|
|
|
Hajnal István történész esetében is azt próbáltam megfejteni, hogy mit akar mondani, nem volt egyszerû, de azt hiszem, sikerült. Direkt választottam olyan történészt, akivel azelõtt nem nagyon foglalkoztak.
A összeesküvés-elméletekkel két tanítványom ösztönzésére kezdtem el foglalkozni, ott maradtak szeminárium végén, és azt mondták, csináljunk forradalmat. Érdekes volt megvizsgálni, hogy sok ember hogyan képes ilyen hülyeséget gondolni, amirõl aztán késõbb kiderül, hogy nem is hülyeség, akkor viszont azok, akik róluk azt hitték, hogy hülyék, azok a hülyék? Ekkor megpróbáltunk táradalomtörténeti összefüggéseket találni: a középkorban azt hitték, hogy a rossz mögött az ördög áll, most meg azt, hogy a zsidók, egyre inkább valóságos, "megfogható" okokat keresünk.
Némedi Dénesnek volt egy doktori kutatása, amiben a biológia és szociológia viszonyát kezdte el boncolgatni. A biológiát sokan komolyabb tudománynak képzelik, ezért gondolják úgy, hogy a szociológiát ezzel lehetne "meggyógyítani". Általában ez a felvetés konzervatívabb korokban merül fel. A darwinizmusról azt írták Marxék, hogy felfedezi a kapitalista küzdelmet az állatvilágban. A szociáldarwinizmus pedig már úgy köszön vissza,mint egy fajelmélet. Sokkal késõbb pedig elõjön a szociológia, ami tanulmányozza az embereket. Ha tanulmányozzuk a férfi-nõ különbséget veszélyes az állatvilágból példákkal illusztrálni, hiszen mindenre tudunk példát találni , arra is, hogy "a nagy marha hím ráfekszik a törékeny nõstényre", de arra is, hogy "a nõstény pók bekapja a párját közösülés után". Engem az érdekel, hogy az emberek miért úgy gondolkoznak, ahogy gondolkoznak, kutatási területeimben ez a közös.