Szegénységgel foglalkozó szakemberek körében gyakran felmerülõ kérdés, hogy halat adjunk–e a szegényeknek vagy megtanítsuk õket halászni? Mára kialakult ebben a kérdésben egyfajta konszenzus és mindkét oldal képviselõi belátták, hogy önmagában egyik módszer sem eredményes. Nyilvánvalóan mialatt halászni tanítunk valakit, halat is kell adnunk neki, hogy idõközben ne halljon éhen. Fontos tudnunk azt is, hogy nagyon drága és nehéz feladat egy szegény embert/családot visszaintegrálni a társadalomba - a korábbi példával élve: megtanítani halászni. Ehhez sok szakember összehangolt munkájára és nagyon költséges programokra, illetve szolgáltatásokra van szükség.
Az ilyen programokat és szolgáltatásokat elsõ sorban a központi költségvetés a beszedett adókból finanszírozza. Emellett az egyházi– és civil szervezetek adományokat gyûjtenek a szegények megsegítésére, de a szegénység elleni küzdelem elsõdlegesen az állam feladata. Az állami források azonban meglehetõsen szûkösek, így az országok nagy részében csak arra van pénz, hogy segélyeket adjanak a rászorulóknak - a korábbi példával élve: csak halra van pénz. Ez sok esetben ténylegesen azt jelenti, hogy az éhezéstõl kell megmenteni embereket/családokat - és most nem az afrikai, illetve más túlnépesedett országokra kell gondolni. Hazánkban is sokak éheznek nap– mint nap.
Milyen segélyek vannak ma Magyarországon?
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén támogatást nyújtson, segélyezzen. A törvény maga csak leírja a segélyek típusait és, hogy kinek kell adni, illetve kinek adható. Sok esetben maga az önkormányzat dönt a segélyezettek körérõl és a segély összegérõl. A jogosultság vizsgálatát az önkormányzatok szociális osztálya végzi.
1. Idõskorúak járadéka
A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezõ idõskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat az illetékes szervezet.
2. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása:
A települési önkormányzat a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására jövedelempótló támogatásban részesítheti a munkanélküli személyt.
3. Rendszeres szociális segély:
A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki
a., a 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67%–ban elvesztette, illetve
b., aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
Az önkormányzat rendelete a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében elõírhatja a családsegítõ szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel az együttmûködési kötelezettséget. Ez az elõírás egyfajta próbálkozás arra, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülõ idõvel megtanuljon horgászni is. A családsegítõ szolgálatokról és munkájukról a késõbbiekben még lesz szó.
4. Lakásfenntartási támogatás:
A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.
A lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit, valamint a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget a települési önkormányzat rendeletében határozza meg.
5. Ápolási díj:
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
6. Átmeneti segély:
A települési önkormányzat képviselõ–testülete a létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdõ személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Elsõsorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezõ többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
7. Temetési segély:
A települési önkormányzat képviselõ–testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetésérõl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%–ánál.
8. Köztemetés:
A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történõ eltemettetésérõl, akinek nincs vagy nem lelhetõ fel tartásara köteles és képes hozzátartozója.
9. Közgyógyellátás:
A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megõrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezõ személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre.
A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekes családok segélyezését írja elõ, a gyermekek szegénységtõl való megóvása érdekében.
1. Kiegészítõ családi pótlék/rendszeres gyermekvédelmi támogatás:
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elõsegítse a gyermek családi környezetben történõ ellátását, nevelését és megelõzze a gyermek kiemelését a családból.
A települési önkormányzat képviselõ–testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történõ nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:
A települési önkormányzat képviselõ–testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékû rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család idõszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került.
Források:
FigyelõNet: http://www.fn.hu/index.php?id=55
KJK-Kerszöv Kft. Közlöny adatbázisa: http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96
WebJogtár: http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html
Az ilyen programokat és szolgáltatásokat elsõ sorban a központi költségvetés a beszedett adókból finanszírozza. Emellett az egyházi– és civil szervezetek adományokat gyûjtenek a szegények megsegítésére, de a szegénység elleni küzdelem elsõdlegesen az állam feladata. Az állami források azonban meglehetõsen szûkösek, így az országok nagy részében csak arra van pénz, hogy segélyeket adjanak a rászorulóknak - a korábbi példával élve: csak halra van pénz. Ez sok esetben ténylegesen azt jelenti, hogy az éhezéstõl kell megmenteni embereket/családokat - és most nem az afrikai, illetve más túlnépesedett országokra kell gondolni. Hazánkban is sokak éheznek nap– mint nap.
Milyen segélyek vannak ma Magyarországon?
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén támogatást nyújtson, segélyezzen. A törvény maga csak leírja a segélyek típusait és, hogy kinek kell adni, illetve kinek adható. Sok esetben maga az önkormányzat dönt a segélyezettek körérõl és a segély összegérõl. A jogosultság vizsgálatát az önkormányzatok szociális osztálya végzi.
1. Idõskorúak járadéka
A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezõ idõskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat az illetékes szervezet.
2. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása:
A települési önkormányzat a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására jövedelempótló támogatásban részesítheti a munkanélküli személyt.
3. Rendszeres szociális segély:
A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki
a., a 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67%–ban elvesztette, illetve
b., aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
Az önkormányzat rendelete a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében elõírhatja a családsegítõ szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel az együttmûködési kötelezettséget. Ez az elõírás egyfajta próbálkozás arra, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülõ idõvel megtanuljon horgászni is. A családsegítõ szolgálatokról és munkájukról a késõbbiekben még lesz szó.
4. Lakásfenntartási támogatás:
A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.
A lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit, valamint a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget a települési önkormányzat rendeletében határozza meg.
5. Ápolási díj:
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
6. Átmeneti segély:
A települési önkormányzat képviselõ–testülete a létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdõ személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Elsõsorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezõ többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
7. Temetési segély:
A települési önkormányzat képviselõ–testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetésérõl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%–ánál.
8. Köztemetés:
A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történõ eltemettetésérõl, akinek nincs vagy nem lelhetõ fel tartásara köteles és képes hozzátartozója.
9. Közgyógyellátás:
A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megõrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezõ személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre.
A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekes családok segélyezését írja elõ, a gyermekek szegénységtõl való megóvása érdekében.
1. Kiegészítõ családi pótlék/rendszeres gyermekvédelmi támogatás:
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elõsegítse a gyermek családi környezetben történõ ellátását, nevelését és megelõzze a gyermek kiemelését a családból.
A települési önkormányzat képviselõ–testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történõ nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:
A települési önkormányzat képviselõ–testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékû rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család idõszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került.
Források:
FigyelõNet: http://www.fn.hu/index.php?id=55
KJK-Kerszöv Kft. Közlöny adatbázisa: http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96
WebJogtár: http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html