A családon kívül nevelkedõkre vonatkozó jogi szabályozás
Források:
FigyelõNet: http://www.fn.hu/index.php?id=55
KJK-Kerszöv Kft. Közlöny adatbázisa: http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96
WebJogtár: http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html
A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20.-án elfogadott konvenció képzi a magyar gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. Törvény) alapját. Az egyezmény hiteles fordítása az 1991. évi LXIV. Törvényben található.
A konvenció fõbb csoportjai:
I. Polgári és politikai jogok
- Amennyiben kiutasítják az országból a szülõt, csak a gyereknek mondhatják meg, hogy hová küldték
- 3 éves kor után kell rendezni a gyerek családi jogállását, addig az anyának nem kell nyilatkoznia, hogy ki a szülõ.
- A gyermek és az örökbefogadó szülõ között nem lehet nagyobb a korkülönbség, mint 45 év és nem lehet kevesebb, mint 16 év. (házaspárok esetén a fiatalabbhoz mérnek)
- A gyermeknek 16 évesen joga van ahhoz, hogy megkeresse a szüleit.
- A vérszerinti szülõt értesíteni kell arról, hogy a gyermek nevelõszülõhöz került, de a címet nem lehet kiadni. Nem szabad kisajátítani a gyermeket, sok nevelõszülõnek csak a pótlék kell
II. Gazdasági, szociális és kulturális jogok
- A gyermek speciális igényeinek megfelelõen kell biztosítani a szolgáltatásokat.
III. A gyermek speciális védelme a családban és a társadalomban
- Minden támogatást és védelmet meg kell adni a családnak, hogy betölthesse a szerepét.
- Mindent megtesznek a részes államok, hogy megvédjék a gyermeket az elhanyagolástól (pszichikai, fizikai), durvaságtól, erõszaktól.
- Elõírásokat tartalmaz arra, hogy a bûncselekményt elkövetõ fiatalkorúakat nem lehet önkényesen megfosztani a szabadságtól, megalázni, rá is érvényes az ártatlanság vélelme.
IV. Gyermekek speciális csoportjának a védelme
- Családjuktól megfosztott gyermekek
- Örökbefogadott gyermekek
- Fogyatékos gyermekek
- Kisebbséghez tartozó gyermekek
Az Egyezmény kimondja:
- Az állam különleges védelmére jogosultak
- Ha már elvették a gyermeket a családjától, akkor jobb körülmények közé kell kerülnie
- Ami a szakellátásban történik, az helyettesítõ nevelés, a gyermeknek joga van a legjobbra
- A gyermek legjobb egészségi állapotához való jogát
- A fogyatékos gyermek speciális gyógyításához való jogát
- Az intézményben nevelteknek évente felül kell vizsgálni az állapotát
A gyermek örökbeadható ha:
- Ha a szülõ önhibáján kívül nem tart kapcsolatot a gyermekkel 1évig
- Akirõl lemondtak
- Akinél a bíróság a szülõi felügyeleti jogot megszünteti
Az örökbefogadás csak törvényes úton történhet
A gyámhivatal felszólíthatja a szülõt, hogy kövessen el mindent, hogy a gyerek visszakerülhessen a családjába.
V. Gyerekek védelme a rendkívüli helyzetekben
- A részes államok feladatuknak tekintik, hogy a gyermek akkor is megkapja menekült státuszt, ha a szülõ nem kapja meg.
- Mindent el kell követni azért, hogy 15éven aluli gyermek ne fogjon fegyvert
- A fegyveres konfliktus áldozatait minél hamarabb rehabilitálni kell.
Kapcsolódó törvények, rendelkezések:
149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet
1991. évi LXIV. Törvény
1952. évi IV. törvény
46/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet
1997. évi XXXI. törvény
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
Tájékoztatás a vér szerinti szülõ adatairól
53. § (1) A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülõje adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselõjének hozzájárulása nélkül is elõterjesztheti.
(2) A gyámhivatal a vér szerinti szülõ adatairól történõ felvilágosítás megadása elõtt meggyõzõdik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben.
(3) Indokolt esetben a gyámhivatal a tájékoztatás megadása elõtt kikéri a gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológiai szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a gyermek személyiségfejlõdését az adatokról történõ tájékoztatás nem veszélyezteti-e.
(4) A kiskorú örökbefogadott esetén a tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a vér szerinti és az örökbefogadó szülõt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vér szerinti szülõt.
(5) Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülõ az örökbefogadó szülõ személyes adatáról tájékoztatást nem kaphat.
1991. évi LXIV. törvény
a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl
9. Cikk
1. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitõl, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírói felülvizsgálat lehetõségének fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak megfelelõen úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmû döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülõk durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket, illetõleg ha különválva élnek és dönteni kell a gyermek elhelyezésérõl.
2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett minden esetben valamennyi érdekelt félnek lehetõséget kell adni az eljárásban való részvételre és véleményük ismertetésére.
3. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a mindkét szülõjétõl vagy ezek egyikétõl külön élõ gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülõjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekével ellenkezik.
a szülõk vagy egyikük vagy a gyermek letartóztatása, szabadságvesztés-büntetése, számûzetése, kiutasítása vagy halála (ideértve azt is, ha a halál a letartóztatás folyamán következett be bármely okból) —, a részes állam, kérelemre, a helyére vonatkozó lényeges adatokat, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala hátrányos a gyermek jólétére nézve. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak továbbá arról is, hogy önmagában az említett kérelem benyújtása ne járjon hátrányos következményekkel az érdekelt személy vagy személyek számára.
szülõkkel, a gyermekkel vagy, szükség esetén valamely más családtaggal közli a családtag vagy családtagok tartózkodási 4. Amennyiben az elválasztás az Egyezményben részes állam által foganatosított intézkedés folytán következett be — mint
20. Cikk
1. Minden olyan gyermeknek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétõl, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére.
2. Az Egyezményben részes államok hazai jogszabályainak megfelelõen intézkednek helyettesítõ védelem iránt az ilyen gyermek számára.
3. Ez a helyettesítõ védelem történhet családnál való elhelyezés, az iszlám jog kafalah-ja szerinti gondnokság, örökbefogadás, illetõleg szükség esetén megfelelõ gyermekintézményekben való elhelyezés formájában. A megoldás kiválasztásánál kellõen figyelembe kell venni a gyermek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását.
1952. évi IV. TÖRVÉNY a házasságról, a családról és a gyámságról
VI. fejezet
Az örökbefogadás
1. Az örökbefogadás célja
Csjt. 46. § Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsõsorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelõen nevelni nem képesek.
2. Az örökbefogadás feltételei
Csjt. 47. § (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvõképes, nagykorú személy lehet, aki – a külön jogszabályban meghatározott – örökbefogadás elõtti tanácsadáson és felkészítõ tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján – a gyámhivatal örökbefogadás elõtti eljárása során hozott határozata értelmében – alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idõsebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtõl, illetve a felkészítõ tanfolyam elvégzésétõl el kell tekinteni.
(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülõ házastársa, illetve a gyermeket a szülõ hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelõ örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.
(3) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülõi felügyelet megszüntetését vagy a közügyektõl való eltiltást kimondó jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll.
(4) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.
(5) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszûnik. Csjt. 48. § (1) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
(2) Az engedély megadásához a felek egyetértõ kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élõ örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülõ a hozzájáruló nyilatkozatát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vonhatja vissza, és erre õt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követõen az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követõen engedélyezhetõ.
(3) Az örökbefogadáshoz a szülõ úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése elõtt is sor kerülhet. A szülõ hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre õt figyelmeztetni kell. A szülõ felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idõsebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szûnik meg. A szülõi felügyeleti jog megszûnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(5) Nincs szükség
a) annak a szülõnek a hozzájárulására, aki a szülõi felügyeletet megszüntetõ jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);
b) annak a szülõnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §);
c) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszûnt;
d) sem a szülõ, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvõképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.
(6) Az örökbefogadási eljárás a (3)–(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülõ az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
Csjt. 48/A. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülõ gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethetõ meg. Erre a jogkövetkezményre a szülõt az átmeneti nevelést elrendelõ határozatban figyelmeztetni kell.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha a) a szülõ lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy b) a szülõ fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejûleg a szülõ kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.
(4) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.
Csjt. 49. § (1) A gyámhivatal – az örökbefogadás céljának megfelelõen – a gyermek érdekében elsõsorban a házasságban élõ örökbefogadók által történõ örökbefogadást engedélyezi.
(2) Az örökbefogadást az elõzõ rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közremûködõ személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. (3) A gyermek külföldre történõ örökbefogadása — a rokonok, illetve a szülõ házastársa által történõ örökbefogadás kivételével — csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhetõ, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.
Csjt. 50. § (1) Az örökbefogadás az engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – annak engedélyezése esetében – már az örökbefogadó halálával beállnak.
(2)
46/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról
48. § (1) Az R. 82. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
,,(1) A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – havonta zsebpénzzel kell ellátni.''
(A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének) ,, a) 5%-ánál a 3–10 éves,'' (gyermek esetében.)
(2) Az R. 82. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A zsebpénznek az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével''
(3) Az R. 82. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)–(5) bekezdés jelölése (4)–(6) bekezdésre módosul:
,,(3) A gondozási helyérõl önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés idõtartama alatt zsebpénz nem illeti meg.''
(4) Az R. 82. §-ának – (3) bekezdéssel átszámozott – (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
,,(6) A fejlesztõ felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3–6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását.''
54. § (1) Az R. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnõtt számára) ,, a) szükség esetén teljes körû ellátást kell biztosítani azon idõszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti, illetve felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe, vagy sorkatonai idejét tölti, továbbá''
(2) Az R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
,,(2) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnõtt számára a befogadását vállaló nevelõszülõ, gyermekotthon vagy utógondozó otthon, továbbá a külsõ férõhely mûködtetõje lakhatási lehetõségrõl gondoskodik és a fiatal felnõtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. Ha a fiatal felnõtt ellátásához zsebpénz biztosítása is szükséges, annak összege nem lehet kevesebb a 82. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértéknél.''
(3) Az R. 92. §-a a következõ (3)–(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)–(4) bekezdés jelölése (7)–(8) bekezdésre módosul:
,,(3) A fiatal felnõtt kérelmére az ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal felnõtt utógondozói ellátásra történõ befogadásáról, ha a fiatal felnõtt a Gyvt. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott helyzetben van, és elhelyezése az ellátást nyújtó férõhelyén megoldható.
(4) Az ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha a fiatal felnõtt korábbi ellátása során a Gyvt. 93. §-a (10) bekezdésének c) vagy d) pontjában meghatározott magatartást tanúsította.
(5) Ha az ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a fiatal felnõtt kérelmét az elutasítás indokolásával együtt az intézmény érdekképviseleti fóruma elé terjeszti.
elutasítás indokoltságáról.''
(2) Az R. 116. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülõjét, valamint a szociális válsághelyzetben levõ várandós anyát is.''
72. § Az R. 126. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
126. § ,,(1) A speciális gyermekotthon a szakellátás keretében
a) a súlyos pszichés tüneteket mutató
b) a súlyos disszociális tüneteket mutató
c) a pszichoaktív szerekkel küzdõ
12. életévét – kivételesen indokolt esetben 10. életévét – betöltött gondozott gyermek számára kötelezõen ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodó speciális ellátást biztosít.
(2) A speciális gyermekotthonban legfeljebb 40 fõ helyezhetõ el.
(3) A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja feladatkörébe tartozik a gyermekrõl való gondoskodás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció és rehabilitáció is, ha a speciális gondozás más gondozási helyen nem biztosítható, illetve ha a gyermeknek a speciális gondozást nem igénylõ gondozott gyermekektõl való külön elhelyezése szükséges, és állapota nem indokolja a szociális bentlakásos intézményben való elhelyezését, vagy elhelyezése férõhely hiányában nem lehetséges.
A gyermekotthonban minimálisan biztosítandó lakóterület-igény
I. 0–3 éves korosztály részére csoportonként
gyermekszoba a hozzá kapcsolódó fürdõszobával 28 m 2
terasz levegõztetõ ágyak részére 20 m 2
kert 100 m 2
II. 3 évnél idõsebb korosztály részére gyermekenként 12 m 2
III. Külsõ férõhely esetén fiatal felnõttenként 6 m 2
1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról
5. § E törvény alkalmazásában
a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,
b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bûncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
c) fiatal felnõtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,
d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülõk (a továbbiakban együtt: szülõ), a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a nagyszülõ, a nagyszülõ házastársa, a nagyszülõ testvére, a dédszülõ, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülõ, a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a nagyszülõ, testvér, a saját gyermek,
f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,
g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében – mûködési engedéllyel – végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megilletõ jogok összessége,
i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és
j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvetõ szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,
k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzõje és a gyámhivatal,
l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,
n) veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlõdését gátolja vagy akadályozza,
o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,
p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegû családi pótlékra jogosít,
r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,
s) fenntartó : az a természetes vagy jogi személy (különösen helyi önkormányzat, állami szerv, kisebbségi önkormányzat, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyesület), illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekrõl. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik az egyházi fenntartóra, a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetõleg bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),
u) intézmény : az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõ szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három fõt foglalkoztat teljes munkaidõben, és tevékenysége mûködési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelõen alkalmazni a helyettes szülõi, illetve nevelõszülõi hálózatra is,
v) mûködtetõ : az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított mûködési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,
z) rendszeres jövedelem : a legalább három egymást követõ hónapban keletkezett jövedelem.
Alapvetõ jogok és kötelességek
Gyermeki jogok
6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történõ nevelkedéshez.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történõ nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlõdését veszélyeztetõ helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.
(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlõdését és személyisége kibontakozását segítõ különleges ellátáshoz.
(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlõdésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.
(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erõszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethetõ alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak.
(6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelõ, ismeretei bõvítését segítõ, a magyar nyelv és kultúra értékeit õrzõ mûsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyûlöletkeltés, az erõszak és a pornográfia.
7. § (1) A gyermek szüleitõl vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülõi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítõ védelemhez.
(3) A gyermek helyettesítõ védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülõ felügyeleti joga megszûnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.
(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülõjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülõk különbözõ államokban élnek.
8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetõségeirõl, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintõ minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az õt érintõ ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvetõ jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.
9. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan
a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körû ellátásban, gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevõ – megfelelõ nevelésben, oktatásban részesüljön,
b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze
c) felzárkóztató, tehetségfejlesztõ programokon és érdeklõdésének megfelelõ szabadidõs foglalkozásokon vegyen részt,
d) vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésrõl, oktatásról, ellátásról, a személyét érintõ kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,
f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,
g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselõjétõl családi környezetébe való visszatéréséhez,
h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,
i) személyes kapcsolatait ápolhassa,
j) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fûzõdõ jogait gyakorolhassa,
k) utógondozásban részesüljön.
(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlõdését hátrányosan befolyásolja, a szülõ vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethetõ.
(3) A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket – helyzetére való tekintettel – fokozott védelemben kell részesíteni.
(4) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek
a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelõ és a többi gyermek biztonságát védõ módon, továbbá
b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor.
10. § (1) A gyermek kötelessége különösen, hogy
a) gondozása és nevelése érdekében szülõjével vagy más törvényes képviselõjével, gondozójával együttmûködjön,
b) képességeinek megfelelõen tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.
(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje – e törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.
(3) Az intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetésérõl.
(4) Helyettes szülõi és nevelõszülõi hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvetõ szabályait a szervezeti és mûködési szabályzat tartalmazza.
III. Fejezet
A gyermekek védelmének rendszere
14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történõ nevelkedésének elõsegítésére, veszélyeztetettségének megelõzésére és megszüntetésére, valamint a szülõi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülõ gyermek helyettesítõ védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
(3) A gyermekvédelmi rendszer mûködtetése állami és önkormányzati feladat.
Ellátó- vagy szolgáltatórendszer :
1. Alapellátás
2. Szakellátás
1. Alapellátás:
- Amennyiben a gyermek szülõi felügyeleti jogát átadják a gyámnak, ugyanúgy kell nevelnie, mint a saját gyermekét.
- A gyermeknek gyermekjóléti szolgálatot kell biztosítani.
- A gyermeket ideiglenes hatállyal kiemelni a családból csak életveszély, ill. testi-, lelki-, erkölcsi fenyegetettség esetén lehet .
- A jegyzõ a védelembevételt elrendeli, ha pl. a gyermek szabálysértést, ill. bûncselekményt követ el. 14 éves kor alatt nem vonják felelõségre, családgondozót rendelnek ki mellé.
- A családgondozónak hatósági alapja van.
- Ha a gyermeket kiemelik a családból, fontos, hogy a szülõ tartsa a kapcsolatot a gyerekkel és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyerek visszakerülhessen a családjába.
2. Szakellátás
- kiemelik a gyermeket a családból
- gyermekotthonok
- lakásotthonok
- nevelõszülõk
- fenntartója a minisztérium, ill. a megyei önkormányzat
- A minisztérium tartja fent a javító intézeteket. Ide bírói határozattal kerülhet be a gyerek, szabadság elvonást jelent. A min. idõ 1 év, a max.3 év. Csak fiatalkorúak kerülhetnek be, 19 éves korúkig.
A központi gyûjtõ Szõlõ u. 60-ban található.
A lányoknak Rákospalotán van intézetük, 100 férõhelyes, jelenleg max. 35 fõ van az intézetben.
A fiúknak Aszódon van javító intézet, szintén 100 férõhelyes, jelenleg 108-an vannak. A javítóintézetbõl 1 év után lehet ideiglenesen elbocsáltani a fiatalkorút, ez felfüggesztett büntetésnek felel meg.
Az intézetben intenzív korrepetáló foglalkozások vannak, aki elvégezte a 8 általánost, az szakmát tanulhat.
- A minisztériumnak vannak speciális gyermekotthonai is:
Lányok részére Esztergomban, a fiúknak Kalocsán található.
A normál gyermekotthonban a veszélyeztetõ gyerekeket megvizsgálják, többszörös szûrõ rendszeren keresztül jutnak be a gyerekek a speciális intézetekbe. A Megyei Szakértõi Bizottság javaslatot tesz az Országos Szakértõi Bizottságnak.
Hivatalos gyámot rendelnek a gyerek mellé
A nevelési felügyelet zárt felügyeletet jelent a speciális gyermekotthonon belül, azok számára akik közvetlen veszélyeztetõ magatartást tanúsítanak. Az intézmény igazgatója rendelheti el, max. 36 órára, és ilyenkor értesíteni kell a gyermekjogi felügyelõt. A mennyiben az elzárás 48 óránál tovább indokolt értesíteni kell a gyámhivatalt. A gyámhivatalnak 8 napon belül kell határoznia, max. két hónapra rendelheti el a kivizsgálás után a nevelési felügyeletet. Korlátozza a kapcsolattartást, gyógyító kezelést is megállapíthat.
Nevelõszülõi hálózat:
Miután kiemelik a gyermeket a családból, a legközelebbi átmeneti otthonba kerül.
Vizsgálatok: orvos, pszichológus, pszichiáter, logopédus, pedagógus is megvizsgálja a gyermeket, megállapítják, hogy milyen ellátásra van szüksége.
Tanácskozás: Meghallgatják a gyermeket, szülõket vagy a gyermek gondozóját, gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, azokat a nevelõszülõket, akiknél el szeretnék helyezni a gyermeket.
A javaslatot felterjesztik a gyámhivatalnak, õk döntenek.
Nevelõszülõ:
- Kétféle nevelõszülõ létezik, a hagyományos nevelõszülõ nem pénzért vállalja a gyermeket, hanem szeretetbõl. A gyermek után havonta 40-42 ezer forintot kap. A hivatásos nevelõszülõ OKJ-és bizonyítvánnyal rendelkezik, jelenleg bruttó 87.000ft. a keresete. Minden hivatásos nevelõszülõnek van segítõje, szabadság is jár.
Nevelõszülõi jelentkezés feltételei:
- a büntetlen elõélet,
- min. 24 éves kor
- a korkülönbség közte és gyermek között ne legyen több, mint 45év és ne legyen kevesebb, mint 16 év.
Megvizsgálják a személyiségét, vagyoni helyzetét, környezetét, szükséges egy igazolás az egészségérõl.
Egy nevelõszülõ maximum 8 gyereket vállalhat a sajátjával együtt. A speciális csoportba tartozó gyermekek duplán számítanak.
A területi gyermekvédelmi hivatalnál kell jelentkezni
Nevelõszülõi és kollégiumi szolgálat feladata a gyermek kihelyezése után minden hónapban meglátogatni a családot és az oktatási intézményt, ellenõrizni a körülményeket.
Mindaz, hogy a jogi szabályozás hogyan mûködik a gyakorlatban további vizsgálat tárgya.
Források:
FigyelõNet: http://www.fn.hu/index.php?id=55
KJK-Kerszöv Kft. Közlöny adatbázisa: http://www.kerszov.hu/kzlcim/kzl90_96
WebJogtár: http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html
A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20.-án elfogadott konvenció képzi a magyar gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. Törvény) alapját. Az egyezmény hiteles fordítása az 1991. évi LXIV. Törvényben található.
A konvenció fõbb csoportjai:
I. Polgári és politikai jogok
- Amennyiben kiutasítják az országból a szülõt, csak a gyereknek mondhatják meg, hogy hová küldték
- 3 éves kor után kell rendezni a gyerek családi jogállását, addig az anyának nem kell nyilatkoznia, hogy ki a szülõ.
- A gyermek és az örökbefogadó szülõ között nem lehet nagyobb a korkülönbség, mint 45 év és nem lehet kevesebb, mint 16 év. (házaspárok esetén a fiatalabbhoz mérnek)
- A gyermeknek 16 évesen joga van ahhoz, hogy megkeresse a szüleit.
- A vérszerinti szülõt értesíteni kell arról, hogy a gyermek nevelõszülõhöz került, de a címet nem lehet kiadni. Nem szabad kisajátítani a gyermeket, sok nevelõszülõnek csak a pótlék kell
II. Gazdasági, szociális és kulturális jogok
- A gyermek speciális igényeinek megfelelõen kell biztosítani a szolgáltatásokat.
III. A gyermek speciális védelme a családban és a társadalomban
- Minden támogatást és védelmet meg kell adni a családnak, hogy betölthesse a szerepét.
- Mindent megtesznek a részes államok, hogy megvédjék a gyermeket az elhanyagolástól (pszichikai, fizikai), durvaságtól, erõszaktól.
- Elõírásokat tartalmaz arra, hogy a bûncselekményt elkövetõ fiatalkorúakat nem lehet önkényesen megfosztani a szabadságtól, megalázni, rá is érvényes az ártatlanság vélelme.
IV. Gyermekek speciális csoportjának a védelme
- Családjuktól megfosztott gyermekek
- Örökbefogadott gyermekek
- Fogyatékos gyermekek
- Kisebbséghez tartozó gyermekek
Az Egyezmény kimondja:
- Az állam különleges védelmére jogosultak
- Ha már elvették a gyermeket a családjától, akkor jobb körülmények közé kell kerülnie
- Ami a szakellátásban történik, az helyettesítõ nevelés, a gyermeknek joga van a legjobbra
- A gyermek legjobb egészségi állapotához való jogát
- A fogyatékos gyermek speciális gyógyításához való jogát
- Az intézményben nevelteknek évente felül kell vizsgálni az állapotát
A gyermek örökbeadható ha:
- Ha a szülõ önhibáján kívül nem tart kapcsolatot a gyermekkel 1évig
- Akirõl lemondtak
- Akinél a bíróság a szülõi felügyeleti jogot megszünteti
Az örökbefogadás csak törvényes úton történhet
A gyámhivatal felszólíthatja a szülõt, hogy kövessen el mindent, hogy a gyerek visszakerülhessen a családjába.
V. Gyerekek védelme a rendkívüli helyzetekben
- A részes államok feladatuknak tekintik, hogy a gyermek akkor is megkapja menekült státuszt, ha a szülõ nem kapja meg.
- Mindent el kell követni azért, hogy 15éven aluli gyermek ne fogjon fegyvert
- A fegyveres konfliktus áldozatait minél hamarabb rehabilitálni kell.
Kapcsolódó törvények, rendelkezések:
149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet
1991. évi LXIV. Törvény
1952. évi IV. törvény
46/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet
1997. évi XXXI. törvény
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
Tájékoztatás a vér szerinti szülõ adatairól
53. § (1) A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülõje adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselõjének hozzájárulása nélkül is elõterjesztheti.
(2) A gyámhivatal a vér szerinti szülõ adatairól történõ felvilágosítás megadása elõtt meggyõzõdik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben.
(3) Indokolt esetben a gyámhivatal a tájékoztatás megadása elõtt kikéri a gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológiai szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a gyermek személyiségfejlõdését az adatokról történõ tájékoztatás nem veszélyezteti-e.
(4) A kiskorú örökbefogadott esetén a tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a vér szerinti és az örökbefogadó szülõt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vér szerinti szülõt.
(5) Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülõ az örökbefogadó szülõ személyes adatáról tájékoztatást nem kaphat.
1991. évi LXIV. törvény
a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl
9. Cikk
1. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitõl, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírói felülvizsgálat lehetõségének fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak megfelelõen úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmû döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülõk durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket, illetõleg ha különválva élnek és dönteni kell a gyermek elhelyezésérõl.
2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett minden esetben valamennyi érdekelt félnek lehetõséget kell adni az eljárásban való részvételre és véleményük ismertetésére.
3. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a mindkét szülõjétõl vagy ezek egyikétõl külön élõ gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülõjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekével ellenkezik.
a szülõk vagy egyikük vagy a gyermek letartóztatása, szabadságvesztés-büntetése, számûzetése, kiutasítása vagy halála (ideértve azt is, ha a halál a letartóztatás folyamán következett be bármely okból) —, a részes állam, kérelemre, a helyére vonatkozó lényeges adatokat, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala hátrányos a gyermek jólétére nézve. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak továbbá arról is, hogy önmagában az említett kérelem benyújtása ne járjon hátrányos következményekkel az érdekelt személy vagy személyek számára.
szülõkkel, a gyermekkel vagy, szükség esetén valamely más családtaggal közli a családtag vagy családtagok tartózkodási 4. Amennyiben az elválasztás az Egyezményben részes állam által foganatosított intézkedés folytán következett be — mint
20. Cikk
1. Minden olyan gyermeknek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétõl, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére.
2. Az Egyezményben részes államok hazai jogszabályainak megfelelõen intézkednek helyettesítõ védelem iránt az ilyen gyermek számára.
3. Ez a helyettesítõ védelem történhet családnál való elhelyezés, az iszlám jog kafalah-ja szerinti gondnokság, örökbefogadás, illetõleg szükség esetén megfelelõ gyermekintézményekben való elhelyezés formájában. A megoldás kiválasztásánál kellõen figyelembe kell venni a gyermek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását.
1952. évi IV. TÖRVÉNY a házasságról, a családról és a gyámságról
VI. fejezet
Az örökbefogadás
1. Az örökbefogadás célja
Csjt. 46. § Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsõsorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelõen nevelni nem képesek.
2. Az örökbefogadás feltételei
Csjt. 47. § (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvõképes, nagykorú személy lehet, aki – a külön jogszabályban meghatározott – örökbefogadás elõtti tanácsadáson és felkészítõ tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján – a gyámhivatal örökbefogadás elõtti eljárása során hozott határozata értelmében – alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idõsebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtõl, illetve a felkészítõ tanfolyam elvégzésétõl el kell tekinteni.
(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülõ házastársa, illetve a gyermeket a szülõ hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelõ örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.
(3) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülõi felügyelet megszüntetését vagy a közügyektõl való eltiltást kimondó jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll.
(4) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.
(5) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszûnik. Csjt. 48. § (1) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
(2) Az engedély megadásához a felek egyetértõ kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élõ örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülõ a hozzájáruló nyilatkozatát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vonhatja vissza, és erre õt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követõen az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követõen engedélyezhetõ.
(3) Az örökbefogadáshoz a szülõ úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése elõtt is sor kerülhet. A szülõ hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre õt figyelmeztetni kell. A szülõ felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idõsebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szûnik meg. A szülõi felügyeleti jog megszûnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(5) Nincs szükség
a) annak a szülõnek a hozzájárulására, aki a szülõi felügyeletet megszüntetõ jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);
b) annak a szülõnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §);
c) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszûnt;
d) sem a szülõ, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvõképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.
(6) Az örökbefogadási eljárás a (3)–(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülõ az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
Csjt. 48/A. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülõ gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethetõ meg. Erre a jogkövetkezményre a szülõt az átmeneti nevelést elrendelõ határozatban figyelmeztetni kell.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha a) a szülõ lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy b) a szülõ fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejûleg a szülõ kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.
(4) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.
Csjt. 49. § (1) A gyámhivatal – az örökbefogadás céljának megfelelõen – a gyermek érdekében elsõsorban a házasságban élõ örökbefogadók által történõ örökbefogadást engedélyezi.
(2) Az örökbefogadást az elõzõ rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közremûködõ személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. (3) A gyermek külföldre történõ örökbefogadása — a rokonok, illetve a szülõ házastársa által történõ örökbefogadás kivételével — csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhetõ, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.
Csjt. 50. § (1) Az örökbefogadás az engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – annak engedélyezése esetében – már az örökbefogadó halálával beállnak.
(2)
46/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról
48. § (1) Az R. 82. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
,,(1) A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – havonta zsebpénzzel kell ellátni.''
(A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének) ,, a) 5%-ánál a 3–10 éves,'' (gyermek esetében.)
(2) Az R. 82. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A zsebpénznek az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével''
(3) Az R. 82. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)–(5) bekezdés jelölése (4)–(6) bekezdésre módosul:
,,(3) A gondozási helyérõl önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés idõtartama alatt zsebpénz nem illeti meg.''
(4) Az R. 82. §-ának – (3) bekezdéssel átszámozott – (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
,,(6) A fejlesztõ felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3–6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását.''
54. § (1) Az R. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnõtt számára) ,, a) szükség esetén teljes körû ellátást kell biztosítani azon idõszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti, illetve felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe, vagy sorkatonai idejét tölti, továbbá''
(2) Az R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
,,(2) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnõtt számára a befogadását vállaló nevelõszülõ, gyermekotthon vagy utógondozó otthon, továbbá a külsõ férõhely mûködtetõje lakhatási lehetõségrõl gondoskodik és a fiatal felnõtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. Ha a fiatal felnõtt ellátásához zsebpénz biztosítása is szükséges, annak összege nem lehet kevesebb a 82. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértéknél.''
(3) Az R. 92. §-a a következõ (3)–(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)–(4) bekezdés jelölése (7)–(8) bekezdésre módosul:
,,(3) A fiatal felnõtt kérelmére az ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal felnõtt utógondozói ellátásra történõ befogadásáról, ha a fiatal felnõtt a Gyvt. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott helyzetben van, és elhelyezése az ellátást nyújtó férõhelyén megoldható.
(4) Az ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha a fiatal felnõtt korábbi ellátása során a Gyvt. 93. §-a (10) bekezdésének c) vagy d) pontjában meghatározott magatartást tanúsította.
(5) Ha az ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a fiatal felnõtt kérelmét az elutasítás indokolásával együtt az intézmény érdekképviseleti fóruma elé terjeszti.
elutasítás indokoltságáról.''
(2) Az R. 116. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülõjét, valamint a szociális válsághelyzetben levõ várandós anyát is.''
72. § Az R. 126. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
126. § ,,(1) A speciális gyermekotthon a szakellátás keretében
a) a súlyos pszichés tüneteket mutató
b) a súlyos disszociális tüneteket mutató
c) a pszichoaktív szerekkel küzdõ
12. életévét – kivételesen indokolt esetben 10. életévét – betöltött gondozott gyermek számára kötelezõen ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodó speciális ellátást biztosít.
(2) A speciális gyermekotthonban legfeljebb 40 fõ helyezhetõ el.
(3) A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja feladatkörébe tartozik a gyermekrõl való gondoskodás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció és rehabilitáció is, ha a speciális gondozás más gondozási helyen nem biztosítható, illetve ha a gyermeknek a speciális gondozást nem igénylõ gondozott gyermekektõl való külön elhelyezése szükséges, és állapota nem indokolja a szociális bentlakásos intézményben való elhelyezését, vagy elhelyezése férõhely hiányában nem lehetséges.
A gyermekotthonban minimálisan biztosítandó lakóterület-igény
I. 0–3 éves korosztály részére csoportonként
gyermekszoba a hozzá kapcsolódó fürdõszobával 28 m 2
terasz levegõztetõ ágyak részére 20 m 2
kert 100 m 2
II. 3 évnél idõsebb korosztály részére gyermekenként 12 m 2
III. Külsõ férõhely esetén fiatal felnõttenként 6 m 2
1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról
5. § E törvény alkalmazásában
a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,
b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bûncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
c) fiatal felnõtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,
d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülõk (a továbbiakban együtt: szülõ), a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a nagyszülõ, a nagyszülõ házastársa, a nagyszülõ testvére, a dédszülõ, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülõ, a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a nagyszülõ, testvér, a saját gyermek,
f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,
g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében – mûködési engedéllyel – végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megilletõ jogok összessége,
i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és
j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvetõ szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,
k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzõje és a gyámhivatal,
l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,
n) veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlõdését gátolja vagy akadályozza,
o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,
p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegû családi pótlékra jogosít,
r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,
s) fenntartó : az a természetes vagy jogi személy (különösen helyi önkormányzat, állami szerv, kisebbségi önkormányzat, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyesület), illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekrõl. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik az egyházi fenntartóra, a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetõleg bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),
u) intézmény : az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzõ szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három fõt foglalkoztat teljes munkaidõben, és tevékenysége mûködési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelõen alkalmazni a helyettes szülõi, illetve nevelõszülõi hálózatra is,
v) mûködtetõ : az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított mûködési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,
z) rendszeres jövedelem : a legalább három egymást követõ hónapban keletkezett jövedelem.
Alapvetõ jogok és kötelességek
Gyermeki jogok
6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történõ nevelkedéshez.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történõ nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlõdését veszélyeztetõ helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.
(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlõdését és személyisége kibontakozását segítõ különleges ellátáshoz.
(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlõdésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.
(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erõszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethetõ alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak.
(6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelõ, ismeretei bõvítését segítõ, a magyar nyelv és kultúra értékeit õrzõ mûsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyûlöletkeltés, az erõszak és a pornográfia.
7. § (1) A gyermek szüleitõl vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülõi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítõ védelemhez.
(3) A gyermek helyettesítõ védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülõ felügyeleti joga megszûnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.
(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülõjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülõk különbözõ államokban élnek.
8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetõségeirõl, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintõ minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az õt érintõ ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvetõ jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.
9. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan
a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körû ellátásban, gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevõ – megfelelõ nevelésben, oktatásban részesüljön,
b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze
c) felzárkóztató, tehetségfejlesztõ programokon és érdeklõdésének megfelelõ szabadidõs foglalkozásokon vegyen részt,
d) vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésrõl, oktatásról, ellátásról, a személyét érintõ kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,
f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,
g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselõjétõl családi környezetébe való visszatéréséhez,
h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,
i) személyes kapcsolatait ápolhassa,
j) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fûzõdõ jogait gyakorolhassa,
k) utógondozásban részesüljön.
(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlõdését hátrányosan befolyásolja, a szülõ vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethetõ.
(3) A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket – helyzetére való tekintettel – fokozott védelemben kell részesíteni.
(4) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek
a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelõ és a többi gyermek biztonságát védõ módon, továbbá
b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor.
10. § (1) A gyermek kötelessége különösen, hogy
a) gondozása és nevelése érdekében szülõjével vagy más törvényes képviselõjével, gondozójával együttmûködjön,
b) képességeinek megfelelõen tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.
(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje – e törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.
(3) Az intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetésérõl.
(4) Helyettes szülõi és nevelõszülõi hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvetõ szabályait a szervezeti és mûködési szabályzat tartalmazza.
III. Fejezet
A gyermekek védelmének rendszere
14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történõ nevelkedésének elõsegítésére, veszélyeztetettségének megelõzésére és megszüntetésére, valamint a szülõi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülõ gyermek helyettesítõ védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
(3) A gyermekvédelmi rendszer mûködtetése állami és önkormányzati feladat.
Ellátó- vagy szolgáltatórendszer :
1. Alapellátás
2. Szakellátás
1. Alapellátás:
- A gyermek lakóterületén történik
- Pénzbeli támogatások:
- rendszeres gyermekvédelmi támogatás (rászorultság alapján, központi költségvetésbõl)
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ( beiskolázási segély, váratlan dolgok, Stb.)
- Gyermek tartásdíj megelõlegezése ( gyámhivatal állapítja meg, feltétele, hogy esélye legyen a visszafizetésnek)
- Otthonteremtési támogatás (feltétele: nagykorúan kerüljön ki az intézetbõl; min. 3 évig állami gondoskodásban volt; nem rendelkezik megfelelõ vagyonnal)
- természetbeni juttatás (nyaraltatás, utazási költség, stb.- jegyzõ állapítja meg)
- Amennyiben a gyermek szülõi felügyeleti jogát átadják a gyámnak, ugyanúgy kell nevelnie, mint a saját gyermekét.
- A gyermeknek gyermekjóléti szolgálatot kell biztosítani.
- A gyermeket ideiglenes hatállyal kiemelni a családból csak életveszély, ill. testi-, lelki-, erkölcsi fenyegetettség esetén lehet .
- A jegyzõ a védelembevételt elrendeli, ha pl. a gyermek szabálysértést, ill. bûncselekményt követ el. 14 éves kor alatt nem vonják felelõségre, családgondozót rendelnek ki mellé.
- A családgondozónak hatósági alapja van.
- Ha a gyermeket kiemelik a családból, fontos, hogy a szülõ tartsa a kapcsolatot a gyerekkel és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyerek visszakerülhessen a családjába.
2. Szakellátás
- kiemelik a gyermeket a családból
- gyermekotthonok
- lakásotthonok
- nevelõszülõk
- fenntartója a minisztérium, ill. a megyei önkormányzat
- A minisztérium tartja fent a javító intézeteket. Ide bírói határozattal kerülhet be a gyerek, szabadság elvonást jelent. A min. idõ 1 év, a max.3 év. Csak fiatalkorúak kerülhetnek be, 19 éves korúkig.
A központi gyûjtõ Szõlõ u. 60-ban található.
A lányoknak Rákospalotán van intézetük, 100 férõhelyes, jelenleg max. 35 fõ van az intézetben.
A fiúknak Aszódon van javító intézet, szintén 100 férõhelyes, jelenleg 108-an vannak. A javítóintézetbõl 1 év után lehet ideiglenesen elbocsáltani a fiatalkorút, ez felfüggesztett büntetésnek felel meg.
Az intézetben intenzív korrepetáló foglalkozások vannak, aki elvégezte a 8 általánost, az szakmát tanulhat.
- A minisztériumnak vannak speciális gyermekotthonai is:
Lányok részére Esztergomban, a fiúknak Kalocsán található.
A normál gyermekotthonban a veszélyeztetõ gyerekeket megvizsgálják, többszörös szûrõ rendszeren keresztül jutnak be a gyerekek a speciális intézetekbe. A Megyei Szakértõi Bizottság javaslatot tesz az Országos Szakértõi Bizottságnak.
Hivatalos gyámot rendelnek a gyerek mellé
A nevelési felügyelet zárt felügyeletet jelent a speciális gyermekotthonon belül, azok számára akik közvetlen veszélyeztetõ magatartást tanúsítanak. Az intézmény igazgatója rendelheti el, max. 36 órára, és ilyenkor értesíteni kell a gyermekjogi felügyelõt. A mennyiben az elzárás 48 óránál tovább indokolt értesíteni kell a gyámhivatalt. A gyámhivatalnak 8 napon belül kell határoznia, max. két hónapra rendelheti el a kivizsgálás után a nevelési felügyeletet. Korlátozza a kapcsolattartást, gyógyító kezelést is megállapíthat.
Nevelõszülõi hálózat:
Miután kiemelik a gyermeket a családból, a legközelebbi átmeneti otthonba kerül.
Vizsgálatok: orvos, pszichológus, pszichiáter, logopédus, pedagógus is megvizsgálja a gyermeket, megállapítják, hogy milyen ellátásra van szüksége.
Tanácskozás: Meghallgatják a gyermeket, szülõket vagy a gyermek gondozóját, gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, azokat a nevelõszülõket, akiknél el szeretnék helyezni a gyermeket.
A javaslatot felterjesztik a gyámhivatalnak, õk döntenek.
Nevelõszülõ:
- Kétféle nevelõszülõ létezik, a hagyományos nevelõszülõ nem pénzért vállalja a gyermeket, hanem szeretetbõl. A gyermek után havonta 40-42 ezer forintot kap. A hivatásos nevelõszülõ OKJ-és bizonyítvánnyal rendelkezik, jelenleg bruttó 87.000ft. a keresete. Minden hivatásos nevelõszülõnek van segítõje, szabadság is jár.
Nevelõszülõi jelentkezés feltételei:
- a büntetlen elõélet,
- min. 24 éves kor
- a korkülönbség közte és gyermek között ne legyen több, mint 45év és ne legyen kevesebb, mint 16 év.
Megvizsgálják a személyiségét, vagyoni helyzetét, környezetét, szükséges egy igazolás az egészségérõl.
Egy nevelõszülõ maximum 8 gyereket vállalhat a sajátjával együtt. A speciális csoportba tartozó gyermekek duplán számítanak.
A területi gyermekvédelmi hivatalnál kell jelentkezni
Nevelõszülõi és kollégiumi szolgálat feladata a gyermek kihelyezése után minden hónapban meglátogatni a családot és az oktatási intézményt, ellenõrizni a körülményeket.
Mindaz, hogy a jogi szabályozás hogyan mûködik a gyakorlatban további vizsgálat tárgya.