Szeptember
Vásárhelyi Miklósról
Egy lakótárs és barát emlékei
2004-03-01
E pillanatban nem látom, nem láthatjuk, hogy milyen felmérhetetlen ûrt hagyott maga után a kelekótya sors, amely Vásárhelyi Miklóst elvitte közülünk.
Mi különbözteti meg a menedzsert a vállalkozótól?
Beszélgetés Pintér Zsolttal
2004-03-01
Tíz-tizenöt évvel ezelõtt jöttek létre az elsõ fejvadász cégek Magyarországon. Jól látom-e, hogy ezek a rendszerváltás emblematikus vállalkozásai voltak?
Szóló
2004-03-01
Egyre több film, író, magyar és külföldi foglalkozik a farkával. Az Amerikai szépségben Kevin Spacey fekszik a hitvesi ágyban, feleség olvas valamit, õ meg a paplan alatt reiszol. Az asszony nem hisz a szemének, õ meg aszongya: miért ne? Esterházy az Egy nõben, olykor, ugyancsak. Igaz, hogy az Amerikai Psycho címû rémregényben már korábban is közhelyként fordult elõ ez a gimnasztika. Michel Houellebecq francia író hõse, az Elemi részecskék c. regényében hol itt, hol ott veszi elõ, dolgozik rajta, akkor is, ha éppen van valakije, akkor is, ha (mint legtöbbször) nincs senkije. Eddig csak néha szólt ilyesmirõl írás, akkor is kipontozva, most egyre többször. A nõkrõl már mindent feltártak, bemutattak, szemérmesen és vadul, a férfi (legalább is ebben a vonatkozásban) valahogy tabu volt, e témáról nem beszéltek. Most kipakolnak? Vagy baj van? Nem lehet tudni.
Nem kérdés ez
A Hogyan halt meg József Attila címû kötet margójára
2004-03-01
Öt éve hitegeti a nagyközönséget Garamvölgyi László azzal, hogy közzéteszi azokat az "eddig ismeretlen dokumentumokat", amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy 1937. december 3-án József Attila nem öngyilkosság, hanem egy véletlen baleset áldozata lett. A szakirodalmat ismerõk erõs fenntartással, de mégis egyfajta óvatos kíváncsisággal fogadták az Országos Rendõr-fõkapitányság szóvivõjének a bulvárlapokban évrõl évre megszellõztetett, otromba irodalomtörténeti csúsztatásokkal és mosolyt fakasztó csacskaságokkal alátámasztott állítását, mivelhogy a rendõrségi pr-ember váltig ismételgette: soha nem látott iratok, perdöntõ bizonyítékok, vannak a kezében.
A gonosz etikája 1.rész
2004-03-01
Egyszerre jelent meg két egymáshoz tartozó könyv. Az egyik Adolf Eichmann "irodalmi munkája", a másik Hannah Arendt tudósítása "a gonosz banalitásáról", az Eichmann-perrõl . Eichmann könyve, amely 1961-ben készült Izraelben, a szerzõ ellen folyó per utáni ítélethozatalig tartó idõszakban, a magyar kiadótól a Tárgyalástól ítéletig. Feljegyzések a börtönbõl címet kapta. A kézirat eredeti címe Götzen, vagyis Bálványok. Az Eichmann-kézirat, mint a kiadói elõszóból megtudjuk, "elsõk között jelenik meg magyar nyelven" . A kiadó jelentõs érdeme a dokumentumközlés értékén messze túlmenõen abból következik, hogy az Eichmann ügy "nálunk különösen aktuális, mivel Európában legnagyobb számban hazánkban maradt fenn a zsidó közösség, annak ellenére, hogy a holokausztban -arányát tekintve- tán a legnagyobb veszteséget elszenvedett közösség volt." Tegyük hozzá, hogy a megdöbbentõen hatalmas veszteség éppen Eichmannak is köszönhetõ.
Új díszletek, régi kérdések
2004-03-01
Esõ utáni szellõ oszlatja a moszkvai benzin bûzét, de a tülekedõket nem hûti le Seremetyevón. Most indulnak a charterjáratok külföldre - közli vendéglátóm. Oroszok charterjáratokon külföldre? Moszkvai tartózkodásom elsõ perceiben részesülök az ,,egzotikumból", amelynek említését egy rövid budapesti terefere lezárásának szántam. Az útlevélkezelõ kérdezgetett némi malíciával terveimrõl. Nem volt sietõs a dolga, egyedüli kliensként vártam bebocsátásra. - Kimegyek, körülnézek - válaszoltam a pultra támaszkodva, elfogadván az enyhe kétértelmûségek szabályait. - Körülnézni itthon is lehet - jegyezte meg társa.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 6