Viszonylagos biztonsággal kijelenthetjük, ha van szakma, amelyhez elengedhetetlenül fontos valami egészen mélyrõl jövõ, valódi elhivatottság, akkor az valószínûleg az orvosé. Kevés ennyire összetett foglalkozás létezik a világon, és szintén kevés van, melyet hazánkban annyi konfliktus övezne.
Azt szokták mondani, hogy életünk legmeghatározóbb pillanataiban (gondolunk itt elsõsorban a legelsõ és a legutolsó pillanatokra) orvosokkal vagyunk körülvéve, ennél fogva az õ hivatásuk évszázadok óta különleges megtiszteltetésnek örvend. Pontosabban kellene örvendenie, hiszen napjaink egészségügyi helyzete mellett ez a tisztelet távolról sem közelíti meg az egészségügyben dolgozók által elvártat.
Kiknek ajánljuk mégis az orvosi hivatást? Mindenekelõtt azoknak, akiket az átlagosnál jóval alaposabban, részletesebben érdekel az ember mint biológiai szervezet, és akik nem rettennek vissza adott esetben a vér látványától sem. Nem árt, sõt kifejezetten szükséges a latin nyelv bizonyos szintû elsajátítása is, ugyanis a legkülönbözõbb testrészeket (márpedig abból bizony van bõvel, legyen szó akár a több ezer izom valamelyikérõl) magyarul és latinul is meg kell tanulni. Elengedhetetlen a biológia és a kémia szeretete, a felvételi vizsgák is alapvetõen e tárgyak köré épülnek. Azt azonban teljes nyugalommal kijelenthetjük, hogy akik sikeresen túljutnak a vizsgákon, „jó kezekbe” kerülnek: a magyarországi orvostudományi egyetemeken és karokon valóban a szakma legnagyobb tekintélyei oktatják leendõ kollegáikat.
Orvosi szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Orvosi szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Rendõrtiszti Fõiskola
Bármilyen meglepõnek is hangzik, a rend, a törvényesség, az igazság szolgálata még napjainkban is népszerû feladat a fiatalok körében - nyilatkozta az Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda interjújában Dr. Dercze László, a Rendõrtiszti Fõiskola tanulmányi igazgatója. Ezt mutatja legalábbis a tény, hogy évrõl évre igen sokan adják be jelentkezési lapjukat az intézmény valamelyik szakára - a jelentkezõknek átlagosan 10–11–szeres túljelentkezéssel kell számolniuk.
Mitõl olyan népszerû a Rendõrtiszti Fõiskola a továbbtanulók körében? Talán mert a jelentkezõvel szemben itt nem támasztanak teljesíthetetlenül magas követelményeket, és mert a felvételt nyert hallgatók lemorzsolódása sem nagy - átlagosan 2–3 százalék. A felvételi tantárgyak közül matematikából és magyarból viszonylag könnyû átjutni a szûrõn, a mindig neuralgikus pontnak számító történelem felvételi anyagából pedig kihagyták az õskor és az ókor témakörét. Az elméletivel szemben azonban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati vizsgákra - a jelentkezõknek elõször igen részletes és alapos orvosi–, pszichológiai– és fizikai alkalmassági vizsgákon kell túljutniuk, a jelentkezõk túlnyomó többsége ez utóbbin szokott elvérezni - persze csak képletesen.
Átlagos tempót diktálva hat félév alatt elvégezhetõ a Rendõrtiszti Fõiskola, melynek szakjai közül a legtöbben a vámigazgatás, az igazgatásrendészet és a bûnügyi szakokra szoktak jelentkezni. Ami biztos, aki anyagi okokból választaná ezt a pályát, feltehetõen rossz úton jár. Dr. Dercze László szavait idézve, aki ide jelentkezik, az „tekintse hivatásnak szakmáját, rendelkezzen a lemondás képességével, bírja a gyûrõdést”.
Talán némiképp kompenzálja az elhangzottakat, hogy az összes fõvárosi felsõoktatási intézmény közül a Rendõrtiszti Fõiskola fekszik a legkellemesebb környezetben, távol a belváros zajától, a Széchenyi–hegy legtetején.
Rendõrtiszti szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Rendõrtiszti szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Pszichológus
Mások bánatát, feszültségeit, szorongásait oldani, szakszerûen, a modern, professzionális lélektan segítségével enyhíteni - ez sokak számára rendkívül hálás és szép feladat. Ráadásul a téma az elmúlt évek - amerikai - filmjeinek hatására egyre nagyobb népszerûségre is kezd szert tenni (Lásd: Csak egy kis pánik, Egy csodálatos elme, Good Will Hunting, K–Pax a belsõ bolygó, stb.).
Kérdés, kikbõl válhatnak igazán jó pszichológusok? B. Gáspár Judit pszichoanalitikus egy interjúban ezzel kapcsolatban a következõket mondta: „Azok a gyerekek, akiknek szülei vagy más családtagjuk vagy sérült, vagy súlyosan bántalmazták, azok gyerekkorukban rákényszerülnek arra, hogy szüleik, családtagjuk „pszichiáterévé” váljanak. Sokszor olyan habitusú emberek választják ezt a pályát, akik ezen az ún. erõltetett vagy provokált progresszión mentek át, akik gyerekkorukban úgy érezték, hogy nekik kell rendbe hozniuk a felnõttek konfliktusait. Általában elmondható, hogy az együttérzés betegei vagyunk, akik önmagunkat is gyógyítjuk azzal, hogy ezt szakmánkká tesszük. Ám épp ezért nagyon kemény önismereti folyamaton kell keresztülmennünk ahhoz, hogy én–határaink megerõsödjenek és saját érzéseinket meg tudjuk különböztetni másokétól.”
A pszichológia szakokra jelentkezõk dolgát jelentõsen nehezíti, hogy igen sokat kell készülni a felvételi vizsgákra. A felvételi tananyaga ugyanis gyakorlatilag semmiben nem egyezik meg a középiskolai tananyaggal. Érdemes tehát a szakma iránt érdeklõdõknek a vizsgák évében egy elõkészítõ tanfolyamot is elvégezni, ahol a felkészítõ tanárok segíthetnek a tananyag elsajátításában és a szakirodalom megismerésében.
Könnyebbséget jelenthet ugyanakkor, hogy pszichológiát ma már gyakorlatilag bármelyik nagyobb magyarországi egyetem bölcsészettudományi karán lehet tanulni.
Pszichológia szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Pszichológia szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Szociálpolitikus
A szociálpolitikus a társadalom legkiszolgáltatottabb, legelesettebb tagjain segít, akár a szociális munkás. Átfogó tudással rendelkezik korunk társadalmi jelenségeirõl, és szociálpolitikai rendszerérõl. Egyaránt járatos szociológia, jogi, pszichológiai és közgazdasági kérdésekben. Képes áttekinteni egy ország, egy megye, egy város, vagy egy szûkebb közösség igényeit, szükségleteit, és megtalálni azokat az eszközöket, melyek e közösségek jóléti szintjének emelkedését szolgálják. Az elnevezés megtévesztõ lehet: a szociálpolitikus nem feltétlenül van kapcsolatban a napi pártpolitikával. Ez esetben a politika nem erre utal.
Szociálpolitika szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Szociálpolitika szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Mi a kulturális antropológia?
Az antropológusok különbözõ népek és népcsoportok kultúráját és társadalmi szervezõdését kutatják. Képesek tudományos következtetések levonására, kellõ kitekintésük van a néprajztudományok más területeire. Képesek más kultúrák kutatására és megértésére, a kulturális antropológia mûvelésére, eredményeinek közvetítésére és alkalmazására a kommunikáció, a muzeológia, az oktatás, a nemzetközi érintkezés és a társadalmi gyakorlat különbözõ területein.
Az alapozó képzés során a hallgatók bevezetést nyernek a kulturális antropológiába, az etnokulturális típusokba (a világ kultúráinak áttekintése, a gazdálkodási ágak fejlõdése és az ökológiai adottságok szerint) és a társadalomtudományokba. A törzs– és szakképzés fõ fejezetei az antropológiai elméletek, a kutatási módszerek az antropológiában, az antropológia irányzatai, kutatástörténet, a szak–antropológiák, a vizuális antropológia, a világ népeinek kultúrája - regionális etnológia, Európa népeinek antropológiája, a komplex társadalmak antropológiája, az antropológiai terepmunka–technikák, a forrásismeret és forráselemzés. A hallgatók szakmai gyakorlatként terepmunka–gyakorlatot, muzeológiai gyakorlatot, audiovizuális gyakorlatokat, kutatóintézeti vagy archívumi gyakorlatokat teljesítenek.
A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés során a hallgatók általános elméleti és gyakorlati ismereteket (pedagógia, pszichológia és ezek határtudományainak elméleti alapjai, a nevelõ tevékenység feladatai, a tanulási–tanítási folyamat tervezése, szervezése, irányítása, értékelése, a tanárjelölt személyiségének fejlesztése) és szakmódszertant (tantárgypedagógia) tanulnak. A hallgatók iskolai gyakorlatot is szereznek.
Antropológia szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Antroplógia szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Ismert antropológusok Magyarországon
Michael Stewart
Az ír származású - magyarul és lovári nyelven egyébként kiválóan beszélõ és értõ - antropológus sok éve végez terepkutatást Magyarországon cigányok körében. Ismert könyve, a Daltestvérek egy kelet–magyarországi város cigány telepén készült másféléves terepmunkája nyomán íródott.
Stewart, Michael: Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon.
Budapest, MTA Szociológiai Intézet, 1994.
Stewart, Michael: „Igaz beszéd” - avagy miért énekelnek az oláh cigányok?
In: Valóság 1., 1987. p. 49-64.
Prónai Csaba
Az ELTE–n tanító antropológus nem csak a romák körében végez fontos vizsgálatokat, hanem az antropológia tárgyát érintõ alapmûvek írására is vállalkozott. Migráció, kulturális antropológia és a cigány kultúrák címû írása a vándorlás és a roma kultúra közötti kapcsolatokat vizsgálja.
Prónai Csaba: Mi a kulturális antropológia?
In Uõ. Cigánykutatás és kulturális antropológia (rövid vázlat). Budapest/Kaposvár: ELTE/CsVMTF, 1995, p. 15–53.
Prónai Csaba: A kulturális antropológiai cigánykutatások 1987 után Nagy–Britanniában, Franciaországban és Olaszországban.
In Regio 1., 1999. p. 156–76.
Prónai Csaba: Migráció, kulturális antropológia és a cigány kultúrák
2001.
Prónai Csaba további tanulmányai olvashatók az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapján: http://www.mtaki.hu/tanulmanyok/pronai_csaba/
Szuhay Péter
A néprajzi múzeum munkatársaként nemcsak antropológusként, hanem szociológusként is behatóan foglalkozik több évtizede a magyarországi romákkal. Figyelemre méltó az a képgyûjtemény, mely sokéves gyûjtõmunkájának köszönhetõ.
Szuhay Péter: Cigány kultúra. A magyarországi cigány csoportok kulturális integrációjáról és a nemzeti kultúra megalkotásáról.
In BUKSZ 3., 1995.
Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Panoráma, Budapest, 1999. p. 205.