Az alábbiakban néhány, az iskolai életben gyakran felmerülõ kérdésre, problémára igyekszünk megadni a választ, segítve egyúttal az Olvasót a jog útvesztõiben való eligazodásban. E helyen az összes, diákokat, tanárokat és szülõket érintõ jogot nem tudjuk felsorolni, megmagyarázni, ezért választottuk ízelítõ gyanánt az alábbiakat. Egyéb kérdésekben érdemes felkeresni a diákjogok képviseletére „szakosodott” Diákközéletért Alapítvány honlapját, vagy írni nekik az alábbi címre: info@diakjog.hu.
A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (9) bekezdése szerint „A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.” Ebbõl a szabályból jól látszik, hogy a dohányzás tilalma az iskolában nem az életkortól függ, hanem mindenki számára tilos.
A fõszabályhoz képest a rendelet három kivételt tartalmaz. Az intézmény alkalmazottai [6. § (10) bekezdés] és a felnõttoktatásban résztvevõ nagykorú tanulók [34. § (2) bekezdés a) pontja] a kijelölt helyen dohányozhatnak. E két kivételhez tett hozzá egy harmadikat a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító 8/2000. (V. 24.) OM rendelet. A 2000. június 1-tõl hatályos módosítás szerint az iskola engedélyezheti a nem felnõttoktatásban résztvevõ nagykorú tanulók számára is a dohányzást. Az engedélyezéssel egy idõben ki kell jelölni a kiskorú tanulóktól elkülönített dohányzóhelyet.
6. § (10) A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a gyermekektõl, tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. Az iskola - a kiskorú tanulóktól elkülönítetten - a nagykorú tanulói részére kijelölhet olyan helyet, ahol dohányozni lehet.
34. § (2) A felnõttoktatásban részt vevõ tanulóknál e rendelet
a) 6. §-ának (9) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nagykorú tanuló az e célra kijelölt helyen dohányozhat,
A fentiekbõl az is következik, hogy a szervezetre káros élvezeti cikkek - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - birtoklása önmagában nem fegyelmi vétség.
A káros anyagok iskolán (területén illetve rendezvényein) kívüli fogyasztása nem tartozik az iskola joghatósága alá, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a pedagógus -a pedagógia eszközeivel- ne léphetne fel a diák egészsége érdekében.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Sem törvényi, sem rendeleti szinten nincs szabályozva a kérdés.
Az egy tanítási napon íratható dolgozatok számát és a dolgozat fogalmának meghatározását a házirendben célszerû megtenni.
A házirend megalkotása a tantestület, az iskolai diákönkormányzat és az iskolaszék közös döntésének (egyetértésének) eredménye. Az egyetértési jog gyakorlása során lehetõség van mind a pedagógusi, mind a diák, mind pedig a szülõi érdek érvényesítésére oly módon, hogy egyik fél sem erõszakolhatja a másikra akaratát.
A megalkotott érvényes szabály érvényesülésének elõfeltétele, hogy a dolgozat fogalma egyértelmûen kerüljön meghatározásra (pl. dolgozatnak minõsül-e az írásbeli felelet, vagy csak a több óra anyagának számonkérését megvalósító témazáró dolgozat). Fontos azt is szabályozni, hogy a pedagógusok honnan értesülnek az adott napra tervezett dolgozatokról (pl. mûködõ példa, hogy a dolgozatíratási szándékot a naplóban elõre jelzik a pedagógusok, így könnyen meg lehet állapítani, hogy az adott napon nem telt-e be a házirendben engedélyezett „dolgozati kvóta”).
Összefoglalva:
A diákok terhelésének jobb megosztása érdekében célszerû a dolgozatok számát szabályozni, azonban ez kizárólag a diákok, szülõk és pedagógusok együttmûködésének eredményeként valósulhat meg.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
A kérdést a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. A 2001-ben módosított 20. §(6) bekezdése szerint:
„Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelõtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelõtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsõ félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.”
Összefoglalva:
· A féléves osztályozóvizsga nem automatikusan alkalmazandó.
· Ha a diák igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, és emiatt a jegyei alapján nem zárható le (azaz egyáltalán nincs, vagy csak kevés jegye van), akkor kell félévkor az adott tantárgyból osztályozóvizsgát tennie.
· Félévkor akkor kell osztályozóvizsgát tenni, ha az adott tantárgy éves szinten számított harminc százalékánál többet hiányzott, és a jegyei alapján az osztályozóvizsga nélkül nem értékelhetõ a teljesítménye.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Az iskola eszközeit a diákok is használhatják. E jogukat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban KTV) 11. § (1) c) pontja szerint:
[A tanuló joga különösen, hogy ] igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidõ-létesítmények stb.);
Az iskola eszközeinek természetesen az a célja, hogy az oktatás hatékonyságát elõsegítse. Ez azt is jelenti, hogy az eszköz használatánál elsõbbséget élvez az oktatási tevékenység.
Ha az eszközt nem használják oktatási célra, akkor a diák jogosult a használatára, azonban a használat szabályait a KTV 40. § (7) bekezdése szerint a házirendben kell meghatározni:
40. § (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjével, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat...
Az eszközhasználattal kapcsolatos szabály nem lehet kirekesztõ, azaz a házirend a jog gyakorlásának csak olyan feltételeit fogalmazhatja meg, amely minden diák számára biztosítja az eszközhasználat lehetõségét.
A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklete szerint balesetvédelmi okból a számítógép csak pedagógus felügyelete mellet lehetséges:
2. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez
4. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.
Fontos megemlíteni, hogy a KTV szerint a diáknak kötelessége megõrizni a rábízott eszköz épségét.
12. § e) [A tanuló kötelessége különösen, hogy] megõrizze, illetõleg az elõírásoknak megfelelõen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
Összefoglalva:
A diáknak joga van használni az iskolai számítógépet és az Interneten böngészni, azonban a géphasználat pontos szabályait a házirendben kell rögzíteni.
Példa a szabályozásra:
Tanítási idõn kívül a számítógép használat szabályai:
- a gépeket csak tanári felügyelet mellett lehet használni
- a számítástechnika terem tanítási napokon délután 14-17 óra között áll a tanulók rendelkezésére
- a felügyelõ tanár a meghirdetett idõponttól eltérõ idõpontban is biztosíthat lehetõséget a géphasználatra
- a torlódások elkerülése érdekében a faliújságra kifüggesztett „gépidõ igénylõ lap” kitöltésével maximum 60 percre foglalhatóak le a gépek.
- Ha minden gép foglalt, az élvez elsõbbséget, aki
- tanulmányi célra veszi igénybe a gépet
- jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezik
- elõbb adta le a „gépidõ igénylõ lapját”
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
A kérdésre a választ a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény adja meg.
Elõször is meg kell különböztetni az olyan berendezéseket, amelyek a képek rögzítése nélkül mûködnek és az olyanokat, amelyek rögzítik, megõrzik a felvételeket.
A rögzítést nem végzõ berendezések mûködtetése nem minõsül adatkezelésnek. Ahhoz hasonlít, mintha a tanár a helyszínen figyelné az eseményeket. Így az ilyen berendezések mûködtetésénél csak annyi a feltétel, hogy ne titkosan legyenek elhelyezve a kamerák, hanem mindenki számára jól látható helyen és ezen kívül az intézménybe belépõ, ott tartózkodó személyeket tájékoztassák, hogy az intézményben kamerákkal történõ megfigyelés zajlik.
A képeket rögzítõ berendezések mûködtetése viszont már adatkezelésnek számít a törvény szerint, mert a felvételek személyes adatokat tartalmaznak. Az ilyen berendezéseket csak az alábbiakra figyelemmel lehet mûködtetni:
· csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet üzemeltetni a berendezéseket. Ilyen lehet a személy- és vagyonvédelem, bûnmegelõzés, balesetvédelem.
· az érintetteket (tanulók, tanárok, az iskolába belépõ más személyek is) tájékoztatni kell a képfelvevõ rendszer mûködésérõl, a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy rögzítik is a felvételeket, továbbá, hogy milyen célból (pl. bûncselekmények megelõzése) készítik a felvételeket, hol és mennyi ideig õrzik meg azokat.
· az érintettek írásban, szóban vagy ráutaló magatartással (ez azt jelenti, hogy az intézménybe való belépéssel) hozzájárulhatnak a felvételek készítéséhez,
· az érintettek bármikor tájékoztatást kérhetnek a felvételek kezelésérõl, és bármikor töröltethetik a felvételeket.
· esetleges jogvita esetén a felvételeket rögzítõvel azonos helyzetbe kell hozni azt, akirõl a felvétel készült, tehát õ is felhasználhatja a rögzített képeket.
· az ilyen rendszerek üzemeltetését be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba, mivel azok túlterjeszkednek a tanulói jogviszonnyal összefüggésben törvényesen kezelhetõ adatok körén,
· a felvételek felhasználására (más szervek vagy személyek részére történõ továbbításra, nyilvánosságra hozatalra) csak törvényben meghatározott esetben (pl. rendõrség részére, ha bûncselekmény történt) vagy az érintett hozzájárulása esetén van lehetõség,
· a rögzített képek tárolási idejét úgy kell meghatározni, hogy a megõrzésre csak addig kerüljön sor, ameddig a meghatározott cél (pl. bûnmegelõzés, vagyonvédelem) eléréséhez feltétlenül szükséges.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban KTV) szerint a diák legalapvetõbb joga a tanuláshoz való jog.
KTV 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklõdésének, adottságainak megfelelõ nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú mûvészetoktatásban vegyen részt;
A diáknak tanuláshoz való jogával összhangban a tankötelezettség teljesítésének érdekében (a magántanulók kivételével) kötelessége a tanítási órákon való részvétel.
KTV 12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy
a) részt vegyen a kötelezõ és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
A fenti két tételbõl egyértelmûen következik, hogy a diákot nem lehet kiküldeni az óráról, hiszen neki joga és egyben kötelessége az azon való részvétel.
A gyakorlatban azonban elõfordulhat, hogy a diák részvétele az órán megakadályozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, mert „röhögõ görcse van”, amit a pedagógus felszólítására sem képes abbahagyni.
A KTV szerint a diák cselekvési szabadsága (és ennek részeként a „nevetéshez való jog”) nem korlátozhatja társai tanuláshoz való jogát, illetve az óra menetéhez szükséges fegyelem fenntartását.
KTV 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a mûvelõdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
Tehát kivételesen végsõ esetben arra az idõre, amíg a diák többieket zavaró állapota meg nem szûnik (nevetõ görcse el nem múlik), a többi diák tanuláshoz való jogának biztosítása érdekében idõlegesen korlátozható a tanuláshoz való joga.
E korlátozás azonban csak addig tartható fenn, amíg a jelenléte akadályozná a tanítást, azaz ha a nevetõ görcs után „megnyugodott”, lehetõvé kell tenni számára az oktatásba való bekapcsolódását. (Tehát nem szabad végleg kiküldeni az óráról)
Fontos megjegyezni, hogy ha a diákot kiküldik a terembõl, továbbra is gondoskodni kell a felügyeletérõl, hiszen az intézmény eme kötelezettségét a KTV. nem korlátozza a tanítási órára.
KTV. 41. § (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletérõl,...
Összefoglalva:
A diák tanítási óráról való kiküldés csak kivételes esetben, végsõ esetben alkalmazható, csak annyi idõre, amennyire feltétlenül szükséges, és ez idõ alatt is gondoskodni kell a felügyeletérõl.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Szabad-e dohányozni az iskolában?
Káros anyagok az iskolában
A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (9) bekezdése szerint „A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.” Ebbõl a szabályból jól látszik, hogy a dohányzás tilalma az iskolában nem az életkortól függ, hanem mindenki számára tilos.
A fõszabályhoz képest a rendelet három kivételt tartalmaz. Az intézmény alkalmazottai [6. § (10) bekezdés] és a felnõttoktatásban résztvevõ nagykorú tanulók [34. § (2) bekezdés a) pontja] a kijelölt helyen dohányozhatnak. E két kivételhez tett hozzá egy harmadikat a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító 8/2000. (V. 24.) OM rendelet. A 2000. június 1-tõl hatályos módosítás szerint az iskola engedélyezheti a nem felnõttoktatásban résztvevõ nagykorú tanulók számára is a dohányzást. Az engedélyezéssel egy idõben ki kell jelölni a kiskorú tanulóktól elkülönített dohányzóhelyet.
6. § (10) A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a gyermekektõl, tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. Az iskola - a kiskorú tanulóktól elkülönítetten - a nagykorú tanulói részére kijelölhet olyan helyet, ahol dohányozni lehet.
34. § (2) A felnõttoktatásban részt vevõ tanulóknál e rendelet
a) 6. §-ának (9) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nagykorú tanuló az e célra kijelölt helyen dohányozhat,
A fentiekbõl az is következik, hogy a szervezetre káros élvezeti cikkek - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - birtoklása önmagában nem fegyelmi vétség.
A káros anyagok iskolán (területén illetve rendezvényein) kívüli fogyasztása nem tartozik az iskola joghatósága alá, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a pedagógus -a pedagógia eszközeivel- ne léphetne fel a diák egészsége érdekében.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Hány dolgozatot lehet íratni egy nap?
Sem törvényi, sem rendeleti szinten nincs szabályozva a kérdés.
Az egy tanítási napon íratható dolgozatok számát és a dolgozat fogalmának meghatározását a házirendben célszerû megtenni.
A házirend megalkotása a tantestület, az iskolai diákönkormányzat és az iskolaszék közös döntésének (egyetértésének) eredménye. Az egyetértési jog gyakorlása során lehetõség van mind a pedagógusi, mind a diák, mind pedig a szülõi érdek érvényesítésére oly módon, hogy egyik fél sem erõszakolhatja a másikra akaratát.
A megalkotott érvényes szabály érvényesülésének elõfeltétele, hogy a dolgozat fogalma egyértelmûen kerüljön meghatározásra (pl. dolgozatnak minõsül-e az írásbeli felelet, vagy csak a több óra anyagának számonkérését megvalósító témazáró dolgozat). Fontos azt is szabályozni, hogy a pedagógusok honnan értesülnek az adott napra tervezett dolgozatokról (pl. mûködõ példa, hogy a dolgozatíratási szándékot a naplóban elõre jelzik a pedagógusok, így könnyen meg lehet állapítani, hogy az adott napon nem telt-e be a házirendben engedélyezett „dolgozati kvóta”).
Összefoglalva:
A diákok terhelésének jobb megosztása érdekében célszerû a dolgozatok számát szabályozni, azonban ez kizárólag a diákok, szülõk és pedagógusok együttmûködésének eredményeként valósulhat meg.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Hány óra hiányzás után írhatja elõ az iskola a félévi osztályozóvizsgát?
A kérdést a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. A 2001-ben módosított 20. §(6) bekezdése szerint:
„Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelõtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelõtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsõ félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.”
Összefoglalva:
· A féléves osztályozóvizsga nem automatikusan alkalmazandó.
· Ha a diák igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, és emiatt a jegyei alapján nem zárható le (azaz egyáltalán nincs, vagy csak kevés jegye van), akkor kell félévkor az adott tantárgyból osztályozóvizsgát tennie.
· Félévkor akkor kell osztályozóvizsgát tenni, ha az adott tantárgy éves szinten számított harminc százalékánál többet hiányzott, és a jegyei alapján az osztályozóvizsga nélkül nem értékelhetõ a teljesítménye.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Használhatják-e a diákok az iskolában az Internetet?
Az iskola eszközeit a diákok is használhatják. E jogukat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban KTV) 11. § (1) c) pontja szerint:
[A tanuló joga különösen, hogy ] igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidõ-létesítmények stb.);
Az iskola eszközeinek természetesen az a célja, hogy az oktatás hatékonyságát elõsegítse. Ez azt is jelenti, hogy az eszköz használatánál elsõbbséget élvez az oktatási tevékenység.
Ha az eszközt nem használják oktatási célra, akkor a diák jogosult a használatára, azonban a használat szabályait a KTV 40. § (7) bekezdése szerint a házirendben kell meghatározni:
40. § (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjével, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat...
Az eszközhasználattal kapcsolatos szabály nem lehet kirekesztõ, azaz a házirend a jog gyakorlásának csak olyan feltételeit fogalmazhatja meg, amely minden diák számára biztosítja az eszközhasználat lehetõségét.
A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklete szerint balesetvédelmi okból a számítógép csak pedagógus felügyelete mellet lehetséges:
2. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez
4. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.
Fontos megemlíteni, hogy a KTV szerint a diáknak kötelessége megõrizni a rábízott eszköz épségét.
12. § e) [A tanuló kötelessége különösen, hogy] megõrizze, illetõleg az elõírásoknak megfelelõen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
Összefoglalva:
A diáknak joga van használni az iskolai számítógépet és az Interneten böngészni, azonban a géphasználat pontos szabályait a házirendben kell rögzíteni.
Példa a szabályozásra:
Tanítási idõn kívül a számítógép használat szabályai:
- a gépeket csak tanári felügyelet mellett lehet használni
- a számítástechnika terem tanítási napokon délután 14-17 óra között áll a tanulók rendelkezésére
- a felügyelõ tanár a meghirdetett idõponttól eltérõ idõpontban is biztosíthat lehetõséget a géphasználatra
- a torlódások elkerülése érdekében a faliújságra kifüggesztett „gépidõ igénylõ lap” kitöltésével maximum 60 percre foglalhatóak le a gépek.
- Ha minden gép foglalt, az élvez elsõbbséget, aki
- tanulmányi célra veszi igénybe a gépet
- jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezik
- elõbb adta le a „gépidõ igénylõ lapját”
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Lehet-e kamerákat felszerelni az iskolában?
A kérdésre a választ a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény adja meg.
Elõször is meg kell különböztetni az olyan berendezéseket, amelyek a képek rögzítése nélkül mûködnek és az olyanokat, amelyek rögzítik, megõrzik a felvételeket.
A rögzítést nem végzõ berendezések mûködtetése nem minõsül adatkezelésnek. Ahhoz hasonlít, mintha a tanár a helyszínen figyelné az eseményeket. Így az ilyen berendezések mûködtetésénél csak annyi a feltétel, hogy ne titkosan legyenek elhelyezve a kamerák, hanem mindenki számára jól látható helyen és ezen kívül az intézménybe belépõ, ott tartózkodó személyeket tájékoztassák, hogy az intézményben kamerákkal történõ megfigyelés zajlik.
A képeket rögzítõ berendezések mûködtetése viszont már adatkezelésnek számít a törvény szerint, mert a felvételek személyes adatokat tartalmaznak. Az ilyen berendezéseket csak az alábbiakra figyelemmel lehet mûködtetni:
· csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet üzemeltetni a berendezéseket. Ilyen lehet a személy- és vagyonvédelem, bûnmegelõzés, balesetvédelem.
· az érintetteket (tanulók, tanárok, az iskolába belépõ más személyek is) tájékoztatni kell a képfelvevõ rendszer mûködésérõl, a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy rögzítik is a felvételeket, továbbá, hogy milyen célból (pl. bûncselekmények megelõzése) készítik a felvételeket, hol és mennyi ideig õrzik meg azokat.
· az érintettek írásban, szóban vagy ráutaló magatartással (ez azt jelenti, hogy az intézménybe való belépéssel) hozzájárulhatnak a felvételek készítéséhez,
· az érintettek bármikor tájékoztatást kérhetnek a felvételek kezelésérõl, és bármikor töröltethetik a felvételeket.
· esetleges jogvita esetén a felvételeket rögzítõvel azonos helyzetbe kell hozni azt, akirõl a felvétel készült, tehát õ is felhasználhatja a rögzített képeket.
· az ilyen rendszerek üzemeltetését be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba, mivel azok túlterjeszkednek a tanulói jogviszonnyal összefüggésben törvényesen kezelhetõ adatok körén,
· a felvételek felhasználására (más szervek vagy személyek részére történõ továbbításra, nyilvánosságra hozatalra) csak törvényben meghatározott esetben (pl. rendõrség részére, ha bûncselekmény történt) vagy az érintett hozzájárulása esetén van lehetõség,
· a rögzített képek tárolási idejét úgy kell meghatározni, hogy a megõrzésre csak addig kerüljön sor, ameddig a meghatározott cél (pl. bûnmegelõzés, vagyonvédelem) eléréséhez feltétlenül szükséges.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu
Ki lehet-e küldeni a diákot az óráról?
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban KTV) szerint a diák legalapvetõbb joga a tanuláshoz való jog.
KTV 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklõdésének, adottságainak megfelelõ nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú mûvészetoktatásban vegyen részt;
A diáknak tanuláshoz való jogával összhangban a tankötelezettség teljesítésének érdekében (a magántanulók kivételével) kötelessége a tanítási órákon való részvétel.
KTV 12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy
a) részt vegyen a kötelezõ és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
A fenti két tételbõl egyértelmûen következik, hogy a diákot nem lehet kiküldeni az óráról, hiszen neki joga és egyben kötelessége az azon való részvétel.
A gyakorlatban azonban elõfordulhat, hogy a diák részvétele az órán megakadályozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, mert „röhögõ görcse van”, amit a pedagógus felszólítására sem képes abbahagyni.
A KTV szerint a diák cselekvési szabadsága (és ennek részeként a „nevetéshez való jog”) nem korlátozhatja társai tanuláshoz való jogát, illetve az óra menetéhez szükséges fegyelem fenntartását.
KTV 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a mûvelõdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
Tehát kivételesen végsõ esetben arra az idõre, amíg a diák többieket zavaró állapota meg nem szûnik (nevetõ görcse el nem múlik), a többi diák tanuláshoz való jogának biztosítása érdekében idõlegesen korlátozható a tanuláshoz való joga.
E korlátozás azonban csak addig tartható fenn, amíg a jelenléte akadályozná a tanítást, azaz ha a nevetõ görcs után „megnyugodott”, lehetõvé kell tenni számára az oktatásba való bekapcsolódását. (Tehát nem szabad végleg kiküldeni az óráról)
Fontos megjegyezni, hogy ha a diákot kiküldik a terembõl, továbbra is gondoskodni kell a felügyeletérõl, hiszen az intézmény eme kötelezettségét a KTV. nem korlátozza a tanítási órára.
KTV. 41. § (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletérõl,...
Összefoglalva:
A diák tanítási óráról való kiküldés csak kivételes esetben, végsõ esetben alkalmazható, csak annyi idõre, amennyire feltétlenül szükséges, és ez idõ alatt is gondoskodni kell a felügyeletérõl.
Jásper András
Diákközéletért Alapítvány
http://www.diakjog.hu