Október
Budapest a zajszenny kultúrájában
2004-03-01
Budapest különleges város, nélküle - állítani merem - nem létezne az a Magyarország, amely létezik. És Magyarország is különleges ország, ugyanis van egy olyan fõvárosa, amely köldökzsinórként kapcsolja a világhoz (akár Franciaországot Párizs), amely felettes énje és tudattalanja egyaránt, jelképe is (mint Róma volt Rómának), miközben egyáltalán nem azonosítható vele - Magyarország nem Budapest és Budapest nem Magyarország. Mégis diskurzust folytatni az országról fõvárosa nélkül lehetetlen (de nem lehetetlen Berlin nélkül Németországról). Budapest az ereje, a húzóereje az országának, hiányában, megkockáztatom, az ország sokkal jelentéktelenebb volna.
A mérgezõ bajtársiasság (Fordította: Glavina Zsuzsa)
2004-03-01
Sebastian Haffner 1907-ben született Berlinben, liberális értelmiségi család fiaként. Jogot tanul, és dolgozni kezd a fõtörvényszéken, ám az 1933-as náci hatalomátvétel után már nem számít állami karrierre. Apja kívánságára azonban még le akarja tenni a fogalmazói vizsgát, és ennek elõfeltételeként részt kell vennie egy Jüterbog melletti "közösségi táborban", ahol a joggyakornokok "világnézeti nevelést" kapnak. 1934-ben megírja diplomamunkáját, majd érdeklõdése egyre inkább az újságírás felé fordul. 1938-ban Angliába emigrál, és ott él 1954-ig mint az Observer munkatársa. Ekkor tér vissza a lap tudósítójaként Németországba. Politikai esszéit több folyóirat közli, történelmi könyvei - köztük az 1978-ban írt és nemrég magyarul is megjelent Megjegyzések Hitlerhez - nagy sikert aratnak. A legnagyobb feltûnés mégis azt a könyvét kíséri, amely mintegy másfél évvel a halála után, 2000-ben jelenik meg elõször Geschichte eines Deutschen (Egy német története) címmel. Ezeket az 1914 és 1933 közötti visszaemlékezéseket Haffner még angliai emigrációja idején írta, a második világháború kitörésekor azonban félbehagyta a munkát. A kézirat utolsó fejezete, amely a jüterbogi táborról számol be, csak most került elõ a szerzõ irodalmi hagyatékának rendezése során. Rövidített változatát a Die Zeit közölte elsõ ízben, 2002. május 16-i számában.
Magyar mûkereskedelem, 1987-2002
A részlegestõl a teljes privatizációig
2004-03-01
Afféle lexikoncikket kellene írnom, de nem vállalok mást, mint élménybeszámolót, méghozzá olyasvalakinek a tollából, aki két minõségében is késõn, csupán 1987-ban lépett a mûtárgyak piacára. Kezdõ gyûjtõként, illetve figyelõ, publikáló krónikásként. Ráadásul szociológusi érdeklõdéssel felvértezve.
Filmgyári capriccio 3. rész
2004-03-01
2000. Szeptember
Sipos Kornél
producer,
a Mafilm elnök-vezérigazgatója
Párizs - Neptun
Avagy frankofon nyugat, frankofon kelet
2004-03-01
A zámolyiak
2002. március 15. este nyolc óra, Budapest, Erzsébet tér, tizennyolc órás buszút várt rám, Párizsig. A buszban egyetemisták, nagymamák, vendégmunkások. Mögöttem lelkiéletet éltek, röpke másfél óra alatt feltárult a hölgy velem egykorú fiának összes kudarca, gyengesége, barátnõi fogyatékossága. A beszélgetés mögöttem nyúédzses fílingû volt, a meditáció és a halálon túli élet kérdésköre után haladó francia nyelvlecke következett. Szerencsére a videó húzta a szalagot, John Travolta nem tudott parádézni. Ausztriát megülte a köd, a hegyekben havazott. Valamelyik benzinkútnál a vizelde fölött LCD-monitoron autósreklámok mentek. Néztem a pasasok cipõjét, eredményes-e a reklám. Egész Németország latyakosra ázott, csak Strassbourg elõtt tisztult az ég. - Ott vannak a zámolyiak - bõdült el egy vendégmunkás. Nem õk voltak. Késõ délután értünk Párizsba. Unokanõvérem várt a buszpályaudvaron.
A Duna-gate egy belügyminisztériumi jelentés tükrében
2004-03-01
Az SZDSZ és a Fidesz képviselõi 1990. január 5-én a fõvárosi fõügyészhez feljelentést tettek ismeretlen tettessel szemben hivatali visszaélés és más bûncselekmény miatt. A feljelentés szerint a Belügyminisztérium Állambiztonsági Szolgálata titkos eszközökkel és módszerekkel nyomozást folytat ellenzéki pártokkal, szervezetekkel szemben. A feljelentéshez csatolták a BM III/III-7. osztályának 219. számú, 1989. november 10-i napi jelentését. Ezenkívül a feljelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták ugyanezen osztály 1989. december 6-i, 20-i és 22-i napi jelentését is. A nyilvánosságra hozott dokumentumok jogellenesen kerültek a felhasználók kezébe, ennek felderítésére a bizottság feladata nem terjedt ki.
Boszniai retro
2004-03-01
"Mostar - Ramallah" "Palesztina ma - Bosznia holnap" olvasom a grafitikon a buszállomás körül. Egy sarokra innen "vörös, mint a palesztin vér" állítja valamirõl a falon egy másik szöveg. Mostar egyébként még mindig romosabb Ramallahnál. Ott most a rendõrlaktanyákat és a palesztin hatóság épületeit rombolták le - fõleg páncélosokkal, de a várost válogatás nélkül folyamatosan nem ágyúzták. Itt a horvátok hónapokon át így lõttek, és a mozlim negyedekben még ma is egész utcasorok állnak kiégve. A mozlimoknak nem volt tüzérségük. Néha a közelben azért õk is béreltek maguknak egy pár üteget a szerbektõl. De azok üzleti alapon dolgoztak. Ha elfogyott a pénz, leálltak. Így azután a horvát negyedek - a domboldalakon - sokkal jobb állapotban maradtak.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 7