Július-Augusztus
Túlélõkönyv
Nem kritika
2004-03-01
A könyvbõl, ebbõl a Javított kiadás címûbõl egészen bizonyosan össze lehetne ollózni egy pofás és okos kritikára valót - hogy mást ne mondjak, komoly önleleplezések vannak benne a fikció és nem fikció közti szándékos, tudatos, mesterségbeli szánkázásról, tehát nem nekem kellene kitalálni, hogy ezúttal a kõkemény dokumentum lett irodalommá írva. Ez amúgy elõször fordul elõ Esterházyval: a dokumentum nem az õ mûfaja. Ördög meg tömjénfüst. Azt sem kéne nekem kitalálni (és senki más kritikusnak sem), hogy a Harmonia Cælestisben milyen ravaszul keveredik fikció és valóság, pontosabban hogyan változott meg benne visszafelé a kettõ aránya - mert errõl is elmélkedik a szerzõ éppen eleget.
"Csanádi" nem volt gonosz ügynök
Beszélgetés Markó Györggyel, a Történeti Hivatal elnökével
2004-03-01
Esterházy azt írja a Javított kiadásban, hogy "Én sem jutottam volna az iratokhoz, ha nem volnék kivételezett helyzetben." Csakugyan: miért tekinthetjük a szerzõt "kivételes helyzetben lévõnek", hiszen a törvény elõtt mindenki egyenlõ?
Teátrális nihilizmus
2004-03-01
"...a Nemzeti Színház épülete mindenekelõtt legyen funkcionális! Õrizze az értékálló tradíciókat, az épület szellemisége szóljon a színház 2500 éves történetérõl, de legyen a XXI. század küszöbén a technika eredményeit is felhasználó, a millenniumi épületek szomszédságában környezetbarát, tehát valahol magyar is. Szóval kísérelje meg a lehetetlent!"
A másság játékai
2004-03-01
Alternatív létrõl önmagában nem, csak valamilyen hagyomány mentén lehet beszélni. A hagyomány és az alternativitás nem kizárja egymást, mint azt gyakran feltételezik, hanem éppen ellenkezõleg, értelmezésük egymáson keresztül lehetséges. Hiszen a hagyomány azokban a pillanatokban rögzül hagyományként, amikor megkérdõjelezõdik, illetve az alternatív akkor jut jelentõségre, amikor reflektálva a hagyományra, radikálisan eltér tõle, azaz radikálisan kibillenti a hagyomány által használt elemeket és megközelítési módokat. Sõt a hagyományon belül is létezik olyan alternativitás, amely nem billenti ugyan ki a hagyományt, csupán nagyon finom eszközökkel módosítja azt. Illetve, ennek megfelelõen, az alternativitásnak is létezik hagyománya. Következésképp, a hagyomány és az alternativitás fogalmai nem zárt és rögzített entitások, hanem viszonylagos, rugalmas keretek, amelyeknek meghatározása az adott szituációtól és egymástól való viszonyaiktól függ. Ebbõl következõen elõször a kortárs magyar színházban a hagyomány és az alternativitás viszonyát igyekszem felfejteni, majd az alternativitás hagyományait vizsgálom, és csak ezután próbálom meg értelmezni a Szemlén látott elõadásokban megjelenõ alternativitást, illetve hagyományt.
Százmillió magyar szó
Beszélgetés Grétsy Lászlóval
2004-03-01
A készülõ Akadémiai Nagyszótár alkotói körülbelül százezer szócikkre és néhány százezer szóra méretezik vállalkozásukat. Ennyi szót természetszerûleg egyetlen ember sem használ - ez világosan kiderül a szótár nemrég megjelent mutatványkötetébõl - a teljes magyar szókincs azonban a tájszavakkal, a rétegnyelvek és a szaknyelvek szavaival ennél sokkal nagyobb. És a szókincsünk egyre gyarapszik. Mindezekrõl Grétsy Lászlót, a könyveibõl, a televízióból és a rádióból sokaktól ismert nyelvészt kérdeztük.
Csuhraj "egyperces gondolatai"?
2004-03-01
2001. október 28-án, életének 81. évében elhunyt Grigorij Csuhraj filmrendezõ. Nevéhez fûzõdnek a Sztálin halála utáni szovjet filmmûvészet elsõ nemzetközi filmsikerei: az 1956-ben készült "A negyvenegyedik" és az 1959-ben bemutatott "Ballada a katonáról" egyaránt díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon. A "Ballada a katonáról" 1960-ben megkapta a San Franciscó-i fesztivál fõdíját is; ez volt az elsõ szovjet film, amelyet az Egyesült Államokban fesztiválon vetítettek, és rögtön díjaztak is. A sematizmus leküzdésére irányuló alkotói erõfeszítések tehát a Szovjetunió számára szinte azonnal nemzetközi filmsikereket eredményeztek.
Szergely Adamovics
2004-03-01
A duma külügyi osztályáról állítólag átszóltak a külügybe. Kovaljov képviselõ, s így ha külföldre utazik, számíthat az elsõ osztályú repülõjegy mellett érkezéskor valamilyen követségi gondozásra, figyelemre is. Strassbourgba Moszkvából most csak átszállással lehet eljutni. Frankfurtból a Lufthansa busza hoz át Franciaországba. Be sem kell menni a városba. Ez a furcsa repülõtéri távolsági járat megáll az Európa Tanács közelében. Orosz diplomatákat Kovaljov nem lát sem Frankfurtban, sem most a busz érkezésénél. Pedig állítólag õk foglaltak szállást, de hát hol? Még dél sincs, és az orosz képviselet itt van a park túloldalán. Csak lesz ott valaki. A harmadik-negyedik szobában meg is találja a követ helyettesét. Az nemcsak nem tud semmirõl, nekik otthonról a parlamentbõl nem szóltak, hanem kifejezetten barátságtalan. - Maga akkora demokrata otthon, és most azt akarja, hogy külön foglalkozzunk magával? Úgyis annyit jár errefelé, és most sem mi hívtuk.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 9