Január



Poszt-musical

2003-04-04

Tamás Pál

Azt hiszem, a legrosszabb moszkvai képek a túszszabadítás utáni színházi ruhatárból származnak. A holttesteket és az ájult embereket már elszállították. A kultúrház kapuja, ablakai tárva-nyitva. De a kabátok ott lógnak. Egyelõre nem kellettek senkinek.


A hadnagy estéje

2003-04-04

Cserna Szabó András

Olyan gyûrötten szállt ki a Volvójából, mintha nem is kocsiból, hanem egy macska szájából húzta volna elõ magát. A csotrogány ajtaját bevágta, kezével végigsercegtette õszes borostáját. Felbaktatott a kastély lépcsõjén, bemutatta jelvényét az inasnak.


Cigányaink, nyelveik és jogaik

2003-04-04

Kontra Miklós

Az elmúlt évtizedben Magyarországon számos nyelvpolitikai és nyelvi jogi szakkönyv jelent meg (pl. Andrássy 1998; Szépe és Derényi, szerk., 1999; Kontra et al., eds., 1999; Szépe 2001; Kontra és Hattyár, szerk., 2002), de ezeknek a hatása a magyar nyelvpolitikára csekély, pontosabban nincs is hatásuk, mivel nincs a Magyar Köztársaságnak semmilyen nyelvpolitikai koncepciója. Nyelvpolitikai törvények, rendeletek és intézkedések vannak, de ezek – koncepció híján – természetesen összehangolatlanok és sokszor egymás hatását lerontják vagy meg is szüntetik.


Szempontok az Ítélet nincs mai megítéléséhez

2003-04-04

Veres András

Talán helyénvaló – egy emlékkonferencián megengedett –, ha annak indokolásával kezdem, hogy miért vállalkoztam erre az elõadásra, holott nem vagyok hitelesített Déry-kutató, és maga a szerzõ nem tartozik legkedvesebb íróim közé. Csak hát a vak véletlen folytán találkoztam vele a halála elõtti napon, ha ugyan az találkozásnak nevezhetõ.


A lelkek piacán

2003-04-04

Gellért Kis Gábor

A cím cinizmus vagy blaszfémia. Mintha azt sugallná, hogy az ember szelleme, lelke éppoly áruféleség volna, mint az intim betét, a nedvszívó pelenka és a junior dog food. Holott az; persze csak akkor, ha az embert totalitásnak tekintjük. Nem csupán családtagnak, munkavállalónak, barátnak, szeretõnek, fogyasztónak, biológiai és szellemmel megvert lénynek külön-külön, hanem valamennyi, a sorsa folyamán betöltött elkerülhetetlen vagy véletlenszerû szerepében egységes, tulajdonságaiban s viszonyaiban hol változó, hol változatlan teremtménynek.


Soha nem akartam színházigazgató lenni - Beszélgetés Jordán Tamással

2003-04-04

Nyáron a Pécsi Országos Színházi Találkozó után együtt ültünk egy rádiómûsorban, ami ugyan a találkozóról szólt, de a végén Váradi Júlia megkérdezte: mit gondolunk a Nemzeti Színházról. Többen azt mondtuk, nem is biztos, hogy lesz kvalitásos pályázó a direktori székre, mert a körülmények nem túl kedvezõek. Már akkor gyanúsan védted a mundért, azt mondtad, a POSZT-ról is mindenki azt hitte, hogy nem lehet megcsinálni, mert nem lesz hozzá pénz, ember, és lám, mégis meglett. Valószínûleg ekkor már foglalkoztál a gondolattal, hogy megpályázod a Nemzetit.


Megjelenítve 1 - 7, összesen 6