A mindennapi életben számos nehézséggel szembesül mindenki. Ezek kisebb-nagyobb mértékben megterhelik az embert fizikailag, lelkileg. Az effajta dologok ellen védekezni természetes. A legtöbbször ezt tudatosan tesszük: kiengedjük a gõzt, elmegyünk szórakozni, kikapcsolódni, néha viszont nem tudatosan reagálunk. Idegrendszerünk kényszerbetegségeket „fejleszthet ki”, észre sem vesszük, és máris valamilyen kémiai szer, vagy egy bizonyos cselekvés rabjai vagyunk.
            Az európai ember célja életében a függetlenség elérése, az élet minden területén. Ám e célt kevesen tudják megvalósítani teljes mértékben: apró-cseprõ dolgoknak a legtöbben rabjai vagyunk. Amíg ezek nincsenek negatív hatással életvitelünkre, nincs is baj. Elég ha csak arra gondolunk, hogy Angliában a legtöbb ember nem érzi teljesnek a napját, ha nem ihatja meg a napi tea adagját. Az ilyen szintû függõségeket sokszor észre sem vesszük, de ez nem is baj, hiszen ártalmatlanok.
            Sajnos függõségeink könnyen eluralhatják életünket. Ennek legszélsõségesebb példáit jól illusztrálja a „Requiem egy álomért” címû film, melyben a fõszereplõk addigi élete a különbözõ addikciók (függõségek) hatására darabjaira hullik… Miért történhet meg mindez? Vajon tényleg azon úlik, hogy ki minek válik rabjává, hogy az illetõ akarata mennyire erõs? Vagy léteznek egyéb tényezõk is? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a fejezetben.

KLA Füzetek - A toleranciáért
"A projekt létrejöttét támogatta az Európai Unió Phare Programja"