Hozzászólások száma: 28 - Oldalak (3):
[1]
2
3
Szerző: julisca
Elküldve: 2006 10.12. 13:15
Nevetséges,hogy a kormány megmondja ki -minek tanulhat a felsõoktatásban/ponthatárok/,amikor bevezette a tandíjat! Nahát,nem demokráciában élünk ?!
Szerző: Panka
Elküldve: 2006 10.12. 13:38
Nem értem mire gondolsz! Ponthatárok mindig is voltak.
Arról hallottam, hogy meváltoztak a keretszámok, és bizonyos szaokora jövõre több hallgató juthat be, más szakokra - mivel úgy gondolják, hogy túltermelés van - kevesebb. Én ezt érzem korlátozásnak!
Szerző: csokireka
Elküldve: 2006 10.12. 16:42
Én nem tudom, de szörnyen nagy a káosz. Pedagógus vagyok, fogalmam sincs, hogy mi lesz a plusz két órával (no és a fizetésemmel), de én úgy tudom, hogy a reformok még nincsenek törvénybe iktatva. megint változtatni akarják az érettségi rendszert, miközben két éve vezették be a kétszintût, és még az sem tisztázódott le. Félek, hogy megint csak a továbbképzések és (új) tankönyvírók fognak jól járni.
Szerző: ligeti
Elküldve: 2006 10.12. 16:44
azzal egyetértek, hogy NE legyen egy olyan központ, amely kvótákat szab annak, hogy hány politológus diploma szülessen egy évben: végülis miért ne végezhetnének kétmillióan 2007-ben politológusként vagy klasszika filológia szakon.
a másik kérdés viszont, hogy ezt ki fiananszírozza. a magam részérõl azért értek egyet a tandíj bevezetésével - amióta a felsõoktatásban dolgozom, 1999 óta -, mert ilyen módon egy szolgáltatást vásárol a hallgató, s bizonyos szerzõdéses kereteken belül módja van hatnia arra, hogy milyen szolgáltatást kapjon
ligeti györgy
Szerző: Gg
Elküldve: 2006 10.12. 16:54
Egy történésztõl hallottam azt az analógiát, miszerint a felsõoktatási hallgatók ugyanúgy viselkednek most, mint a kisnemesek a 19. századi reformkorban, amikor szép lassan kezdték elveszteni privilégiumaikat: kiderült, hogy nekik is kell közteherviselni, adót fizetni stb. Vagyis, semmi sincs INGYEN. Teljesen érthetõ volt akkoriban a tiltakozásuk, hiszen megszokták, hogy nekik egy csomó minden "ingyen" volt.
Ugyanez van most is. Érthetõ a tiltakozás, megszoktuk, hogy az egyetem is ingyér van. Csak az a baj, hogy semmi sincs ingyen: az a pénz, amibe az egyetem kerül, máshonnan szippantódik el.
Szerző: csaba_atya
Elküldve: 2006 10.12. 17:26
Nyilvánvalóan Gg papája ki tudta fizetni Gg tanulmányait, de mi van azzal, akinek van még három testvére. Tehetséges lenne ugyan a fiú, de sajnos nincsen apanázs, ezért nincsen diploma sem. Ahogyan a politika sokszor a fentiek úri huncuttságának tûnik, a felsõoktatás is egyre inkább az lesz. Vagy ösztöndíjat adnak majd a szegényeknek?
Szerző: Panka
Elküldve: 2006 10.12. 19:08
Az ösztöndíj rendszere nem mûködik jól Magyarországon, ellenben több fantáziát látnék a diákhitel rendszerébe, ami ténylegesen fedezné a tanulás költségét. Ez szerintem lehetne esélyegyenlõség megteremtésének egyik hatékony eszköze.
De nekem még az is kérdés, hogy valóban jobb eséllyel indulnak-e a diplomások a mukaerõpiacon?!
Szerző: richi
Elküldve: 2006 10.12. 22:23
Az osztondij rendszere egy vicc. Nyilvanvalo, hogy a csalad tamogatasa nelkul vagy a tanulmanyok mellett folytatott munka nelkul nem er semmit. Egy raadas, egy kiegeszites, "borravalo".
Pankanak igaza van: az eselyegyenlosegnek nem jelenti a veget a tandij bevezetese. Egyreszt jo eredmenyekkel tandijmentesseget kapsz. Masreszt egy jol kiepitett hitelrendszer biztositana azt, hogy a tanulmanyaidat finanszirozni tudd, aztan meg jol visszafizesd a fizetesedbol a felvett hitelt. Egy jol kiepitett!
A diplomasok helyzeterol a munkaeropiacon: ksh, tarki, barmilyen felmeres egy dolgot mutat: magasabb vegzettseg, jo esellyel magasabb fizetes. Persze nem predesztinal erre, de eselyeket javit. Nem feltetlenul azert, mert tok jo olyan munkahelyed lesz, amilyen vegzettseged van. Hanem elsosorban azert, mert megtanulsz irni es beszelni, es lesz kapcsolati toked.
Szerző: csokireka
Elküldve: 2006 10.13. 10:38
Lehet, hogy arányosan kevesebb a diplomás munkanélküli, de az a tapasztalatom, hogy sokan nem azon a szakterületen helyezkednek el, ahol vagy amiben tanultak. Jó lenne, ha a munkaerõ-piaci igényeknek megfelelõen történne a képzés, és egy bölcsészv vagy bármilyen diploma nem azt jelentené, hogy: vége van az egyetemnek, most keressek egy bármilyen állást, mondjuk HR-est. Akkor minek tanultam. Bár éehet, hogy illúzió, hogy az egyetemen tanultakat fel lehetne használni a munkában, de nem lenne éppen rossz, hiszen csak a papír "megkapásáért" tanulni elég frusztráló.
Szerző: richi
Elküldve: 2006 10.13. 23:29
Csokireka!
Ez ketsegtelen. Az kellene, hogy a munkaero-piaci igenyeket figembe vegyek a felsooktatasi intezmenyek. Ez az egyetemek dolga, hogy az igenyeket felterkepezzek. Erre torekves mit mondja, tudtommal nem nagyon van. Vagy valaki tud ilyenrol?
Ha ez megtortenne, akkor kisebb lenne az eselye annak, amit te irtal. Hogy akarmilyen allast kell keresni.
Hogy kell ilyen vicces sarga vigyorgo fejeket berakni?, nekem nem megy!
[img]
Hozzászólások száma: 28 - Oldalak (3):
[1]
2
3
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
