Jogász

A jogászról elsõre talán azt gondolnánk, hogy õ amolyan igazságkeresõ ember, aki közben azért pénzbõl is igen sokat keres - holott a kettõ némiképp talán ellentmond egymásnak. Tucatnyi filmet látni moziban, tévében, ahol zseniális képességû ügyvédek bravúros észjárásuk segítségével kényes és problémás ügyek tömkelegét nyerik meg. De ne gondoljuk, hogy minden jogászhallgatóból feltétlenül sztárügyvéd válik! Jogi diplomával a zsebében az ember igen sokféle beosztásban dolgozhat, járási ügyésztõl kezdve miniszterelnökön át akár a Hágai Nemzetközi Bíróság elnöki székéig.

És hát kétségtelenül igaz: alapvetõen valóban jól keresnek. Annál nehezebben jutnak be viszont az egyetemre. A jogi karok - és nem csak a fõvárosi egyetemeken - híresek a rettentõ szigorú felvételi követelményekrõl, a magyar és történelem felvételik már hetekkel a vizsgák elõtt is szorongással teli éjszakákat tudnak okozni a legfelkészültebb diákoknak is. Ami biztos, a bátor jelentkezõ részérõl alapvetõen szükséges egyfajta rátermettség, kitartás, kreativitás, fejlett problémamegoldó készség. Fontos, hogy az ember meg tudja értetni, és el tudja fogadtatni másokkal saját, illetve ügyfele álláspontját, ezen kívül elengedhetetlen a jó tárgyaló, beszéd– és fogalmazókészség. Annak, aki erre a pályára adja a fejét, nagyfokú munkabírást kell tanúsítania, mely legkevesebb kilenc–tízórányi munkavégzést jelent naponta.

Jogi szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában:
http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm

Jogi szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában:
http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3

Szociálpolitikus

A szociálpolitikus a társadalom legkiszolgáltatottabb, legelesettebb tagjain segít, akár a szociális munkás. Átfogó tudással rendelkezik korunk társadalmi jelenségeirõl, és szociálpolitikai rendszerérõl. Egyaránt járatos szociológia, jogi, pszichológiai és közgazdasági kérdésekben. Képes áttekinteni egy ország, egy megye, egy város, vagy egy szûkebb közösség igényeit, szükségleteit, és megtalálni azokat az eszközöket, melyek e közösségek jóléti szintjének emelkedését szolgálják. Az elnevezés megtévesztõ lehet: a szociálpolitikus nem feltétlenül van kapcsolatban a napi pártpolitikával. Ez esetben a politika nem erre utal.

Szociálpolitikus szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában:
http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm

Szociálpolitikus szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában:
http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3

Politológus

A szakon képzett politológusok átfogóan ismerik a társadalom politikai rendszerét, viszonyait, azok fõbb törvényszerûségeit, valamint a magyar politikai intézményrendszert és mûködését. Kellõ áttekintéssel rendelkeznek a politika nemzetközi folyamatairól és összefüggéseirõl, a fõbb politikai elméletekrõl és irányzatokról, ezek történetérõl. Alkalmasak az önálló kutatótevékenységre, további specializációra, politikai szakértõi tevékenységre. A szakon tanári képesítést is lehet szerezni.

Tanulmányaik során a hallgatók általános társadalomtudományi ismereteket (filozófia, közgazdaságtan, a mai magyar társadalom, szociológia, szakmai nyelvismeret, idegen nyelv) és politikatudományi alapozó ismereteket szereznek. A szakmai törzsanyag tárgyai az ágazati politikatudományok, az összehasonlító politikaelmélet, a nemzetközi politikai viszonyok elmélete, a politikai intézmények, a politikai tudományok módszertana. A speciális ismeretek megszerzését a választható tantárgyak és tantárgycsoportok (pl. magyar és egyetemes történelem, jogtudományi és tételes jogi ismeretek, nemzetközi viszonyok és összehasonlító politika, politikai szociológia) szolgálják.

Politológus szakok keresése a Pálya.hu Suliadatbázisában:
http://www.palya.hu/felso/suliadatb/intlist.cfm

Politológus szakok keresése a Felvi.hu adatbázisában:
http://www.felvi.hu/ft5/szakkereso.ofi?mfa_id=3


Ajánlott irodalom

ARISZTOTELÉSZ: Politika. Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.

BIBÓ István: A kelet–európai kisállamok nyomorúsága. In: Válogatott tanulmányok. II. kötet. Magvetõ Kiadó, Budapest, 1986.

CSEPELI György: ...és nem is kell hozzá zsidó. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990.

DESSEWFFY Tibor: Kedélyes labirintus. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1997.

FERGE Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz. Korridor Könyvek, Budapest, 1997.

FRIEDELL, Egon: Az újkori kultúra története. V. Holnap Kiadó, Budapest, 1993.

GLATZ Ferenc (szerk.): A demokrácia intézményrendszere. MTA, Budapest 1997

GYURGYÁK János [szerk.]: Mi a politika? Századvég Kiadó, Budapest, 1994.

HANÁK Péter: A másokról alkotott kép. In: KÖVÉR György [szerk.]: Magyarország társadalomtörténete I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. é. n.

HASKÓ Katalin - HÜLVELY István: Bevezetés a politikatudományba. Villányi úti könyvek, Budapest, 1996.

KUKORELLI István (szerk.): Alkotmánytan. Osiris, Budapest 1998

KÖRÖSÉNYI András: A magyar politikai rendszer. Osiris, Budapest 1998

LUKÁCS György: A bolsevizmus mint erkölcsi probléma. 1919.