Bevezető szöveg:
A média és web témakörünkben a közélet, média és web által teremtett világot és benne a romák helyzetét járjuk körül. Ezen belül az internet nyújtotta lehetőségeket és veszélyeket, a roma identitás különböző médiumokban való megjelenítésének módszereit. Továbbá a közéleti és kulturális médiumok romákra vaonatkozó közléseinek elemzésére alkalmas óravázlatot és feladatokat adunk.
A romaság mediális (média által közvetített) megjelenése alapvető fontosságú napjainkban, amikor az információ jelentős hányada a médiumokon keresztül jut el a széles közönséghez. A TV, rádió és internet által meghatározott térben azonban a romaság az esetek jelentős részében sztereotipikus módon jelenik meg, a meglévő előítéleteket táplálva és bizonyos esetekben újakat is teremtve. Úgy gondoljuk, ezek feldolgozásakor kiemelten fontos, hogy módszertanában is olyan eszközökkel kerüljön földolgozásra a tématerület, mely az előítéletek tudatosításához, a sztereotipikus gondolkodás visszaszorításához járul hozzá. Az előítéletek ráadásul nem csak a romákat sújtják, hanem a többségi társadalom tagjait is. A többség és kisebbség közötti távolság ezáltal csak nő. Munkamódszerünkkel az a célunk, hogy a széles társadalmi, szociális környezetet mozgató kritikus gondolkodás általánossá váljon az oktatásban.
A segédanyag e témakörhöz tartozó feladataiban is arra törekedtünk, hogy mind kisebbségi, mind integrált órán alkalmazhatóak legyenek, a közélet és médiumok világát annak komplexitásában kezelje, e térben nyújtson lehetőséget a roma kisebbségi kultúra, történelem, identitás megszólaltatására, értelmezésére és megélésére.
|
Az alábbiakban - miként más témák esetében is - találhatsz:
|
Óravázlat:
Témakör: közélet, média, web
Téma: rádióprogram
Oktatási célok:
1. Ismeretszerzés :
a. A tömegkommunikációs eszközökről, célokról
b. Sztereotíp romaképről – romák megjelenítéséről a médiumokban
c. Roma identitás kifejezési eszközeiről
2. Fejlesztő munka:
a. Kommunikáció
b. Együttműködés
Kulcsfogalmak:
média, médium, hír, vélemény, műsorszerkesztés, tömegkommunikáció, sztereotípia
|
Tartalom |
Készségek fejlesztése |
Módszer |
Eszköz |
Idő |
Megjegyzés |
|
BEVEZETÉS, RÁHANGOLÓDÁS, AZ ELŐZETES ISMERETEK FÖLTÉRKÉPEZÉSE ÉS AKTIVIZÁLÁSA
Milyen, romákról szóló műsorokat, honlapokat szerettek?
Mitől jók ezek a műsorok, honlapok?
Milyen témákról szólnak ezek?
Milyen olyan, nem feltétlen roma temájú műsort, honlapot szerettek, ami a titeket érintő, érdeklő témákról szól? |
• Kritikus gondolkodás
|
Körben ülve a tanár által moderált beszélgetés |
Nincs |
8 perc |
Az előzetes ismeretek föltérképezése nyomán előjönnek a személyes élmények, ismeretek. Az ezekről való beszéd, a kortársak és a Te kérdéseid, válaszaid sok információt adnak arról, hogy milyen ismeretekkel bírnak a tanulók a témáról, azoknak mi lehet a forrása. Sok segítséget adhat a munkádhoz, a motiváció fenntartásához, ha ezekhez a forrásokhoz nyúlsz elsőként és rájuk reflektálva bővíted az ismeretüket, gondolkodásukat. |
|
FELADAT Egyéni munka
|
• Innovatív gondolkodás
|
|
• Füzet
|
8 perc |
|
|
FELADAT
Gyűjtsetek össze minél több jellemzőt, amitől jó/érdekes/hasznos lehet egy TV vagy rádióműsor! |
• Innovatív gondolkodás
|
|
• Nagyalakú (A2-es) papírlap vagy tábla
|
10 perc |
A brainstorming szabályai:
|
|
FELADAT
4-5 fős csoportokban dolgozva tervezzék meg a tanulók az iskolarádió roma tematikájú műsorának egy hetes programtervét.
|
• Absztrakt gondolkodás
|
Asztalok köré ülve csoportmunkában dolgoznak. |
• Minden csoport számára egy-egy nagyalakú (A2-es) papírlap
|
15 perc |
Ha van az iskolának iskolarádiója, ha nincs, mindkét esetben emeld ki, hogy engedjék szabadjára a fantáziájukat, ne a meglévő keretek, szokások szerint tervezzenek. Ez alkalommal minden lehetséges! (Pénztől, technikától stb. függetlenül.)
Azért fontos ezt külön hangsúlyozni, mert
|
|
FELADAT
Minden csoportból egy valaki mutassa be a többi csoportnak az elkészült programtervet. Ismertesse, hogy:
|
• Absztrakt gondolkodás
|
A csoport-szóvivők egymás után bemutatják a csoportmunka eredményét a többi csoportnak. |
• Minden csoport számára
|
Csoportonként 3-3 perc az előadásra Csoportonként 2-2 perc a kérdésekre |
A közös megbeszélés során mindvégig légy figyelemmel arra, hogy mennyiben:
E szegmensekről a következő órán érdemes külön beszélni. Nem baj, ha a földolgozás átnyúlik a következő órára! Ebben az esetben össze lehet kötni a tématerület további elemzésével.
|
|
A következő órán a téma feldolgozása folytatható. A következő óráig mindenki válasszon ki egy, a TV-ben vagy a rádióban sugárzott, romákat érintő műsort és elemezze az órán kipróbált 4 szempont alapján. Beszéljétek meg a saját készítésű és a TV-ből, rádióból gyűjtött elemzések kapcsán a többség és kisebbség viszonyára vonatkozó kérdéseket! Lásd az előző óra végét támogató megjegyzés ide vonatkozó részét:
Ügyelj rá, hogy a kisebbségi identitáserősödés ne váljon a többség iránti előítéletek és kirekesztés erősítőjévé. |
|
|
|
|
Ha van az iskolában iskolarádió, a programterveket össze lehet szerkeszteni egy több hétre szóló – akár hónapos időkeretet fölölelő – műsorfolyammá.
Az így kialakított programmal, a gyerekek közül képviselőket választva föl lehet keresni az iskolavezetést a kezdeményezéssel.
Még sikeresebb lehet a program, ha együttműködő az iskolavezetés a roma kisebbségi oktatási programmal és már az óra előtt egyeztetsz a rádióprogram lehetőségéről. Ha támogatást kapsz, a gyerekek már a valóságos lehetőség és kihívás tudatával készülhetnek, kipróbálhatják magukat, hozzájárulhatnak a cigányságot érintő előítéletek lebontásához.
|
Tantárgy-koncentráció:
Irodalom, nyelvtan:
például:
- Folyóiratok a 20. században - Nyugat
- Szövegtan, stilisztika
- Kommunikáció - üzenet
Történelem:
például:
- Híres TV és/vagy rádióprogramok a történelemben
- A propaganda szerepe a hitleri Németországban
- Szamizdat irodalom
Feladatok
Feladat 1.
HÍREK ÉS MŰSOROK SZÜLETÉSE
A feladat során a gyerekekkel közösen válasszatok ki egy romákat érintő eseményt vagy témát. Ez lesz az a közös alap, melyet a gyerekek kedvükre, fantáziájukhoz és kreativitásukhoz mérten alakíthatnak.
A gyakorlat célja, hogy a gyerekek kipróbálják a hírkészítést és saját tapasztalataikon keresztül ismerjék meg az abban rejlő lehetőségeket és veszélyeket.
RÁHANGOLÓDÁS
Beszélgessetek arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a hírekben, tv műsorokban, rádióban, interneten megjelenő, romákat érintő témák feldolgozásával kapcsolatban.
|
Kérdések, melyek segíthetnek téged az előzetes ismeretek föltérképezésében, a gyerekek feladatra hangolásában és aktivizálásában:
|
A ráhangolódást követően gyűjtsétek össze brainstorming módszerrel, hogy milyen romákat érintő híreket, témákat hallottak mostanában. A gyűjtést követően szavazzanak a gyerekek a hírekre/témákra. Ennek módja:
- Minden gyereknek van három szavazata.
- A három szavazatot bárhogyan fölhasználhatja, egyesével is szavazhat egy-egy hírre/témára, de akár mindhárom szavazatát is fölteheti ugyanarra.
- Sorban mindannyian szavazzanak, te pedig a táblán vagy flip charton vezesd a szavazás állását.
- A legtöbb szavazatot kapott hír vagy téma kerül földolgozásra, az lesz a közös alap. E választási formának demokratikusabb módja, ha írásban, titkosan kell leadni a szavazatokat, melyeket nyilvánosan fölnyitva és fölolvasva rögzítesz a táblán. Ezzel a verzióval elkerülhető, hogy a csoportnyomás befolyásolja a döntést, vagyis az, hogy az első 5-10 hasonló szavazat után már a csoporttöbbség nyomása és véleménybefolyásoló ereje nyomán a valóságos sokszínűség nem tud megjelenni.
A közösen kiválasztott témát csoportokban dolgozzák föl a gyerekek. Minden csoport ugyanazzal a témával foglalkozik, ám más-más módon: más médium és/vagy műsor mintájára. A feldolgozás módját illetően szabadon választhatnak.
|
Példák a lehetséges földolgozási módokhoz:
|
A megszerkesztett anyagot (hírt vagy műsorrészletet) a csoportmunkát követően bemutatják egymásnak. Ezt követően a többi csoport megpróbálja kitalálni, hogy milyen műsor stílusában szólaltatta meg az adott csoport a témát és/vagy milyen médium számára készült a hír. Földolgozás egyetlen kritériuma, hogy az létrejött anyag pozitív üzenettel bírjon!
Adj kellő időt a csoportmunkára. A szükséges idő hosszúsága függhet például a gyerekek korától, a téma összetettségétől, fegyelmezési nehézségektől, óraszámtól
A csoportmunka után minden csoport bemutatja a saját anyagát (pl.: fölolvassa a hírt, eljátssza a jelenetet) a többieknek, akik a bemutató után megpróbálják kitalálni, hogy hol jelenhet meg a hír vagy műsorjelenet.
|
Értékelési szempontok:
|
Feladat 2.
OTTHON AZ INTERNETEN
A feladat célja, hogy a gyerekek úgy ismerjék meg az internet adta lehetőségeiket, hogy közben saját identitásuk megjelenítésén, sokszínűségén, részletein is gondolkodnak, vitatkoznak.
A gyakorlat során a gyerekek elkészítik saját közösségük (roma kisebbségi csoport, osztály vagy iskola) honlaptervét.
RÁHANGOLÓDÁS, ELŐZETES ISMERETEK FÖLTÉRKÉPEZÉSE, AKTIVIZÁLÁSA
Mielőtt belefognátok a munkába érdemes beszélgetni az internetről, a gyerekek internetezési szokásairól, érdeklődésükről.
|
Kérdések, melyek segíthetnek téged az előzetes ismeretek föltérképezésében, a gyerekek feladatra hangolásában és aktivizálásában:
|
Érdemes projektort használni, ha lehet, és közösen megnézni roma tematikájú vagy a gyerekeket bármilyen okból érdeklő honlapokat. Néhány szempont, ami segíthet az adott oldal elemzésében:
- Mi az oldal célja?
- Milyen a hangulata az oldalnak? Miből következtetsz erre?
- Ki a célcsoportja az oldalnak? Miből következtetsz erre?
- Keressetek meg valamilyen információt a honlapon! Például egy szervezet esetében: hol található?
- Mennyire volt könnyű információhoz jutni a honlapon? Miért?
- Milyen aloldalakból áll? Szerinted miért?
- Milyen aloldal lehetne még ezen a honlapon az oldal céljaihoz igazodva? Te milyen aloldalt tennél még a honlapra?
- Van olyan, amire szerinted nincs szükség? Miért?
A honlaptervező munka több körből áll, melyben Rád ismét a koordinátor szerepe vár.
1. Döntsétek el közösen, hogy milyen közösség számára készítetek honlapot. Érdemes érveket és ellenérveket gyűjteni a különböző csoportok (roma származású tanulók, osztály, évfolyam, iskola, település stb.) szerint. Az érvelést követően hozzatok konszenzusos döntést. Konszenzusos döntés akkor születik, ha minden résztvevő véleményét kikéri a közösség. A konszenzus nem egyenlő a kompromisszummal, hiszen a konszenzus során a különböző vélemények eredőjében egy olyan döntés jön létre, mely nem lemondással, hanem együttműködéssel születik.
2. Ezután brainstorming módszerrel gyűjtsétek össze, hogy milyen elemeket, témákat tartalmazzon az oldal
3. Alakítsanak a gyerekek 3-4 fős csoportokat, melyek közösen dolgozzák ki az altémákat.
Például:
a. Logó/címer
b. Főoldal
c. Hírek
d. Tagok
e. Képgyűjtemény/dalgyűjtemény
4. Mutassák be a gyerekek egymásnak, hogy az egyes csoportok mit dolgoztak ki saját részfeladatuk elvégzése során
5. Miután az összes csoport bemutatta a saját tervét, véleményezzék a tanulók egymás munkáját. Ebben a fázisban jelentős a felelősséged, hiszen úgy kell moderálnod a beszélgetést, hogy a vélemények a közös munkát segítsék, senkit ne érjen bántó, a személyének szóló kritika. Erre alkalmas technika, ha a közös megbeszélés elején megállapodtok a keretekben:
- Mindenki véleményét végighallgatjuk
- Nem egyszerre, hanem egymás után beszélünk
- Egy valaki moderál, ő ad szót
Adott időkeretben zajlik a vita – ez abban segít, hogy ne váljon parttalanná. Még akkor is érdemes így szervezni, ha nem sikerül mindent megbeszélni. Ebben az esetben újabb alkalommal lehet folytatni a közös megbeszélést.
Mindenki elmondhatja véleményét, de érdemes úgy fogalmazni, hogy: „én úgy érzem…”, „én azt gondolom…”, „nekem az a véleményem…”, „szerintem…”
Sosem a másik személyéről mondunk véleményt, minden esetben csak az adott ötletről, kezdeményezésről. Például: „Szerintem ez nem jó ötlet mert…”, „Szerintem jobb lenne úgy, ha…”
6. Eztuán véglegesítésre kerül a honlapterv
7. Végül beszéljétek meg közösen a munka tapasztalatait! Amennyiben lehetősége van az iskolának, csoportnak, érdemes valóban megcsinálni a honlapot! Az oldal fönntartása, folyamatos frissítése, szerkesztése sok tapasztalatot és ismeretet nyújt a gyerekek számára.
|
Elemzési szempontok:
|
A tanulók demokratikus vitára sarkallására és moderálására alkalmas módszer:
• Rendkívül sokat segít, ha már a feladat legelején bevonod a gyerekeket. Nem kell anarchiától tartanod, ha közösen állapodtok meg a kertekben, és az ő kívánságaik, szempontjaik is érvényesülnek. Állapodjatok meg a keretek mellett abban is, hogy ki mit vár és vállal az adott feladattal kapcsolatban – téged is beleértve!
• A közös megbeszélés során figyelj, hogy mindenki elmondhassa, amit szeretne – moderálj. Így lehetőséget adsz a csendesebb gyerekek számára is, hogy elmondhassák a véleményüket és őket is jobban megismerjék a hangosabbak. Ez sokat segíthet az előítéletek csökkentésében.
• Ne legyenek tabu témák. Egy közösség életét bemutató honlap – de bármely más tématerület is – számos olyan részletet tartalmazhat, melyről nem illik beszélni. Kár. Ami a gyerekeket foglalkoztatja, azzal így is úgy is foglalkozni fognak – érdemes segíteni, terelni őket ebben a folyamatban. A cigány kultúrát és társadalmi viszonyokat is rengeteg elhallgatás övezi, mely csak gerjesztője a kölcsönös előítéleteknek és a téves információáramlásnak.
• Kiváló eszközöd lehet a humor!
A tanulók gyűjtőmunkájának motiválására és koordinálására alkalmas módszer:
• A gyűjtőmunkára elegendő, de nem túl sok időt érdemes biztosítani. A szűk időkeret a szervezési, feladat-megosztási, kölcsönös felelősségi körökre hívja föl a figyelmet. Vigyázni kell ugyanakkor, hogy túl kevés időt se adj, mert akkor pedig az esélytelenség érzése csökkenti a teljesítményt.
• Érdemes mindig döntési szabadságot hagyni a gyerekeknek, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyikkel szeretnének foglalkozni. Te csak a kereteket add meg, amelyekben aztán ők szabadon mozoghatnak, válogathatnak a lehetőségek között. A keretek megadásakor azonban nagy a felelősséged: ekkor tudsz gondoskodni arról, hogy ismeret- és készségbővítésre is sor kerüljön a munka során, ne csak jó mulatság legyen.
• A szabad témaválasztás lehetőséget ad az önkéntes csoportalakításra is, mely szintén motivációs eszköz.
• A keretekben előzőleg szükséges közösen megállapodni. A keretek/szabályok kialakításába mindenképpen vegyenek részt a gyerekek is, hiszen ezen szabályok betartására kéred őket. Ha magukénak érzik a szabályokat és célokat – ennek kulcsa, hogy véleményüket kikéred, közösen alkotjátok meg őket –, akkor egymástól is elvárják betartásukat, egymást is ösztönzik a munkára. Ennél nagyobb motiváló és közösségformáló erő pedig kevés van.
• Amennyire csak lehetséges, mindig olyan feladatot adj a gyerekeknek, melynek kézzel fogható eredménye van. Az elképzelt, kidolgozott tervek és munkafolyamatok akkor válnak igazán izgalmassá, ha lesz is belőlük valami.
• A munka eredménye föltölthető ezen honlapra is!
• Mutass pozitív példákat, de ügyelj rá, hogy ne egy már előzőleg létrehozott dolgot kelljen újra létrehozniuk, megismételniük.
• Vigyázni kell, nehogy sérelem érjen a feladat során valakit: gyereket vagy a kérdezett személyt. Ha ennek esélyét látod, a tiltás helyett inkább kezdeményezz erről beszélgetést az érintettel vagy ha olyan a helyzet, az egész csoporttal közösen. A fájdalmak és sérelmek lehetősége jelen van ebben a témakörben is, lehet róluk beszélni, hiszen az élet velejárói. Az elhallgatásnál, tabusításnál alig van ártalmasabb és alattomosabb dolog.