Július-Augusztus
Emlékezésgyakorlat
2004-01-14
Santayana megfogalmazása, melyet a spanyol külügyminiszter kabinetfõnöke idéz 1990–ben a Gundel étteremben, akivel a magyar külügyminiszter által adott vacsorán egymás mellett ülünk, mely szerint: A nemzet, amely tragédiáiból nem tanul, meg kell, hogy ismételje történelmét, a Historia est magister vitae változata, a kollektív emlékezet, a történelem fontosságára hívja föl figyelmünket. Tetszik is a híres idézet, örülök, hogy jelét tudom adni, ismerem a filozófust, és együtt fejezzük be a mondatot. Elfog és megkísért a ráismerés heuréka élménye, egy percre elhiszem, a diktatúrák múltán ránk is a spanyolok sikertörténete vár. Könnyûnek érzem magamat, úgy látszik, fejembe szállt a koktél és a bor, ez az elragadtatottság–érzés a szerelem önfeledt elsõ pillanatához hasonlít, jóllehet egyáltalán nem tartom vonzó férfinak a mellettem ülõ, hivatalnok külsejû kabinetfõnököt, aki a magyar rendszerváltás feletti örömét tolmácsolja éppen nekem, mégis a merõben formális megfogalmazásra boldogan mosolygok, heves barátságot érzek hirtelen iránta. Megérzi lelkesültségemet õ is, s talán a tokajinak tulajdonítja késõbb felszabadult viselkedését, ki tudja, leteszi villáját, felemelkedik székérõl, meghajol elõttem – a többiek nevetnek. Diplomáciai csomagként érkezõ leveleink, hanglemez–és könyvküldeményeink sora a bizonyíték rá, hogy nagy hatással voltunk egymásra, s egy csaknem évtized múlva tudomásomra jutó vallomás is megerõsíti gyanúmat. Az új nagykövet intézményünknél tett bemutatkozó látogatásán elmondja, hogy a kabinetfõnök gratulált kinevezéséhez, és azt mondta, hogy nemcsak Budapest csodálatos, de lakói is – és elmondta vacsoránk történetét. Mire azonban megismer a nagykövet, jó néhány évvel a rendszerváltás után, az elragadó nõ helyett egy rosszkedvû egyetemi oktatót lát helyettem (aki tragikus hangvételû verseit írja), aki a fogadásokon és hivatalos vacsorákon már leplezetlenül unatkozik.
Szalai Erzsébet Baloldal – új kihívások elõtt
2004-01-14
Szalai Erzsébet új kötete a 2001–ben megjelent Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban címû könyvébõl indul ki, az ott elõadott gondolatokat gazdagítja most fõként tudásszociológiai nézõpontból: lehetséges a kritikai gondolkodás? Mi a baloldal? – ezek az új kötet központi kérdései.
"Elfogadtam a játékszabályokat." Beszélgetés Jancsó Miklóssal
2004-01-14
Jancsó Miklóssal – a magyar film emblematikus alakjával – ezúttal gyökereirõl, ifjúkora meghatározó szellemi hatásairól, eseményeirõl, kötõdéseirõl, csalódásairól, a hatalomhoz fûzõdõ viszonyáról beszélgetünk. Arról, milyen politikai, kultúrpolitikai, társadalmi erõtérben élt és alkotott, filmjei elkészítése, bemutatása érdekében milyen küzdelmet vívott a filmgyár, a minisztérium és a párt különbözõ rendû és rangú képviselõivel.
Gyûlnek a felhõk...
2004-01-14
A gazdaságban – itt és a világban. Európában a recesszió a küszöbön, Németországban már a spájzban van, senki se tudja, mi lesz: stagnálás vagy tartós recesszió, netán valami súlyosabb krach?
Mikor e sorokat írom (május 22.) az euró elérte indító értékét, 1,17 körül ingadozik – négy éve nem volt ilyen erõs. Vagyis: a dollár nem volt ilyen gyenge – kb. 30 százalékot vesztett értékébõl. (Többek között ezért is vásárolják az eurót, a pénzpiac a dollár gyengülése elõl menekül. Így pl. a távol–keleti központi bankok 20 százalékra emelték a tartalékvaluta euróhányadát, és csökkentették a dollárarányt.)
Az ukrán csapda
2004-01-14
Jurij Andruhovics egy rövid írására évekkel ezelõtt, a Lettre Internationale–ban figyeltem fel. Azóta – Körner kitûnõ fordításaiban – néhány más szövegét is lehetett itthon olvasni. A külföldi olvasó számára ezek valószínûleg az ukrán kultúrát a “Kelettel" szemben görcsösen “Közép–Európához" kapcsoló “nyugatos" gondolkodást jeleníthettek meg. Kijevi barátaim számára – a szerzõ többek között a legjobb kétnyelvû, ukrán–orosz hetilap kolumnistája – maga az Ellenség.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 5