Foucault, Michael: A szexualitás története.
Atlantisz Alapítvány és Könyvkiadó, Budapest, 1996.
Tudományos-filozófiai könyv ez, a tartalomból egy kis ízelítõ: Az emberélet kioltásának joga és az élet feletti hatalom, A szexualitás stratégiája (tét, módszer, terület, periodizáció), Sciencia Sexualis (a Szexualitás tudománya). Végül hagy álljon itt a könyv borítóján található Foucault idézet: „Aki a szexualitásról beszél, bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól; megkérdõjelezi a törvényt; s ha egy csipetnyit is, megelõlegezi a szexuális szabadságot. Aki szexuális elnyomásról beszél, az a prófécia jó néhány hagyományos funkcióját is feleleveníti.. Csak így kapcsolhatjuk tapintatosan össze azt, amit - mert félünk a nevetségességtõl és a keserûséggel tölt el bennünket a történelem - másként dehogyis mernénk egymás mellé helyezni: a forradalmat meg a boldogságot; vagyis a forradalmat és egy másik, szebb, fiatalabb testet; a forradalmat és a gyönyört.”
Gordon Agáta: Kecskerúzs.
Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1997.
„Miféle anyag vagyok? - kérdezi egy fiatal lány önmagától, társnõje közelségének érzéki hatásától megbolygatva. Néha mintha elfelejtenénk: érzelmek és erotikus vágyak sose tûrték magukon szabályok béklyóit. Gordon Agáta elsõ lírai karakterû hõsnõi, miközben élik a maguk hétköznapi életét, próbálják legalább a maguk számára lakhatóvá tenni a „férfiasan” kegyetlenre sikeredett világot. És ahogy megismerjük a regény szereplõit, megrendülve ráébredünk: a féltékenység és szégyen, vágy és érzelem a titkos indítéka minden lépésnek a másik ember felé.”
Atlantisz Alapítvány és Könyvkiadó, Budapest, 1996.
Tudományos-filozófiai könyv ez, a tartalomból egy kis ízelítõ: Az emberélet kioltásának joga és az élet feletti hatalom, A szexualitás stratégiája (tét, módszer, terület, periodizáció), Sciencia Sexualis (a Szexualitás tudománya). Végül hagy álljon itt a könyv borítóján található Foucault idézet: „Aki a szexualitásról beszél, bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól; megkérdõjelezi a törvényt; s ha egy csipetnyit is, megelõlegezi a szexuális szabadságot. Aki szexuális elnyomásról beszél, az a prófécia jó néhány hagyományos funkcióját is feleleveníti.. Csak így kapcsolhatjuk tapintatosan össze azt, amit - mert félünk a nevetségességtõl és a keserûséggel tölt el bennünket a történelem - másként dehogyis mernénk egymás mellé helyezni: a forradalmat meg a boldogságot; vagyis a forradalmat és egy másik, szebb, fiatalabb testet; a forradalmat és a gyönyört.”
Gordon Agáta: Kecskerúzs.
Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1997.
„Miféle anyag vagyok? - kérdezi egy fiatal lány önmagától, társnõje közelségének érzéki hatásától megbolygatva. Néha mintha elfelejtenénk: érzelmek és erotikus vágyak sose tûrték magukon szabályok béklyóit. Gordon Agáta elsõ lírai karakterû hõsnõi, miközben élik a maguk hétköznapi életét, próbálják legalább a maguk számára lakhatóvá tenni a „férfiasan” kegyetlenre sikeredett világot. És ahogy megismerjük a regény szereplõit, megrendülve ráébredünk: a féltékenység és szégyen, vágy és érzelem a titkos indítéka minden lépésnek a másik ember felé.”