David Herbert Lawrence: Lady Chatterley szeretõje
Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1983
Clifford Chaterley és Constantia Reidet csak egy hónapja házasok, amikor a férj visszakerült a frontra, ahonnan rokkantan, két lábára bénán és a szerelemre örökre képtelenül szállították haza. Így éltek két évig, Clifford sebzett vad volt, Connie szenvedélyesen ragaszkodott hozzá. Egy napon Connie megismerkedett, majd közelebbi kapcsolatba került az amúgy civilizációellenes erdészükkel, Mellors-al...
Az író szakít a vezérség eszméjével, s helyébe a férfi-nõ viszony gyöngédségét ülteti. A könyv merész szóhasználatával meghökkentést kelthet, de valójában jeles alkotás; az ösztönök szavára hallgató s a társadalom korlátain felülemelkedõ szerelem története, ugyanakkor az elsõ világháború utáni helyzet egyik legjobb rajza az angol irodalomban.
Tony Fekete: Magyar Erotika (Hungarian Erotica)
NewMark-PolgART, Budapest, 2002.
A könyv célja, hogy áttekintést nyújtson a huszadik századi magyar erotikus mûvészetrõl. A mûvek egy magánygyûjteménybõl valók. Megtalálható közöttük a híres mûvészek alkotásai is, mint Zichy vagy Szõnyi, de képet kaphatunk a könnyedebb mûfaj képviselõirõl is. „Az volt a cél, hogy bemutassam a mûfaj sokféleségét. Sokszínûségét. Ebbõl a válogatásból is kiderül, hogy ez a mûfaj a magyar kultúra szerves része.” Az 1948-90-ig terjedõ idõszak sok szempontból nem kedvezett a magyar kulturális életnek. Nagyon sok értékes mûfaj és neves mûvész merült a feledés homályába, és most az alkotók is, mûveik is az újrafelfedezésre várnak. Az erotika mûfaja csupán egyike az elfeledett mûfajoknak. A két háború közötti idõszakban számos magyar mûvész foglalkozott a képzõmûvészet ezen ágával, sok európai alkotóhoz hasonlóan.
Csin Ping Mej: Szépasszonyok egy gazdag házban. Ismeretlen kínai szerzõ regénye a XVI század végérõl.
Árkádia, Budapest, 1983. Fordította: Mátrai Tamás. A verseket Pór Judit fordította
Ez a mû a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzõje a XVI. Század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hûséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedõt; az író az õ közéleti szereplésének és magáléletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, hogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra késõbb tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mû már öt kiadásban, nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven.
Giovanni Boccaccio: Dekameron
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985. Fordította: Révay József. A verseket Jékely Zoltán fordította
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/00300/00334/index.phtml
Hat évszázaddal ezelõtt írta világhírû elbeszéléseit Boccaccio, a nagy olasz író, a novellairodalom atyja. Dekameron címmel egybegyûjtött borsos történetei azóta se veszítettek elevenségükbõl, mert az író nem éri be azzal, hogy egyszerûen elbeszéli a szerencsétlen vagy boldog szerelmesek megpróbáltatásait vagy kacagtató kalandjait, a tréfás vagy szomorú történeteket: elbeszéléseiben ott kavarog korának egész társadalma, megtollasodott vagy tönkrement kereskedõk, uzsorások, mûvészek, kalandorok, féktelen nemesurak, ravasz kópék, huncut parasztok, álszent, nagybélû parázna papok, ostoba és agyafúrt törvénytudók, orvosok. Boccaccio a középkor alkonyán már az újkor hírnöke: a vakhit helyett a kétkedést, a józan észt, az önsanyargató vezeklés helyett a derûs életörömöt hirdeti.
Emile Ajar: Elõttem az élet
Európa Kiadó, Budapest, 1977. Fordította Bognár Róbert. ISBN 963 07 1135 4
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/01300/01352/index.phtml
Az 1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Mûve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sõt kötelezõen rendhagyó francia regények rendjét is megtörõen rendhagyó. Legalábbis elsõ pillantásra. Mert valójában az Elõttem az élet annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentõ, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentõen ártatlan obszcenitással az õt körülvevõ különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekrõl, szeretetrõl, barátságról, szerelemrõl, de még társadalomról és politikáról is.
Weöres Sándor: Priapos - pajzán versek
Weöres Sándor örököse és Helikon Kiadó, Budapest, 2001.
Ez a kiadvány Weöres Sándor 1950-ben írt kéziratos füzetének hasonmását adja közre.
„Weöres Sándor Priapos címmel írta e gyûjtemény verseit, a magyarázó alcímet én illesztettem hozzá. Mészöly Dezsõ 2000-ben írt szíves ajánlásával nyújtom át az olvasóknak e mûvészi játékot, játékos mûvészetet. Fogadják szeretettel.” Károlyi Amy
Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1983
Clifford Chaterley és Constantia Reidet csak egy hónapja házasok, amikor a férj visszakerült a frontra, ahonnan rokkantan, két lábára bénán és a szerelemre örökre képtelenül szállították haza. Így éltek két évig, Clifford sebzett vad volt, Connie szenvedélyesen ragaszkodott hozzá. Egy napon Connie megismerkedett, majd közelebbi kapcsolatba került az amúgy civilizációellenes erdészükkel, Mellors-al...
Az író szakít a vezérség eszméjével, s helyébe a férfi-nõ viszony gyöngédségét ülteti. A könyv merész szóhasználatával meghökkentést kelthet, de valójában jeles alkotás; az ösztönök szavára hallgató s a társadalom korlátain felülemelkedõ szerelem története, ugyanakkor az elsõ világháború utáni helyzet egyik legjobb rajza az angol irodalomban.
Tony Fekete: Magyar Erotika (Hungarian Erotica)
NewMark-PolgART, Budapest, 2002.
A könyv célja, hogy áttekintést nyújtson a huszadik századi magyar erotikus mûvészetrõl. A mûvek egy magánygyûjteménybõl valók. Megtalálható közöttük a híres mûvészek alkotásai is, mint Zichy vagy Szõnyi, de képet kaphatunk a könnyedebb mûfaj képviselõirõl is. „Az volt a cél, hogy bemutassam a mûfaj sokféleségét. Sokszínûségét. Ebbõl a válogatásból is kiderül, hogy ez a mûfaj a magyar kultúra szerves része.” Az 1948-90-ig terjedõ idõszak sok szempontból nem kedvezett a magyar kulturális életnek. Nagyon sok értékes mûfaj és neves mûvész merült a feledés homályába, és most az alkotók is, mûveik is az újrafelfedezésre várnak. Az erotika mûfaja csupán egyike az elfeledett mûfajoknak. A két háború közötti idõszakban számos magyar mûvész foglalkozott a képzõmûvészet ezen ágával, sok európai alkotóhoz hasonlóan.
Csin Ping Mej: Szépasszonyok egy gazdag házban. Ismeretlen kínai szerzõ regénye a XVI század végérõl.
Árkádia, Budapest, 1983. Fordította: Mátrai Tamás. A verseket Pór Judit fordította
Ez a mû a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzõje a XVI. Század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hûséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedõt; az író az õ közéleti szereplésének és magáléletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, hogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra késõbb tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mû már öt kiadásban, nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven.
Giovanni Boccaccio: Dekameron
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985. Fordította: Révay József. A verseket Jékely Zoltán fordította
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/00300/00334/index.phtml
Hat évszázaddal ezelõtt írta világhírû elbeszéléseit Boccaccio, a nagy olasz író, a novellairodalom atyja. Dekameron címmel egybegyûjtött borsos történetei azóta se veszítettek elevenségükbõl, mert az író nem éri be azzal, hogy egyszerûen elbeszéli a szerencsétlen vagy boldog szerelmesek megpróbáltatásait vagy kacagtató kalandjait, a tréfás vagy szomorú történeteket: elbeszéléseiben ott kavarog korának egész társadalma, megtollasodott vagy tönkrement kereskedõk, uzsorások, mûvészek, kalandorok, féktelen nemesurak, ravasz kópék, huncut parasztok, álszent, nagybélû parázna papok, ostoba és agyafúrt törvénytudók, orvosok. Boccaccio a középkor alkonyán már az újkor hírnöke: a vakhit helyett a kétkedést, a józan észt, az önsanyargató vezeklés helyett a derûs életörömöt hirdeti.
Emile Ajar: Elõttem az élet
Európa Kiadó, Budapest, 1977. Fordította Bognár Róbert. ISBN 963 07 1135 4
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/01300/01352/index.phtml
Az 1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Mûve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sõt kötelezõen rendhagyó francia regények rendjét is megtörõen rendhagyó. Legalábbis elsõ pillantásra. Mert valójában az Elõttem az élet annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentõ, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentõen ártatlan obszcenitással az õt körülvevõ különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekrõl, szeretetrõl, barátságról, szerelemrõl, de még társadalomról és politikáról is.
Weöres Sándor: Priapos - pajzán versek
Weöres Sándor örököse és Helikon Kiadó, Budapest, 2001.
Ez a kiadvány Weöres Sándor 1950-ben írt kéziratos füzetének hasonmását adja közre.
„Weöres Sándor Priapos címmel írta e gyûjtemény verseit, a magyarázó alcímet én illesztettem hozzá. Mészöly Dezsõ 2000-ben írt szíves ajánlásával nyújtom át az olvasóknak e mûvészi játékot, játékos mûvészetet. Fogadják szeretettel.” Károlyi Amy