Ösvény: Dányi Endre - szociológus

Középiskolás koromban azt gondoltam, hogy jó általános iskolás lennék, az egyetemen pedig azt, hogy a középiskolával már kellemesen elboldogulnék. Ennek megfelelõen csak miután végeztem az ELTE szociológia és kommunikáció szakokon, ébredtem rá, hogy a kötelezõ olvasmányok, amiket el kellett vagy el kellett volna olvasni, roppant izgalmas kérdésekkel folgalkoznak. Az egyetemi éveim elején kezdett érdekelni az „információs forradalom” témakör. Rengetegen beszéltek róla, de egyáltalán nem egyszerû megérteni, mitõl olyan fontos ez az egész. Az internettel és más információs technológiákkal kapcsolatos irodalom nagy része "zaj", nehéz kibogarászni, hogy minek van igazán értelme, és mi üres locsogás. Nagyon divatos téma, rengeteg könyv, tanulmány jelenik meg, konferenciák, többéves kutatások, sõt, kutatóintézetek és tanszékek specializálódtak ennek a területnek különféle aspektusaira. Ahhoz, hogy valamenyire el lehessen igazodni ebben a „dzsungelben”, nem lehet megkerülni a klasszikus szociológiai munkákat.

Az ELTE után a Közép-európai Egyetemre kerültem (CEU), ahol elvégeztem az MA in Political Science programot. Itt értek össze a klasszikus elméletek az aktuális olvasmányaimmal. Nagyon izgalmas volt eredetiben olvasni, megvitatni olyan mûveket, amnelyek az ELTÉ-n csak érintõlegesen kerültek szóba. Késõbb a London School Economics-on elvégeztem a New Media, Information and Society programot is. Hatalmas élmény volt olyan professzorok óráira járni, akiket addig csak könyvek, tanulmányok irodalomjegyzékébõl ismerhettem. Utólag azonban úgy látom, nem Anthony Giddens, vagy Roger Silverstone miatt érte meg leginkább odajárni – rengeteget tanultam az évfolyamtársaimtól. Különösen szerencsésnek érzem magam, hiszen a csoportomban levõ húsz emberbõl tizenöt egészen fantasztikus jelenség volt.

Jelenleg olyan technológiafilozófiai kérdésekkel vacakolok, mint például: melyek egy technológia jelentései? Hogyan alakulnak ki bizonyos használati módjai? Milyen szerepe van a tárgyaknak, technológiáknak a társadalmi rendrõl alkotott elképzelések fenntartásában? – sûrû, sötét erdõ. Ez szükséges kitérõ, nagyon élvezem, de, társadalomtudósként az elméleteket megpróbálom a mindennapi jelenségekkel összekötni. A CEU-n, a Center for Communication and Media Studies-ban dolgozom kutatóként. Két szakterület között egyensúlyozom: az egyik a technológiafilozófia, ami nem igazán foglalkozik politikával, a másik a hermeneutikai hagyományhoz köthetõ diszkurzív politikatudomány, ami alig foglalkozik technológiákkal. Ha a kettõt sikerülne valahogy összekötni, nagyon elégedett lennék.