Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések.
Századvég Kiadó, Budapest, 2002. p. 224-236. ISBN 963 9211 44 3
„Az átalakulás idõszakára visszatekintve aligha találunk olyan fogalmat, amely nagyobb karriert futott volna be a szociológiában, a politikában és általában a társadalomtudományokban, valamint a laikus nyilvánosságban, mint a szegénység. Az átalakulás számtalan vonatkozás összegzõdött ebben a kategóriában. Kifejezte az egyenlõtlenségek növekedését, középpontba állította a státusvesztõket, a lecsúszókat, állandó eszköze volt a politikai argumentációknak, összesûrûsödött benne az átalakulás alanyainak (és bizonyos értelemben „tárgyainak”) minden keserûsége - hogy csak a legfontosabb jelentéseket említsük. A szegénység tehát egyszerre volt események szaktudományos leírására alkalmas kategória, az állandó vitákat kiváltó politikai ideológiák és programok eleme, valamint az egyének és a családok mindennapi tapasztalatát megfogalmazó kifejezés. (…….) Másképpen fogalmazva: könyvünkben arra törekszünk, hogy a szakirodalom segítségével értelmezzük és rendszerezzük a szegénységkutatásra vonatkozó elméleti és módszertani ismereteket; hogy feltárjuk a szegénység empirikus vizsgálatának dilemmáit; hogy mindezen ismeretek hasznosításával, empirikus adatok elemzésével átfogó képet adjunk arról, milyen arcai vannak a szegénységnek az 1990-es évek elsõ felében Magyarországon.” /Szerzõ/
Émile Ajar: Elõttem az élet
Európa Kiadó, Budapest, 1977. Fordította Bognár Róbert. ISBN 963 07 1135 4
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/01300/01352/index.phtml
E világhíres mû Párizs arab negyedében játszódik, ahol Rosa mama - egy megöregedett hajdani prostituált - elhagyott, vagy „rábízott” gyerekek nevelését-ellátását vállalja fel. A szívszaggatóan megható és harsányan mulatságos regényben egy koravén gyermek beszél - egyesszám elsõ személyben - az õt körülvevõ világról, súlyos erkölcsi kérdésekrõl, barátságról és szerelemrõl. A könyvbõl készült filmben Simone Signoret felejthetetlen alakítását láthattuk Rosa mama megszemélyesítõjeként.
A mû 1975-ben Émile Ajar szerzõi álnévvel elnyerte a Goncourt-díjat; és csak R. Gary halála után derült ki a szerzõ valódi kiléte, hogy tudniillik õ, az ugyancsak világhírû Lady L. szerzõje, azonos É. Ajarral.
Darvas Ágnes - Tausz Katalin: Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztõdés
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2003. ISBN 963 00 5504 X
Szociális Szakmai Szövetség: http://www.3sz.hu/browse.php?frm_id=627
„Kutatásunk kiinduló hipotézise szerint a gyermekszegénység a felnõttek vagy a háztartások szegénységétõl eltérõ tartalmakat is rejt, s elsõdleges feladatunknak e sajátosságok feltárásának megkezdését tekintettük. Továbbá feltételeztük, hogy a társadalmi kirekesztõdés folyamata már gyermekkorban megkezdõdhet, illetve a felnõttkori kirekesztettség okai a gyermekkorra is visszanyúlhatnak. Úgy véljük, ha egy gyermek tartósan alacsony jövedelmû, többszörösen hátrányos helyzetû családban nevelkedik, ha nem rendelkezik a mobilitási esélyeit növelõ tárgyi környezettel, eszközökkel, ha megfosztódik a gyermekek számára normaszerûnek tekintett tevékenységektõl s emberi kapcsolatai sem kiegyensúlyozottak, akkor pszicho-szociális fejlõdése is veszélyeztetett, csökkennek esélyei az egészséges pszicho-szociális fejlõdésre. A veszélyeztetett pszicho-szociális fejlõdés a szegénység újratermelõdéséhez vezethet, s növelheti a késõbbi társadalmi kirekesztettség bekövetkeztének kockázatát.” /Szerzõk/
Századvég Kiadó, Budapest, 2002. p. 224-236. ISBN 963 9211 44 3
„Az átalakulás idõszakára visszatekintve aligha találunk olyan fogalmat, amely nagyobb karriert futott volna be a szociológiában, a politikában és általában a társadalomtudományokban, valamint a laikus nyilvánosságban, mint a szegénység. Az átalakulás számtalan vonatkozás összegzõdött ebben a kategóriában. Kifejezte az egyenlõtlenségek növekedését, középpontba állította a státusvesztõket, a lecsúszókat, állandó eszköze volt a politikai argumentációknak, összesûrûsödött benne az átalakulás alanyainak (és bizonyos értelemben „tárgyainak”) minden keserûsége - hogy csak a legfontosabb jelentéseket említsük. A szegénység tehát egyszerre volt események szaktudományos leírására alkalmas kategória, az állandó vitákat kiváltó politikai ideológiák és programok eleme, valamint az egyének és a családok mindennapi tapasztalatát megfogalmazó kifejezés. (…….) Másképpen fogalmazva: könyvünkben arra törekszünk, hogy a szakirodalom segítségével értelmezzük és rendszerezzük a szegénységkutatásra vonatkozó elméleti és módszertani ismereteket; hogy feltárjuk a szegénység empirikus vizsgálatának dilemmáit; hogy mindezen ismeretek hasznosításával, empirikus adatok elemzésével átfogó képet adjunk arról, milyen arcai vannak a szegénységnek az 1990-es évek elsõ felében Magyarországon.” /Szerzõ/
Émile Ajar: Elõttem az élet
Európa Kiadó, Budapest, 1977. Fordította Bognár Róbert. ISBN 963 07 1135 4
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/01300/01352/index.phtml
E világhíres mû Párizs arab negyedében játszódik, ahol Rosa mama - egy megöregedett hajdani prostituált - elhagyott, vagy „rábízott” gyerekek nevelését-ellátását vállalja fel. A szívszaggatóan megható és harsányan mulatságos regényben egy koravén gyermek beszél - egyesszám elsõ személyben - az õt körülvevõ világról, súlyos erkölcsi kérdésekrõl, barátságról és szerelemrõl. A könyvbõl készült filmben Simone Signoret felejthetetlen alakítását láthattuk Rosa mama megszemélyesítõjeként.
A mû 1975-ben Émile Ajar szerzõi álnévvel elnyerte a Goncourt-díjat; és csak R. Gary halála után derült ki a szerzõ valódi kiléte, hogy tudniillik õ, az ugyancsak világhírû Lady L. szerzõje, azonos É. Ajarral.
Darvas Ágnes - Tausz Katalin: Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztõdés
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2003. ISBN 963 00 5504 X
Szociális Szakmai Szövetség: http://www.3sz.hu/browse.php?frm_id=627
„Kutatásunk kiinduló hipotézise szerint a gyermekszegénység a felnõttek vagy a háztartások szegénységétõl eltérõ tartalmakat is rejt, s elsõdleges feladatunknak e sajátosságok feltárásának megkezdését tekintettük. Továbbá feltételeztük, hogy a társadalmi kirekesztõdés folyamata már gyermekkorban megkezdõdhet, illetve a felnõttkori kirekesztettség okai a gyermekkorra is visszanyúlhatnak. Úgy véljük, ha egy gyermek tartósan alacsony jövedelmû, többszörösen hátrányos helyzetû családban nevelkedik, ha nem rendelkezik a mobilitási esélyeit növelõ tárgyi környezettel, eszközökkel, ha megfosztódik a gyermekek számára normaszerûnek tekintett tevékenységektõl s emberi kapcsolatai sem kiegyensúlyozottak, akkor pszicho-szociális fejlõdése is veszélyeztetett, csökkennek esélyei az egészséges pszicho-szociális fejlõdésre. A veszélyeztetett pszicho-szociális fejlõdés a szegénység újratermelõdéséhez vezethet, s növelheti a késõbbi társadalmi kirekesztettség bekövetkeztének kockázatát.” /Szerzõk/