Fuldoklás

A nyári szünet még csak napok óta tartott. Az évzáróról beszélgettünk, és tervezgettük mennyi mindent csinálunk majd. A hőség tombolt. Az ágyon ugráltam, Noémi az asztalon ült, lábait lóbálva.

A fiúról meséltem, aki az évzárón a szigorú sorokban bohóckodott és tátogva akart valamit tudtomra hozni. Nevettem mert a heves artikuláció olyan vicces volt, hogy el is felejtettem a szoros egyenruhámat, és ki akart buggyani számon a kacagás. A fullaszó meleg átjárta a testemet. Az idegszálak remegtek a fülledtségtől, és arcunkon a bágyadt tekintetet próbálta legyőzni a közelgő szabdság gondolata. Egy kattintás ide a folytatáshoz….