A prostitució jogi szabályozása
A prostitúció a legõsibb mesterségek egyike a halászat, a vadászat, a gyûjtögetés mellett. Mint jelenség, a társadalmi fejlõdés minden egyes szakaszában jelen volt és feltehetõen jelen lesz.
Történelmi koronként, idõszakonként más és más volt a tevékenység megítélése. Volt idõszak, amikor elismert, tisztelt tevékenységnek számított, volt idõszak, amikor megkülönböztetõ színû ruházattal, fõkötõvel, rosszabb esetben pellengérrel büntették, tüzes bélyeggel jelölték õket. Volt (és persze ma is van - a szerk.) több olyan híres kurtizán, akik királyok, államférfiak kegyenceként, kegyeltjeként befolyással bírt a politikai élet területén, döntött emberek élete, sorsa felett.
A prostitúció kérdését napjaink egyetlen társadalmi rendszere sem tudta megnyugtató módon kezelni és rendezni. Ez vonatkozik a hazai szabályozásra is.
Az 1978. évi IV. tv. a Büntetõ törvénykönyv 204. §-át az üzletszerû kéjelgés szabályozásáról hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. tv. 103. § (1) bekezdése. Azóta az üzletszerû kéjelgés „csak” szabálysértésnek minõsül.
Zsarukukk…
„Aki a közösülést vagy fajtalanságot üzletszerûen folytatja vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, javító-nevelõ munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”
(A bizonyításhoz azonban a leginkább a tettenérés szükségeltetik - a szerk.)
Kitiltás: Kitiltani azt lehet, akit szabadságvesztésre ítélnek fõbüntetésként és a kitiltást mellékbüntetésként alkalmazzák vele szemben. Ki lehet tiltani valakit egy vagy több helységbõl vagy az ország meghatározott részébõl is, amennyiben az adott személy e helyeken való tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A kitiltás idõtartama 1-5 évig terjedhet.
Szabálysértési alakzat: Aki pénzért közösül vagy fajtalankodik az 30.000,- forint pénzbírsággal sújtható.
A jogi szabályozásnak az elmúlt évtizedek során nem igazán sikerült érvényt szerezni. A büntetések, felelõsségre vonások elmaradása végül is oda vezetett, hogy a prostitúció a szervezett bûnözés igen jövedelmezõ üzletágává fejlõdött.
A hatályos büntetõ törvénykönyvünk a prostitúcióhoz kapcsolódó járulékos cselekményeket, nevezetesen: az üzletszerû kéjelgés elõsegítését, a kitartottságot (ezek a stricik - a szerk.), a kerítés bûncselekményeinek büntetési tételeit jelentõs mértékben megemelte. A gyakorlatban a büntetõ eljárások és a bizonyítás során számos nehezen feloldható problémával találkozhatunk. Ezekben a bûncselekmény- kategóriákban ritkán születik elmarasztaló ítélet.
„Mibõl lesz a cserebogár?”
Hogyan és kibõl válik ma Magyarországon prostituált? A kérdésre teljes körû felsorolást természetesen nem lehet adni, de egy-két legjellemzõbb okot felsorolhatunk:
- az ország bizonyos elmaradott területein a „felemelkedés, az anyagi jólét” megteremtésének lehetõségét jelenti;
- a prostitúció, mint foglalkozás és kenyérkereset gyakran családi tradíciókon alapul;
- egyesek jövedelem-kiegészítésként ûzik ezt a mesterséget;
- mások családfenntartóként ily módon teremtik meg családjuk megélhetéséhez szükséges anyagi feltételeket.
A fõvárosban és nagyvárosainkban, a Balaton partján és a jelentõsebb üdülõhelyek környékén évek óta ott vannak az utak mentén vagy szórakozóhelyeken magukat pénzért áruló prostituáltak. Ezek a hölgyek saját maguk illetve környezetük színvonalától függõen szolgáltatásaikért különbözõ összegeket kérnek. Ezek után az összegek után nem fizetnek sem adót, sem társadalombiztosítást.
A probléma rendezését szolgáló különbözõ ötletek, javaslatok már megfogalmazódtak, ezek közül néhányat megvillantva:
- védett övezetek, zónák kijelölése (úgynevezett vigalmi negyedek kijelölése);
- mások szexuális szolgáltatásainak hirdetése, üzletszerû közvetítése jogsértés lenne;
- közigazgatási bírsággal lehetne sújtani azt a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hírszolgáltatást nyújtó szervezetet, amely közremûködik az ilyen szolgáltatások közvetítésében;
- egészségügyi kontroll bevezetése;
- egyéni vállalkozói rendszer esetleges bevezetése (adó, társadalombiztosítási vonzat).
Fentiek törvényjavaslat szintjén már megfogalmazódtak, azonban a törvényhozási folyamat mint köztudott idõigényes, hosszadalmas procedúra.
Források:
FigyelõNet: http://www.fn.hu/index.php?id=55
KJK-Kerszöv Kft. Közlöny adatbázisa: http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96
WebJogtár: http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html
A prostitúció a legõsibb mesterségek egyike a halászat, a vadászat, a gyûjtögetés mellett. Mint jelenség, a társadalmi fejlõdés minden egyes szakaszában jelen volt és feltehetõen jelen lesz.
Történelmi koronként, idõszakonként más és más volt a tevékenység megítélése. Volt idõszak, amikor elismert, tisztelt tevékenységnek számított, volt idõszak, amikor megkülönböztetõ színû ruházattal, fõkötõvel, rosszabb esetben pellengérrel büntették, tüzes bélyeggel jelölték õket. Volt (és persze ma is van - a szerk.) több olyan híres kurtizán, akik királyok, államférfiak kegyenceként, kegyeltjeként befolyással bírt a politikai élet területén, döntött emberek élete, sorsa felett.
A prostitúció kérdését napjaink egyetlen társadalmi rendszere sem tudta megnyugtató módon kezelni és rendezni. Ez vonatkozik a hazai szabályozásra is.
Az 1978. évi IV. tv. a Büntetõ törvénykönyv 204. §-át az üzletszerû kéjelgés szabályozásáról hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. tv. 103. § (1) bekezdése. Azóta az üzletszerû kéjelgés „csak” szabálysértésnek minõsül.
Zsarukukk…
„Aki a közösülést vagy fajtalanságot üzletszerûen folytatja vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, javító-nevelõ munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”
(A bizonyításhoz azonban a leginkább a tettenérés szükségeltetik - a szerk.)
Kitiltás: Kitiltani azt lehet, akit szabadságvesztésre ítélnek fõbüntetésként és a kitiltást mellékbüntetésként alkalmazzák vele szemben. Ki lehet tiltani valakit egy vagy több helységbõl vagy az ország meghatározott részébõl is, amennyiben az adott személy e helyeken való tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A kitiltás idõtartama 1-5 évig terjedhet.
Szabálysértési alakzat: Aki pénzért közösül vagy fajtalankodik az 30.000,- forint pénzbírsággal sújtható.
A jogi szabályozásnak az elmúlt évtizedek során nem igazán sikerült érvényt szerezni. A büntetések, felelõsségre vonások elmaradása végül is oda vezetett, hogy a prostitúció a szervezett bûnözés igen jövedelmezõ üzletágává fejlõdött.
A hatályos büntetõ törvénykönyvünk a prostitúcióhoz kapcsolódó járulékos cselekményeket, nevezetesen: az üzletszerû kéjelgés elõsegítését, a kitartottságot (ezek a stricik - a szerk.), a kerítés bûncselekményeinek büntetési tételeit jelentõs mértékben megemelte. A gyakorlatban a büntetõ eljárások és a bizonyítás során számos nehezen feloldható problémával találkozhatunk. Ezekben a bûncselekmény- kategóriákban ritkán születik elmarasztaló ítélet.
„Mibõl lesz a cserebogár?”
Hogyan és kibõl válik ma Magyarországon prostituált? A kérdésre teljes körû felsorolást természetesen nem lehet adni, de egy-két legjellemzõbb okot felsorolhatunk:
- az ország bizonyos elmaradott területein a „felemelkedés, az anyagi jólét” megteremtésének lehetõségét jelenti;
- a prostitúció, mint foglalkozás és kenyérkereset gyakran családi tradíciókon alapul;
- egyesek jövedelem-kiegészítésként ûzik ezt a mesterséget;
- mások családfenntartóként ily módon teremtik meg családjuk megélhetéséhez szükséges anyagi feltételeket.
A fõvárosban és nagyvárosainkban, a Balaton partján és a jelentõsebb üdülõhelyek környékén évek óta ott vannak az utak mentén vagy szórakozóhelyeken magukat pénzért áruló prostituáltak. Ezek a hölgyek saját maguk illetve környezetük színvonalától függõen szolgáltatásaikért különbözõ összegeket kérnek. Ezek után az összegek után nem fizetnek sem adót, sem társadalombiztosítást.
A probléma rendezését szolgáló különbözõ ötletek, javaslatok már megfogalmazódtak, ezek közül néhányat megvillantva:
- védett övezetek, zónák kijelölése (úgynevezett vigalmi negyedek kijelölése);
- mások szexuális szolgáltatásainak hirdetése, üzletszerû közvetítése jogsértés lenne;
- közigazgatási bírsággal lehetne sújtani azt a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hírszolgáltatást nyújtó szervezetet, amely közremûködik az ilyen szolgáltatások közvetítésében;
- egészségügyi kontroll bevezetése;
- egyéni vállalkozói rendszer esetleges bevezetése (adó, társadalombiztosítási vonzat).
Fentiek törvényjavaslat szintjén már megfogalmazódtak, azonban a törvényhozási folyamat mint köztudott idõigényes, hosszadalmas procedúra.
Források:
FigyelõNet: http://www.fn.hu/index.php?id=55
KJK-Kerszöv Kft. Közlöny adatbázisa: http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96
WebJogtár: http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html