|
|
|
Lakatos1
Lakatos2
Botos RékaMindannyian ismerünk "divatos" összeesküvés-elméleteket (Kennedy-gyilkosság, Diana halála), a mindenapi életünkben mennyire "gyártjuk" az ilyen történeteket, mennyire van igényünk rá?
Lakatos LászlóAz emberek szeretik megmagyarázni az élet jelenségeit, és ha nem tudják, ez a vágy csak nõ. Léteznek az élet bizonyos jelenségeire adható "tipikus" magyarázatok: az egyik ilyen közkedvelt válasz a biológiai: szeretjük feltételezni, hogy különbözõ emberek rossz tulajdonságai a "vérükben van", a világot sújtó nagy tragédiák mögött pedig gyakran sejtünk háttérbõl irányító csoportokat. Az 1755-ös lisszaboni földrengés után születtek olyan összesesküvéselméletek, hogy a pápa áll a háttérben. Mindig foglalkoztatta az embereket, hogy hogyan születik a rossz? A régi összeesküvés-elméletek szerint rossz az, aki az ördöggel cimborál, ám itt is akad egy teológiai probléma, ha Isten jó, ezt hogyan engedheti meg? Ma, egy felvilágosult korban, ahol "nincs Isten" máshol kell keresnünk a rosszat, a gonosz erõt. Bár a Cunaminál felmerült, hogy ez Allah vagy egy magasabb erõ büntetése, nem véletlenül történt karácsonykor, és nem véletlen, hogy elsõsorban Thaiföldet, a bûn és fertõ központját sújtja, ahova a keresztény és zsidó beruházók strandokat építenek, és az emberek a hús bûneinek élnek. A modern felvilágosult gondolkodás mindenhol emberi szándékot sejt, és néha bebizonyosdik, hogy ezek nem csak sejtések: az elmélet néha valósággá válik, tápot adva ezzel újabb elméletek születésének. Ha megtalálom egy esemény felelõsét, a konspirátort, szimbolikus gyõzelmet aratok, mint a bábszínházban, amikor meglátom a közeledõ gonoszt. Ha leleplezem a nagyhatalmat, szimbolikusan meg is semmisítem.
B. R.: Kultúránként mennyire változik az összeesküvésekre való igény?
L. L.:Nekünk az "átkosban" nem nagyon voltak összeesküvés-elméleteink, a Központi Bizottság és az oroszok álltak a döntések háttérben. Lehetett tudni, hogy egy csoport kezében van a hatalom, ehhez nem volt szükség elméletekre. Egy teljesen "átlátszó" demokratikus társadalomban azt feltételezhetnénk, nincs táptalaja ezeknek az elméleteknek, ez bármennyire meglepõ, nincs így. Minden autoriter társadalom felülrõl lefelé gyanakszik, hogy "alul" vannak az áskálódók. Amerika nagyon demokratikus, ennek ellenére "alul" állandóan gyanakszanak az államra, hogy korlátozza a szabadságukat.
Kelet-Európában Szabó Miklós szerint a zsidóellenes érzelmeknek két csoportja van: meg kell különböztetni az osztályharcos indulatot (el akarom távolítani azokat, akik felül vannak) és a le sentiment-t (az a bajom hogy nem én vagyok felül, és a fent lévõt érdemtelennek látom). A zsidó emancipáció idején a zsidók karriert csináltak, elkezdtek gyanakodni az emberek, hogy itt valami sötét összeesküvésnek kell lennie.