Czakó Gábor: Iskolavár
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 15 0683 5
A gazdag cselekményû regény színtere egy bentlakásos szakközépiskola, ahol az önkényes vezetés miatt felborul a rend. A diákzendülés forgatagában tárul fel a csak látszólag egységes tantestület élete is. Különcök, jóindulatú tévelygõk, kicsinyes számítók és valamiért még rajongók mutatkoznak meg, s közülük néhányan eldobják álarcukat, amikor az újonnan érkezett, fiatal tanár felkavarja „megszokott nyugalmukat”. Nem szatíra ez, hanem a higgadt bírálat igényével íródott mû. Ennek megfelelõ a befejezése is: a visszás körülményekbõl adódó kompromisszum. Ahogy a közszellemre is rátelepszik néha a megalkuvás légköre, részint a személyi összefonódások miatt. A hiba mindenekelõtt az emberek szemléletében, magatartásában rejlik - sejteti az író. Jellemük gyengeségében, kényelmességükben, hamis önismeretükben. Így igaz és megdöbbentõ a tabló - az átmeneti megoldásokkal, helycserékkel. A nyelvi leleményeken kívül a drámaibb fokozás is élénkíti az események menetét, s az egészet átszövi a beteljesületlen - félig szomorú, félig komikus - szerelem ígérete.
Jerome David Salinger: Zabhegyezõ
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963 07 3200 9
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/00200/00294/index.phtml
A regény fõhõse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen, s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden elsõ személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírû szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elõl, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élõlény, akivel õszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tíz éves kishúga. De õ sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. A regény hagyományos elbeszélõ formában, idõrendben íródott, az események idõrendjét azonban gyakran megszakítják Holden visszaemlékezései. Ezeknek fontos szerepük van, mert plasztikusabbá teszik a fõszereplõ törekvéseit, vágyait és zûrzavaros, de igen szeretetreméltó alakját. A stílus állandóan a humor, az irónia és az érzelmesség között lebeg, de olyan finoman, hogy éppen csak érinti mindegyiket, s a hétköznapi diákbeszéd fordulataival összeötvözve sajátos hangulatot teremt. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitûnõ, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetõi (Internet: http://legeza.oszk.hu)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Editorg Könyvkiadó, Budapest, 1993. ISBN 963 7438 61 0
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/00900/00991/index.phtml
Az író kisdiákkorának elsõ nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hõse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mû zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista mûvek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzõje a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába. Nyilas Misi lépteit a szülõk - s a szegénység - türelmes jósága vigyázza. Így szélesedik ki a történet az iró és a világ szakadatlan összecsapásának regényévé, Móricz legforróbb emberi és mûvészi hitvallásává. Kétségtelenül a magyar regényirodalom egyik legegyedibb, leginkább társtalan alkotása, amely azonban egyszerre lehet párja A Pál utcai fiúknak vagy Móra Kincskeresõ kisködmönének és a klasszikus magyar nagyregény remekeinek. A nyolcadikosok számára kötelezõ olvasmány, de felnõtt olvasók figyelmét is érdemes újra és újra felhívni rá.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetõi (Internet: http://legeza.oszk.hu)
Ottlik Géza: Iskola a határon
Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1959. ISBN 963 14 2007 8
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/02200/02285/index.phtml
Egy katonaiskola élete adja a regény témáját, egyik bírálója szerint: az emberiség intézményesített elölésének pontos rajza. Az Iskola a határon bármennyire is olvastatja magát, nem könnyû olvasmány. Miért? A tárgyánál fogva, az ábrázolt életkörülmények miatt. Ottlik zárt világba visz, a normális élettõl elszakított, szélsõséges helyzetbe, és ott aprólékosan ábrázolja a gyerekhõseivel történõ szörnyûségeket, azt, hogy egyéniségüket, a védettségben való hitüket, a családi otthonból hozott szeretetvágyukat, igazságérzetüket hogyan zúzzák szét a lehetõ legbrutálisabban. Ezek a gyerekek - szüleik szeretõ gondoskodásából - voltaképpen hajótöröttek, ellenséges bennszülött törzs foglyai egy távoli szigeten. Ottlik nem a fasiszta emberformálás modelljét írta meg a könyvben. Nem ez a lehangoló tény a legfõbb üzenethordozó a regényben, hanem az, hogyan lehet ezt a nem élni való letet kibírni, hogy az élet jó dolog, hogy van egy függetleníthetõ belsõ világunk, amely ezt a dresszúra kellõs közepén, vagy a rácsok között is érzékelni tudja.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetõi (Internet: http://legeza.oszk.hu)
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 15 0683 5
A gazdag cselekményû regény színtere egy bentlakásos szakközépiskola, ahol az önkényes vezetés miatt felborul a rend. A diákzendülés forgatagában tárul fel a csak látszólag egységes tantestület élete is. Különcök, jóindulatú tévelygõk, kicsinyes számítók és valamiért még rajongók mutatkoznak meg, s közülük néhányan eldobják álarcukat, amikor az újonnan érkezett, fiatal tanár felkavarja „megszokott nyugalmukat”. Nem szatíra ez, hanem a higgadt bírálat igényével íródott mû. Ennek megfelelõ a befejezése is: a visszás körülményekbõl adódó kompromisszum. Ahogy a közszellemre is rátelepszik néha a megalkuvás légköre, részint a személyi összefonódások miatt. A hiba mindenekelõtt az emberek szemléletében, magatartásában rejlik - sejteti az író. Jellemük gyengeségében, kényelmességükben, hamis önismeretükben. Így igaz és megdöbbentõ a tabló - az átmeneti megoldásokkal, helycserékkel. A nyelvi leleményeken kívül a drámaibb fokozás is élénkíti az események menetét, s az egészet átszövi a beteljesületlen - félig szomorú, félig komikus - szerelem ígérete.
Jerome David Salinger: Zabhegyezõ
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963 07 3200 9
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/00200/00294/index.phtml
A regény fõhõse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen, s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden elsõ személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírû szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elõl, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élõlény, akivel õszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tíz éves kishúga. De õ sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. A regény hagyományos elbeszélõ formában, idõrendben íródott, az események idõrendjét azonban gyakran megszakítják Holden visszaemlékezései. Ezeknek fontos szerepük van, mert plasztikusabbá teszik a fõszereplõ törekvéseit, vágyait és zûrzavaros, de igen szeretetreméltó alakját. A stílus állandóan a humor, az irónia és az érzelmesség között lebeg, de olyan finoman, hogy éppen csak érinti mindegyiket, s a hétköznapi diákbeszéd fordulataival összeötvözve sajátos hangulatot teremt. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitûnõ, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetõi (Internet: http://legeza.oszk.hu)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Editorg Könyvkiadó, Budapest, 1993. ISBN 963 7438 61 0
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/00900/00991/index.phtml
Az író kisdiákkorának elsõ nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hõse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mû zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista mûvek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzõje a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába. Nyilas Misi lépteit a szülõk - s a szegénység - türelmes jósága vigyázza. Így szélesedik ki a történet az iró és a világ szakadatlan összecsapásának regényévé, Móricz legforróbb emberi és mûvészi hitvallásává. Kétségtelenül a magyar regényirodalom egyik legegyedibb, leginkább társtalan alkotása, amely azonban egyszerre lehet párja A Pál utcai fiúknak vagy Móra Kincskeresõ kisködmönének és a klasszikus magyar nagyregény remekeinek. A nyolcadikosok számára kötelezõ olvasmány, de felnõtt olvasók figyelmét is érdemes újra és újra felhívni rá.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetõi (Internet: http://legeza.oszk.hu)
Ottlik Géza: Iskola a határon
Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1959. ISBN 963 14 2007 8
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/02200/02285/index.phtml
Egy katonaiskola élete adja a regény témáját, egyik bírálója szerint: az emberiség intézményesített elölésének pontos rajza. Az Iskola a határon bármennyire is olvastatja magát, nem könnyû olvasmány. Miért? A tárgyánál fogva, az ábrázolt életkörülmények miatt. Ottlik zárt világba visz, a normális élettõl elszakított, szélsõséges helyzetbe, és ott aprólékosan ábrázolja a gyerekhõseivel történõ szörnyûségeket, azt, hogy egyéniségüket, a védettségben való hitüket, a családi otthonból hozott szeretetvágyukat, igazságérzetüket hogyan zúzzák szét a lehetõ legbrutálisabban. Ezek a gyerekek - szüleik szeretõ gondoskodásából - voltaképpen hajótöröttek, ellenséges bennszülött törzs foglyai egy távoli szigeten. Ottlik nem a fasiszta emberformálás modelljét írta meg a könyvben. Nem ez a lehangoló tény a legfõbb üzenethordozó a regényben, hanem az, hogyan lehet ezt a nem élni való letet kibírni, hogy az élet jó dolog, hogy van egy függetleníthetõ belsõ világunk, amely ezt a dresszúra kellõs közepén, vagy a rácsok között is érzékelni tudja.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetõi (Internet: http://legeza.oszk.hu)