A sztereotíp cigánykép ellen
Bevezető szöveg:

 

Szociológiai kutatások bizonyítják, hogy cigány kisebbséghez tartozónak lenni sajátos helyzetet takar. Ez a világ bármely részére igaz. A társadalmi környezet befolyásolja az identitás vállalását: ha befogadó a környezet, és értékként kezeli a másságot, a közösség, az egyének identitásvállalása nagyobb lesz, ellenkező esetben ennek a fordítottja figyelhető meg. Társadalomtudományi kutatások szerint a cigányellenesség a magyarok sajátja. A magyarországi romákkal kapcsolatos sztereotípiák megjelennek a médiában, de az irodalmi, képzőművészeti ábrázolásokban is tapasztalhatók. Legjellemzőbb területek: szegénység, bűnözés, konfliktusok, kultúra. Hiányzik a pozitívumok bemutatása, a cigány kultúra egyetlen elfogadott eleme a "cigányzene". Ennek oka az a sztereotípia, hogy a csoport tagjai remekül értenek a szórakoztatáshoz.

 

Ebben a témakörben tudatosítjuk, hogy mindenkiben és mindenfélével szemben kialakulhatnak sztereotípiák. Megvizsgáljuk, hogy milyen cigánykép jelenik meg a mindennapokban, az irodalomban és a képzőművészetben. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként lehetne változtatni ezeken a rögzült sztereotípiákon.

 

 

Az alábbiakban - miként más témák esetében is - találhatsz:

  • egy óravázlatot, mely az előítélet és sztereotípia témakört boncolgatja
  • 10 elemből álló fogalomtárat, mely a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat magyarázza
  • további két feladatot, melyek feldolgozása az óravázlatnál szabadabb, témája átfogóbb és több tanórányi tevékenységre nyújt lehetőséget
  • linkgyűjteményt, melyben a témához kapcsolódó fontosabb honlapokat gyűjtöttük össze neked, természetesen a teljesség igénye nélkül.

 

 

 

Óravázlat

 

Témakör: A sztereotíp cigánykép ellen

Téma: Sztereotíp cigánykép irodalmi alkotásokban

 

Oktatási célok:

 

Ismeretszerzés:

  • irodalmi alkotásokról
  • előítélet, sztereotípia kialakulásáról

 

Fejlesztő munka:

  • kommunikációs készség
  • vitakultúra
  • szociális képességek
  • szövegértés

 

Kulcsfogalmak: előítélet, sztereotípia, cigánykép

 

Tartalom 

 Készségek fejlesztése

 Módszer

Eszköz

 Idő

 Megjegyzés

I. BEVEZETÉS, RÁHANGOLÓDÁS

  
Mit jelenthet a következő idézet?


"A saját kultúránk rabja lévén egyikünk sem más, mint előítéletnyaláb."

(G.W. Allport: Az előítélet c.)

 

 


• Vitakultúra


• Kommunikáció

A tanár által moderált beszélgetés

 Nincs

 3 perc


FELADAT


Minden tanuló húz egy kártyát. Legalább három gyerekhez egyforma kártya kerüljön. Két perc alatt mindenki leírja azt, ami eszébe jut kártyáján lévő csoportról. Ezután az egyforma kártyákat húzó gyerekek csoportot alkotnak, és összehasonlítják, amit írtak.

Feljegyzik, ami közös, de megjegyzik azt is, ami egyéni vélemény volt. Ezután a csoportok beszámolót tartanak.


A beszámolók után további kérdéseket tehetünk fel:


Könnyű vagy nehéz volt a feladat? Miért?
Mi a magyarázata annak, hogy az azonos kártyákat húzók hasonlóan jellemezték a csoportokat?
Mi volt az egyéni vélemények oka?
Hasznosak-e az egyes sztereotípiák? Milyen esetekben? Mikor veszélyesek, károsak?

 


• Kommunikáció

 

 

Egyéni, majd csoportmunka

Csoportok elnevezését tartalmazó kártyák. Például:

  • nyugdíjasok
  • munkanélküliek
  • vállalkozók
  • tanárok
  • arabok
  • németek
  • focisták


(Szándékosan nem érintjük a cigányságot.)

 10 perc

Cél: ráébreszteni a tanulókat arra, hogy mindenkiben élnek sztereotípiák, felismertetni ezek kialakulásának néhány konkrét okát.

  
A kártyákra más csoportok neveit is lehet írni. A lényeg, hogy a gyerekekben éljen róluk valamilyen kép.

 

FELADAT

  
3 csoport dolgozik, mindegyik megkapja az 1. sz. szöveget (mellékletet). Kijegyzetelik a különböző népcsoportokról kialakított véleményeket.


Cél: érzékeltetni, hogy szinte minden nemzetről kialakul sztereotíp kép. Itt megjelenik a cigányság is. Megbeszéljük, hogy milyen kép él a gyerekekben a szövegben szereplő népcsoportokról. Egyetértenek-e az olvasottakkal? Hogyan alakulhattak ki ezek a képek?

  • Elemző képesség
  • Munkaszervezés
  • Szövegértés
  • Információfeldolgozás képessége
  • Szociális képességek
  • Munkaszervezés

 Csoportmunka

  • melléklet
  • papír
  • toll

 12 perc

 

 

 

FELADAT  

A társadalomban élő cigánykép megjelenése nem cigány szerzők roma tematikájú írásaiban.


A verseket (2. sz. melléklet) kiosztjuk a csoportoknak. 3 csoport, 2-2 szöveg. Minden csoport kikeresi a kapott szövegből a cigányoknak tulajdonított leggyakoribb negatív jellemvonásokat. Pl: piszkos, lusta, élősködő, haszonleső, agresszív, bűnöző, műveletlen, hangoskodó, szegény, megbízhatatlan, „lop – csal – hazudik”.


Mi az oka, hogy így ábrázolják a cigányokat?
Találunk pozitív jellemvonást?

A vizsgált szövegek:
 
Pásztor Béla: Cigányok


Kosztolányi Dezső: Cigányok


Gál Farkas: Cigányok


Szabó Lőrinc: Sokféle nép


Kassák Lajos: Cigányok és veszedelem


Forgács Antal: Gyerekkor (részlet)

  • Elemző képesség
  • Munkaszervezés
  • Szövegértés
  • Információfeldolgozás képessége
  • Szociális képességek
  • Munkaszervezés

 Csoportmunka

 

 

  • melléklet
  • papír
  • toll

 18 perc 

 

Ezt a részletet emeljük ki a feldolgozásnál, és hívjuk fel a figyelmet a saját élmény megélésének szerepére az előítéletek oldásában!

Forgács Antal: Gyerekkor

„Egyszer aztán eggyel szembe akadtam,

hirtelen jött, már el nem szaladhattam,

csodaként néztem, eltátva a szájam,

ő is rám nézett, s nem tört el a lábam.”

HÁZI FELADAT    

Gyűjtsetek olyan verseket, amelyekben pozitívan ábrázolja a szerző a cigányságot!

 

 

 

 

 

 


 

1. számú melléklet

 

2. számú melléklet

 

 

Tantárgy-koncentráció:

Irodalom, nyelvtan

például:

  • 20. századi versek
  • Ember és társadalom

Osztályfőnöki óra

például:

  • Kisebbségek Magyarországon
  • Előítélet

 

 

 

Feladatok

 

1. feladat

 

Pozitív példákkal a sztereotíp cigánykép ellen

 

A magyarországi romákkal kapcsolatos sztereotípiák megjelenése a médiában szűk kereteken belül mozog. Sajnos általában csak a konfliktusokat, problémákat mutatják be, azt is egyoldalúan. A létező pozitívumok bemutatására csak elvétve találunk példát, ezen a területen nagy hiányosságok mutatkoznak. A pozitív példák nagyon fontosak lennének, nagy szerepük van az identitás erősítésében és a már rögzült sztereotípiák csökkentésében.

 

Ebben a feladatban pozitív példákat gyűjtünk a sztereotíp cigánykép ellen. Kulturális és emberi értékeket ismerünk meg, amelyeket cigány/roma emberek hoztak létre.

 

3-4 fős csoportokban ismerkedjetek meg, majd mutassatok be cigány/roma személyeket, ill. olyan kezdeményezéseket, eredményekkel, melyek létrehozásában cigány/roma emberek vettek részt. Minden csoport választ egyet az alábbi témák közül:

 

  • zene
  • színház
  • irodalmi vagy filmélmény
  • irodalom
  • képzőművészet, képzőművészeti alkotás
  • közélet
  • oktatás, tanítás
  • sport

 

 

A témaválasztáskor ösztönözd a gyerekeket, hogy az élet bármilyen területéről választhatnak a felkészüléshez alanyt, mert előfordulhat, hogy sokan csak a kedvenc énekesükre/előadójukra tudnak gondolni. Ezzel a "muzsikus cigány" - mint a cigány kultúra egyetlen elfogadott eleme sztereotípia ellen kívánunk fellépni. Személyes ismerőst is be lehet mutatni, lényeg, hogy olyan ember legyen, aki valamilyen szempontból (tanulmányok, szakmai sikerek, egyéb személyes eredmények, sikerek) példakép lehet.

 

A felkészülés után a csoportok számoljanak be a többi csoportnak az egyes személyek, kezdeményezések tevékenységéről, sikereiről. Hangsúlyozzák azokat a szempontokat, amelyek sikeressé teszik őket. Fogalmazzák meg, hogyan járulnak hozzá tevékenységükkel a cigány/roma emberekkel kapcsolatos előítéletek csökkentéséhez, illetve véleményük szerint, mennyire hatékony az előítéletek csökkentésében a választott pozitív példa.

 

 

 

Értékelési szempontok:

  • Hogyan éreztétek magatokat a közös munka során?
  • Mi alapján választott a csoport témát?
  • A választott személy/kezdeményezés tevékenysége mivel járul hozzá a sztereotípiák csökkentéséhez?
  • A választott személy/kezdeményezés tevékenysége milyen módon járul hozzá a cigány kultúra értékeinek megőrzéséhez?
  • Sikerült-e elérni a célt, illetve hogyan lehettetek volna sikeresebbek?
  • Mi volt a jó a feladatvégzés során?
  • Volt-e vita a csoporton belül valamiről? Ha igen, miről? Ha nem, miért nem? Hogyan rendeztétek a vitás kérdést?
  • Mindenki részt vett a feladat megoldásában? Ha nem, miért nem?
  • Okozott-e valami meglepetést a feladat során?
  • Okozott-e valami nehézséget? Kihez fordultatok akkor segítségért? Miért?
  • Mi volt a legérdekesebb a közös munkában?
  • Milyen új információkkal gazdagodtatok a munka kapcsán?
  • Melyik csoporté volt a legérdekesebb előadás? Miért?

 

 

2. feladat

 

Sztereotípia a képzőművészetben

 

A cigányokkal kapcsolatos sztereotípiák képzőművészeti ábrázolásokban és a cigány alkotók megítélésében is tapasztalhatók. Legtöbbször muzsikusokat, cigány táborokat, cigány lányokat örökítettek meg a művészek. A cigány alkotókat pedig gyakorta „naiv” művészként emlegetik. Junghaus Tímea, művészettörténész, a roma képzőművészet nemzetközileg elismert kutatója többek között erről is ír egyik dolgozatában:

A cigány képzőművészek egyik csoportja a cigány kultúra megőrzését tekinti fő céljának. Témaválasztásukkal (mesterségek, viselet, hagyományok) erősítik a cigányok identitását. Nem reagálnak a társadalmi jelenségekre. A másik csoport tagjai figyelik a médiában elhangzó, a cigányok diszkriminációjáról szóló híreket, alkotásaik felhívások az előítéletek, és az erőszak ellen. Ezeknek a képeknek viszont nem sok közük van az autodidakta festők idillikus, élénk színű munkáihoz.

 

A feladat során három csoport dolgozik. Megnézzük, hogyan, milyen szerepekben jelennek meg a cigányok képzőművészeti alkotásokon? Olyan alkotókkal ismerkedünk meg, akiknek munkáit „naiv” alkotásként tartják számon. Továbbá megcáfoljuk azt a sztereotípiát, miszerint a cigány művészek „naiv” alkotók. Ehhez előzetesen beszéljetek a „naiv művészet” fogalmáról.

 

Naiv művészet

Akadémikus tanultság nélküli alkotók művészeti tevékenysége a 19. sz. végétől. Kialakulása a népművészet feltételeinek felbomlásával és a modern művészet kialakulásával függ össze: a művelt rétegek és elsősorban a művészek felismerik a nagy művészeten kívüli alkotások ösztönös kifejezőerejét; másrészt fokozódik a népi alkotóegyéniségek közeledése a hivatásos művészethez. A naiv művészet népi jellege elsősorban szociológiai vonatkozású: az alkotó nem foglalja el teljesen a társadalmi munkamegosztásban a művésznek kijáró helyet, hanem megőrzi eredeti foglalkozását is, és csupán szabad idejében folytat művészi tevékenységet. Fontos jellegzetessége, hogy míg a népművészet erősen hagyományőrző, a naiv művészet kifejezésében spontán, tartalmilag a közvetlen környezetre vonatkozik; inkább elbeszélő, mint díszítő jellegű. Az autodidakta művészet más irányaival közös formai jegyei: tiszta színek alkalmazása, aránytorzítások, a perspektíva szabad alkalmazása, részletező kedv.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

 

 

1. csoport:

Képeket gyűjtenek, melyeken tipikus szerepekben ábrázolják a romákat, illetve amelyek a romákról kialakult elképzeléseket, sztereotípiákat tükrözik. Mik lehetnek ezek a tipikus szerepek? Pl.: muzsikus, jós, vándorcigány, stb.

 

2. csoport:

A „naiv” művészet/alkotók fogalmának előzetes tisztázása után, ebbe a kategóriába tartozó képeket gyűjtenek. Megismerkednek a cigány alkotók életével, továbbá megfogalmazzák, miért alakulhatott ki az a sztereotípia, miszerint a cigány művészek „naiv” alkotók.

 

3. csoport:

Olyan képzőművészeti alkotásokat, illetve olyan cigány képzőművészeket mutatnak be, amelyek/akik véleményük szerint nem tartoznak a „naiv” kategóriába, valamilyen szempontból modernnek találják. Ez lehet a technika, eszközhasználat, témaválasztás, stb.

 

A gyűjtőmunka után a csoportok beszámolót tartanak, illetve bemutatják a többi csoportnak, hogy milyen képeket gyűjtöttek. Készíthetnek hagyományos posztereket vagy PowerPoint bemutatót is. A felkészüléshez az iskola könyvtárában található albumokat, illetve az internetet lehet használni. De lefényképezhetnek a gyerekek akár otthon, vagy a tágabb környezetükben található festményeket is!

 

 

Elemzési szempontok:

  • Hogyan éreztétek magatokat a közös munka során?
  • Érdekesnek találtátok-e a kapott témát?
  • Az adott téma milyen módon járul hozzá a cigány kultúra értékeinek megőrzéséhez?
  • Az adott téma mivel járul hozzá a sztereotípiák csökkentéséhez?
  • Sikerült-e elérni a célt, illetve hogyan lehettetek volna sikeresebbek?
  • Mi volt a jó a feladatvégzés során?
  • Volt-e vita a csoporton belül valamiről? Ha igen, miről? Ha nem, miért nem? Hogyan rendeztétek a vitás kérdést?
  • Mindenki részt vett a feladat megoldásában? Ha nem, miért nem?
  • Okozott-e valami meglepetést a feladat során?
  • Okozott-e valami nehézséget? Kihez fordultatok akkor segítségért? Miért?
  • Mi volt a legérdekesebb a közös munkában?
  • Milyen új információkkal gazdagodtatok a munka kapcsán?
  • Melyik csoporté volt a legérdekesebb előadás? Miért? - keretes

 

 

A tanulók demokratikus vitára sarkallására és moderálására alkalmas módszer:

 

Állapodjatok meg a keretekben, egyezzetek meg abban, hogy ki mit vár és vállal az adott feladattal kapcsolatban – Téged is beleértve!

A munka során segíts a szervezésben, támogasd az új ötleteket, minden csoportot egyformán terelgess!

A felkészülés során a szükséges eszközök mindenki számára egyformán elérhetőek legyenek!

Az előadásokra maximum 10 perc álljon rendelkezésre. Hasznos készség a földolgozott téma és az összegyűjtött ismeretek adott időkeretbe szerkesztése.

Az előadás ideje alatt a hallgatóság soraiból ne lehessen közbeszólni.

Az egyes előadások után biztosíts lehetőséget a hallgatóság számára, hogy kérdezzenek, hozzászóljanak.

A kérdésekre a felkészülő csoport bármely tagja válaszolhat.

Ha senki sem tud válaszolni a kérdésre, érdemes felírni és a következő órán visszatérni rá.

A közös megbeszélés során figyelj, hogy mindenki elmondhassa, amit szeretne – moderálj. Így lehetőséget adsz a csendesebb gyerekek számára is, hogy elmondhassák a véleményüket és őket is jobban megismerjék a hangosabbak. Ez sokat segíthet az előítéletek csökkentésében.

 

 

A tanulók gyűjtőmunkájának motiválására és koordinálására alkalmas módszer:

 

A gyűjtőmunkára elegendő, de nem túl sok időt érdemes biztosítani. A szűk időkeret a szervezési, feladat-megosztási, kölcsönös felelősségi körökre hívja fel a figyelmet. Vigyázni kell ugyanakkor, hogy túl kevés időt se adj, mert akkor pedig az esélytelenség érzése csökkenti a teljesítményt.

Érdemes mindig döntési szabadságot hagyni a gyerekeknek, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyikkel szeretnének foglalkozni. A szabad témaválasztás lehetőséget ad az önkéntes csoportalakításra is.

A keretekben előzőleg szükséges közösen megállapodni. A keretek/szabályok kialakításába mindenképpen vegyenek részt a gyerekek is, hiszen ezen szabályok betartására kéred őket. Ha magukénak érzik a szabályokat és célokat – ennek kulcsa, hogy véleményüket kikéred, közösen alkotjátok meg őket –, akkor egymástól is elvárják betartásukat, egymást is ösztönzik a munkára.

Ha személyes ismerősről készült a bemutató, a következő órák egyikére érdemes meghívni az iskolába, hogy mindenki megismerhesse és kérdezhessen tőle. Persze, csak akkor, ha valóban példaértékű lehet a gyerekek számára.

Motiváló lehet, ha a létrehozott gyűjtés/kutatás eredményét fel lehet tenni az internetre, az iskola honlapjára vagy egy külön, a népismereti csoport által működtetett honlapra.

A munka eredménye feltölthető ezen honlapra is!

 


A Tesco és a Sanofi az idei Good CSR díjazottak

Budapest, 2011. december 8. Átadták a Good...

Átadták a CSR Hungary Díjakat

Átadták az idei CSR Hungary díjakat: 2011....