Ferge Zsuzsa: A magyar szociális törvénykezés tíz éve - Mérlegen három kormány
História, 2002/03.
„Egy társadalom minõségét sok minden jelzi. Kulcsszerepe van két elemnek, amelyek az utóbbi években az Európai Unióban (EU) hangsúlyossá vált „európai szociális modell” középpontjába kerültek. Ezek a jogok és emberi méltóság biztosítása egyfelõl, a társadalmi egybetartozás erõsítése, a kirekesztés és szegénység elleni küzdelem másfelõl.
Ezek persze csak az unió deklarált szándékai. Hogy követik–e ezeket a tényleges folyamatok az egyes országokban, az gazdaság– és politikafüggõ. Az eddigi ismeretek alapján azonban úgy tûnik, hogy ha kifejezett politikai szándékok és források vannak a jogok erõsítésére és a szegénység és kirekesztés csökkentésére, akkor nagyobb az esély valamelyes sikerre, mint ha a gazdaság spontán mozgásában bízik a politika, abban, hogy a gazdasági növekedés majd csak „lecsurog” a szegényekig. A politikai közbeszéd befolyásolja a civil világot is, amely, ha ezt a célt elfogadja, partnerként mûködhet a kirekesztés elleni mozgásokban. Pontosabban, a polgárok többségének egyetértése nélkül sem demokratikus, sem sikeres nem lehet a kirekesztésellenes politika.”
Medgyesi Márton: A szûkös öregség: az idõsek jövedelmi helyzete a kilencvenes években
Szociológiai Szemle 2002/4. 143–156.
„Ebben a tanulmányban az idõsek jövedelmi helyzetének változását vizsgáljuk a kilencvenes évek folyamán. Különösképpen a szegénység alakulásának a vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt, elsõsorban a jövedelmi helyzet alapján azonosítva a szegényeket, de vizsgáljuk a társadalmi helyzetre vonatkozó „szubjektív” véleményeket is. Legtöbbször az aktív korúak csoportjához viszonyítjuk az idõsek helyzetét, illetve annak változását, mert feltételezhetõ, hogy a kilencvenes évek elsõ felére jellemzõ gazdasági recesszió, illetve a második felében végbement gazdasági növekedés hatása eltérõ lesz e két népességcsoport esetében. Az aktív korúak jövedelmi helyzetére értelemszerûen nagyobb hatása van a munkaerõ–piaci folyamatoknak, mint az idõskorúak csoportjára, amelynek fõ jövedelemforrása a társadalombiztosítási nyugdíj.”
Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai
Hilscher Rezsõ Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1997.
Zombori Gyula ebben a tanulmányában összefoglalja és elemzi azokat a fogalompárokat és összefüggéseket, amelyek ismerete elengedhetetlen a szociálpolitika részletesebb megismeréséhez. Könyvében nyolc elkülönülõ fejezeten keresztül veszi sorra a szociálpolitika fogalmi magyarázatait, illetve a szociálpolitikával szorosan kapcsolódó politikai, ideológia, gazdasági és társadalmi összefüggéseket, illetve mechanizmusokat.
História, 2002/03.
„Egy társadalom minõségét sok minden jelzi. Kulcsszerepe van két elemnek, amelyek az utóbbi években az Európai Unióban (EU) hangsúlyossá vált „európai szociális modell” középpontjába kerültek. Ezek a jogok és emberi méltóság biztosítása egyfelõl, a társadalmi egybetartozás erõsítése, a kirekesztés és szegénység elleni küzdelem másfelõl.
Ezek persze csak az unió deklarált szándékai. Hogy követik–e ezeket a tényleges folyamatok az egyes országokban, az gazdaság– és politikafüggõ. Az eddigi ismeretek alapján azonban úgy tûnik, hogy ha kifejezett politikai szándékok és források vannak a jogok erõsítésére és a szegénység és kirekesztés csökkentésére, akkor nagyobb az esély valamelyes sikerre, mint ha a gazdaság spontán mozgásában bízik a politika, abban, hogy a gazdasági növekedés majd csak „lecsurog” a szegényekig. A politikai közbeszéd befolyásolja a civil világot is, amely, ha ezt a célt elfogadja, partnerként mûködhet a kirekesztés elleni mozgásokban. Pontosabban, a polgárok többségének egyetértése nélkül sem demokratikus, sem sikeres nem lehet a kirekesztésellenes politika.”
Medgyesi Márton: A szûkös öregség: az idõsek jövedelmi helyzete a kilencvenes években
Szociológiai Szemle 2002/4. 143–156.
„Ebben a tanulmányban az idõsek jövedelmi helyzetének változását vizsgáljuk a kilencvenes évek folyamán. Különösképpen a szegénység alakulásának a vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt, elsõsorban a jövedelmi helyzet alapján azonosítva a szegényeket, de vizsgáljuk a társadalmi helyzetre vonatkozó „szubjektív” véleményeket is. Legtöbbször az aktív korúak csoportjához viszonyítjuk az idõsek helyzetét, illetve annak változását, mert feltételezhetõ, hogy a kilencvenes évek elsõ felére jellemzõ gazdasági recesszió, illetve a második felében végbement gazdasági növekedés hatása eltérõ lesz e két népességcsoport esetében. Az aktív korúak jövedelmi helyzetére értelemszerûen nagyobb hatása van a munkaerõ–piaci folyamatoknak, mint az idõskorúak csoportjára, amelynek fõ jövedelemforrása a társadalombiztosítási nyugdíj.”
Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai
Hilscher Rezsõ Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1997.
Zombori Gyula ebben a tanulmányában összefoglalja és elemzi azokat a fogalompárokat és összefüggéseket, amelyek ismerete elengedhetetlen a szociálpolitika részletesebb megismeréséhez. Könyvében nyolc elkülönülõ fejezeten keresztül veszi sorra a szociálpolitika fogalmi magyarázatait, illetve a szociálpolitikával szorosan kapcsolódó politikai, ideológia, gazdasági és társadalmi összefüggéseket, illetve mechanizmusokat.