Az iskolában rengeteg idõt, ha minden jól megy, tizenkét évet töltünk el. Ebben az idõben az a feladatunk, hogy felkészüljünk a felnõtt életre, elsajátítsuk azt a tudást és azokat a képességeket, melyek segítségével önállóan fogunk tudni élni.
E kritikus idõszakban ki kell derüljön, miben vagyunk jók, miben kevésbé, hogyan, kikkel tudunk jól együttmûködni, kikkel nem. Ehhez az iskolának, iskolarendszernek meg kell teremtenie a megfelelõ feltételeket. A folyamat lassú, sokszor nehézkesnek tûnik, ezért ahhoz, hogy az állam mindenki számára egyaránt biztosíthassa e feltételeket, egységesen szabályozni kell az iskolai életet. E szabályokkal foglalkozunk ebben a fejezetben.
Az iskolai élet szabályait, törvényeit megismerni nemcsak azért fontos, hogy azalatt az idõ alatt, amíg iskolába járunk, jogi biztonságban érezhessük magunkat, hanem azért is, mert e a szabályokon keresztül megtanulhatjuk, milyen a demokratikus jogi szabályozás, ami a mai Magyarország jogi mûködésének alapja. Ki hozza a szabályokat? Hogyan hozza azokat? Lehet-e azokon változtatni? Ha igen, hogyan? E kérdések megválaszolása nélkül nem élhetünk kényelmesen egy demokratikus jogállamban.
Tegye fel mindenki magának a kérdést: mi a feladata a közoktatást irányító ministrernek! Ki õ jelenleg? Munkájának milyen hatása van életünkre? Mi a dolga az oktatási jogok miniszteri biztosának? Ki õ, és mi köze lehet egy szokványos matekórához?
Mielõtt azonban e kérdésekre megpróbálunk válaszolni, nagyon fontos leszögeznünk egy alaptételt: a jog nem fegyver, amivel le tudunk súlytani egy konfliktushelyzetben a velünk szembenállókra, hanem egy olyan szabályrendszer, ami minannyiunk számára megteremti azokat a feltételeket melyek közt biztonságban élhetjük életünket iskolai éveink alatt. A jog akkor fog jól mûködni, ha minden szereplõ, aki érintkezésbe lép vele valamilyen formában, eszerint cselekszik!
Az Iskolai jogok PDF formátumban elérhető.
KLA Füzetek - A toleranciáért
"A projekt létrejöttét támogatta az Európai Unió Phare Programja"