Jogász
A jogászról elsõre talán azt gondolnánk, hogy õ amolyan igazságkeresõ ember, aki közben azért pénzbõl is igen sokat keres - holott a kettõ némiképp talán ellentmond egymásnak. Tucatnyi filmet látni moziban, tévében, ahol zseniális képességû ügyvédek bravúros észjárásuk segítségével kényes és problémás ügyek tömkelegét nyerik meg. De ne gondoljuk, hogy minden jogászhallgatóból feltétlenül sztárügyvéd válik! Jogi diplomával a zsebében az ember igen sokféle beosztásban dolgozhat, járási ügyésztõl kezdve miniszterelnökön át akár a Hágai Nemzetközi Bíróság elnöki székéig.
És hát kétségtelenül igaz: alapvetõen valóban jól keresnek. Annál nehezebben jutnak be viszont az egyetemre. A jogi karok - és nem csak a fõvárosi egyetemeken - híresek a rettentõ szigorú felvételi követelményekrõl, a magyar és történelem felvételik már hetekkel a vizsgák elõtt is szorongással teli éjszakákat tudnak okozni a legfelkészültebb diákoknak is. Ami biztos, a bátor jelentkezõ részérõl alapvetõen szükséges egyfajta rátermettség, kitartás, kreativitás, fejlett problémamegoldó készség. Fontos, hogy az ember meg tudja értetni, és el tudja fogadtatni másokkal saját, illetve ügyfele álláspontját, ezen kívül elengedhetetlen a jó tárgyaló, beszéd– és fogalmazókészség. Annak, aki erre a pályára adja a fejét, nagyfokú munkabírást kell tanúsítania, mely legkevesebb kilenc–tízórányi munkavégzést jelent naponta.
Jogi szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Jogi szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában:
http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Szociálpolitikus
A szociálpolitikus a társadalom legkiszolgáltatottabb, legelesettebb tagjain segít, akár a szociális munkás. Átfogó tudással rendelkezik korunk társadalmi jelenségeirõl, és szociálpolitikai rendszerérõl. Egyaránt járatos szociológia, jogi, pszichológiai és közgazdasági kérdésekben. Képes áttekinteni egy ország, egy megye, egy város, vagy egy szûkebb közösség igényeit, szükségleteit, és megtalálni azokat az eszközöket, melyek e közösségek jóléti szintjének emelkedését szolgálják. Az elnevezés megtévesztõ lehet: a szociálpolitikus nem feltétlenül van kapcsolatban a napi pártpolitikával. Ez esetben a politika nem erre utal.
Szociálpolitika szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Szociálpolitika szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
A szakon képzett politológusok átfogóan ismerik a társadalom politikai rendszerét, viszonyait, azok fõbb törvényszerûségeit, valamint a magyar politikai intézményrendszert és mûködését. Kellõ áttekintéssel rendelkeznek a politika nemzetközi folyamatairól és összefüggéseirõl, a fõbb politikai elméletekrõl és irányzatokról, ezek történetérõl. Alkalmasak az önálló kutatótevékenységre, további specializációra, politikai szakértõi tevékenységre. A szakon tanári képesítést is lehet szerezni.
Tanulmányaik során a hallgatók általános társadalomtudományi ismereteket (filozófia, közgazdaságtan, a mai magyar társadalom, szociológia, szakmai nyelvismeret, idegen nyelv) és politikatudományi alapozó ismereteket szereznek. A szakmai törzsanyag tárgyai az ágazati politikatudományok, az összehasonlító politikaelmélet, a nemzetközi politikai viszonyok elmélete, a politikai intézmények, a politikai tudományok módszertana. A speciális ismeretek megszerzését a választható tantárgyak és tantárgycsoportok (pl. magyar és egyetemes történelem, jogtudományi és tételes jogi ismeretek, nemzetközi viszonyok és összehasonlító politika, politikai szociológia) szolgálják.
Politológia szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Politológia szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Ajánlott irodalom
ARISZTOTELÉSZ: Politika. Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.
BIBÓ István: A kelet–európai kisállamok nyomorúsága. In: Válogatott tanulmányok. II. kötet. Magvetõ Kiadó, Budapest, 1986.
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/02000/02043/index.phtml
CSEPELI György: ...és nem is kell hozzá zsidó. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990.
SzocHáló
DESSEWFFY Tibor: Kedélyes labirintus. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1997.
FERGE Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz. Korridor Könyvek, Budapest, 1997.
FRIEDELL, Egon: Az újkori kultúra története. V. Holnap Kiadó, Budapest, 1993.
GLATZ Ferenc (szerk.): A demokrácia intézményrendszere. MTA, Budapest 1997
GYURGYÁK János [szerk.]: Mi a politika? Századvég Kiadó, Budapest, 1994.
HANÁK Péter: A másokról alkotott kép. In: KÖVÉR György [szerk.]: Magyarország társadalomtörténete I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. é. n.
HASKÓ Katalin - HÜLVELY István: Bevezetés a politikatudományba. Villányi úti könyvek, Budapest, 1996.
KUKORELLI István (szerk.): Alkotmánytan. Osiris, Budapest 1998
KÖRÖSÉNYI András: A magyar politikai rendszer. Osiris, Budapest 1998
LUKÁCS György: A bolsevizmus mint erkölcsi probléma. 1919.
Lukács György Internet Archívum: http://www.marxists.org/magyar/archive/lukacs/bmep.htm
Mi a kulturális antropológia?
Az antropológusok különbözõ népek és népcsoportok kultúráját és társadalmi szervezõdését kutatják. Képesek tudományos következtetések levonására, kellõ kitekintésük van a néprajztudományok más területeire. Képesek más kultúrák kutatására és megértésére, a kulturális antropológia mûvelésére, eredményeinek közvetítésére és alkalmazására a kommunikáció, a muzeológia, az oktatás, a nemzetközi érintkezés és a társadalmi gyakorlat különbözõ területein.
Az alapozó képzés során a hallgatók bevezetést nyernek a kulturális antropológiába, az etnokulturális típusokba (a világ kultúráinak áttekintése, a gazdálkodási ágak fejlõdése és az ökológiai adottságok szerint) és a társadalomtudományokba. A törzs– és szakképzés fõ fejezetei az antropológiai elméletek, a kutatási módszerek az antropológiában, az antropológia irányzatai, kutatástörténet, a szak–antropológiák, a vizuális antropológia, a világ népeinek kultúrája - regionális etnológia, Európa népeinek antropológiája, a komplex társadalmak antropológiája, az antropológiai terepmunka–technikák, a forrásismeret és forráselemzés. A hallgatók szakmai gyakorlatként terepmunka–gyakorlatot, muzeológiai gyakorlatot, audiovizuális gyakorlatokat, kutatóintézeti vagy archívumi gyakorlatokat teljesítenek.
A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés során a hallgatók általános elméleti és gyakorlati ismereteket (pedagógia, pszichológia és ezek határtudományainak elméleti alapjai, a nevelõ tevékenység feladatai, a tanulási–tanítási folyamat tervezése, szervezése, irányítása, értékelése, a tanárjelölt személyiségének fejlesztése) és szakmódszertant (tantárgypedagógia) tanulnak. A hallgatók iskolai gyakorlatot is szereznek.
Antropológia szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában: http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm
Antroplógia szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában: http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3
Ismert antropológusok Magyarországon
Michael Stewart
Az ír származású - magyarul és lovári nyelven egyébként kiválóan beszélõ és értõ - antropológus sok éve végez terepkutatást Magyarországon cigányok körében. Ismert könyve, a Daltestvérek egy kelet–magyarországi város cigány telepén készült másféléves terepmunkája nyomán íródott.
Stewart, Michael: Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon.
Budapest, MTA Szociológiai Intézet, 1994.
Stewart, Michael: "Igaz beszéd" - avagy miért énekelnek az oláh cigányok?
In: Valóság 1., 1987. p. 49-64.
Prónai Csaba
Az ELTE–n tanító antropológus nem csak a romák körében végez fontos vizsgálatokat, hanem az antropológia tárgyát érintõ alapmûvek írására is vállalkozott. Migráció, kulturális antropológia és a cigány kultúrák címû írása a vándorlás és a roma kultúra közötti kapcsolatokat vizsgálja.
Prónai Csaba: Mi a kulturális antropológia?
In Uõ. Cigánykutatás és kulturális antropológia (rövid vázlat). Budapest/Kaposvár: ELTE/CsVMTF, 1995, p. 15–53.
Prónai Csaba: A kulturális antropológiai cigánykutatások 1987 után Nagy–Britanniában, Franciaországban és Olaszországban.
In Regio 1., 1999. p. 156–76.
Prónai Csaba: Migráció, kulturális antropológia és a cigány kultúrák
2001.
Prónai Csaba további tanulmányai olvashatók az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapján: http://www.mtaki.hu/tanulmanyok/pronai_csaba/
Szuhay Péter
A néprajzi múzeum munkatársaként nemcsak antropológusként, hanem szociológusként is behatóan foglalkozik több évtizede a magyarországi romákkal. Figyelemre méltó az a képgyûjtemény, mely sokéves gyûjtõmunkájának köszönhetõ.
Szuhay Péter: Cigány kultúra. A magyarországi cigány csoportok kulturális integrációjáról és a nemzeti kultúra megalkotásáról.
In BUKSZ 3., 1995.
Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Panoráma, Budapest, 1999. p. 205.