Október
Magyar Mátrix Az információs társadalom helyzete és kihívásai Magyarországon
2004-04-01
I. Bevezetés
Új korszak kezdõdött 2002-ben. Magyarország felnõtt lakosságának többsége a liberális és a szocialista értékek mellett tette le voksát. A kormányváltással számos gazdasági ágazatban és ezzel együtt számos állami intézmény életében történtek változások. Az információs társadalom hazai kiépülésének jelentõségét már a konzervatív kormányzat is felismerte és megalapította az információs társadalom kialakulását és koordinációját elõsegítõ állami intézményt, az Informatikai Kormánybiztosságot (IKB). Az információs társadalom ügyeinek kezelése azonban csak a tavalyi referendum után nyerte el valódi helyét. Az új kormányprogram egyértelmûen jelezte, hogy a harmadik évezred egyik legfontosabb feladata az információs világba történõ integráció.
Tanulmányunk az eddig elkészült kutatások alapján kíván érvényes következtetéseket levonni az információs társadalom jelenlegi helyzetérõl és jövõbeli kilátásairól.
Hol van az a nyár...
2004-04-01
Lehetett volna ennek a száraz, forró nyárnak egy rendkívüli haszna: hogy végre leesik a politikusoknál a klímavál-tozás elleni védekezés szükségességének tantusza. De mikorra már a pendülését vártam, a „szakma” egy része az utol-só pillanatban mentõövet, vagy inkább füldugót dobott nekik: „egy nyár nem bizonyít semmit”; „mindig is tudtuk, hogy Európa idõjárása szélsõséges”; „még az sem biztos, hogy az üvegházhatástól van”. Egy vezetõ médiameteoroló-gus mindezt így foglalta össze: „Én azok közé tartozom, akik szerint a melegedés után lehûlés következik, ahogy az elmúlt sok száz és ezer évben mindig”.
MIT BÍR EL EGY INTERJÚ?
2004-04-01
Mostanában, mintha felerõsödnének a sajtónk legnépszerûbb mûfajával - az interjúval - kapcsolatos kételyek. Részben nyilván az intimszférát kiárusító pletykainterjúk elterjedése okán. De akad másféle magyarázat is. Amerikai tapasztalatait összegezve, Bolgár György már évekkel ezelõtt szóvá tette, mennyivel kevesebb az interjú a hellyel tudatosan gazdálkodó New York Times-ben, mint a felületesebb olvasók kegyeit keresõ hazai lapok átlagában. Mások ezzel szemben azért tartanak a mûfaj elõretörésétõl, mert az újságírói felelõsségtõl való ódzkodást sejtik mögötte. Ám. a nyomtatott, sugárzott párbeszédek népszerûségének semmilyen fenntartás nem ártott.
„A kincset azért a tárnák õrzik…”
Beszélgetés Kertész Ákossal
2004-04-01
Kertész Ákosról - a Sikátor, a Makra, a Névnap és a Zakariás szerzõjérõl - talán kevesen tudják, hogy két és fél évtizeden keresztül a filmgyárban dolgozott, s dramaturgként, forgatókönyv-íróként jó néhány film létrejöttében vett részt. Ezért most elsõsorban filmes tevékenységérõl, film és hatalom viszonyáról, és a magyar filmrõl beszélgetünk vele.
BEFEJEZETLEN REGÉNYEK
2004-04-01
Vannak regények, amelyeket nem lehet befejezni, villant át az agyamon, amikor megütötte a fülem ez a szó: Visegrád. A Drina boszniai partján fekvõ Visegrádról van szó. A hágai ENSZ-bíróságon zajló Miloševiæ-perben sorra kerültek tehát a visegrádi háborús bûnök, etnikai tisztogatások, tömeggyilkosságok. Mint annyiszor az elmúlt 15 évben, leemeltem a könyvespolcról a regényt, amelyrõl egyre inkább sejtem, hogy befejezhetetlen. Ivo Andriæ remekmûvének, a Híd a Drinán-nak a „fõszereplõje” az 1571-1577 között épült visegrádi híd, amelyet két alkalommal is, az I. majd a II. világháború idején leromboltak. A nagyvezír Mehmed pasa Sokoloviæ azért építette, hogy összekösse a Keletet a szülõföldjével, Boszniával. Gyerekkorában Sokoloviæ faluból hurcolták el a törökök, hogy janicsárként szolgálja a szultánt.
mIDÕn
2004-04-01
Az írek szerint midõn a Jóisten az idõt teremtette, bõven teremtett belõle. Ha ennek ellenére mégis úgy érezzük, kevés az idõ, nincs idõ, azaz keveselljük azt, ami pedig végtelen, akkor nyilvánvalóan nem az idõ, hanem hibás szemléletünk okozza a hiányérzetet.
Új idõk focija
2004-04-01
A kósza ötlet, hogy a politika hasonlít a focihoz, Orbán Viktornak köszönhetõ. Újdonsült kapitányként tüstént egészpályás letámadást és telefonkönyv-cserét írt elõ, taktikai és egyben stratégai célként. Ugyanakkor a bírói tisztet is vállalta. Így az is tudható, hogy a millenniumi szezon zajos és világraszóló siker volt. Errõl a közösségeknek kiosztott hímzett zászlók tömege tanúskodik. Egyébként a magyar zászló és magyar zászlórúd, valamint számtalan más magyar szimbólum szabványának, feladatának és használatának meghatározása is feledhetetlen országlásának eredménye, s ki tudja, mit hozhat még a jövõ.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 8