Február
M.M., egy fekete, napszítta tengerillatú garbó
2004-02-29
("Mészöly" - "mondatok")
Áll egy hatalmas fa a vízparton, ezüstös bõrû, tûlevelû, göcsörtös faóriás, süt rá a nap, ott ahol a folyó a tengerbe ömlik. A gyökerek becsúsznak mélyen a víz alá. Nagy, hûvös testû, tágranyílt szemû mélytengeri halak úszkálnak körülöttük, nem tudni, hogyan juthattak ide, milyen titkos csatornákon, de mintha mindig is itt lettek volna, s mindig is itt maradnak, lustán billegve szinte mozdulatlannak tûnnek, elhomályosodnak, s aztán újra tisztán látszanak azok a célszerûen csupaizom, áramvonalas testek.
Világirodalom és könyvkiadás a kádár-korszakban 2. rész
2004-02-29
Az 1961-ben 40 fõnyi létszámmal újjászervezett hivatal érdemi, közvetlenül kultúrpolitikai hatású tevékenységét - vagyis a kiadók "elvi" irányítását és felügyeletét - a Kiadói Fõigazgatóság akkor mindössze tízfõnyi (és késõbb sem sokkal nagyobb) kiadói osztálya végezte1. A mindennapi gyakorlatban ennek az volt a módja, hogy az itt dolgozó elõadók - tisztük szerint voltaképpen maguk is gyakorló kultúrpolitikusok a maguk szintjén - igyekeztek a lehetõ legszorosabb kapcsolatot tartani a hozzájuk tartozó kiadók igazgatóival (habár ezek némelyikének informális rangja és befolyása, mint még látni fogjuk, messze meghaladta nemcsak az elõadókét, de akár még a KF vezetõiét is), így egyrészt apró részletességgel ismerték a vállalatok terveit és belsõ viszonyait, másrészt pedig rövid úton továbbíthatták hozzájuk a központ kívánságait és utasításait. A döntéseket természetesen nem az elõadók hozták, õk csak figyelemmel kísérték a végrehajtásukat, illetve közvetítették (minõsítették) a kiadók törekvéseit, sok esetben mintegy képviselõikként is mûködve. A kiadáspolitika lényeges kérdései mégsem a kiadói osztályon dõltek el.
A jövõ emlékei
A hírvilág a digitális forradalom után
2004-02-29
A Titus Andronicus nevezetes légyjelenetében a fõhõs, miközben családját kiirtották és egy egész világ omlott össze körülötte szálldosó bogarat üldöz, egy léggyel viaskodik. Hasonlóképpen érezhetjük magunkat mi is, amikor a hírekbõl felépülõ mediatizált világ, a szimbolikus univerzum kapcsán ma, az internetrõl beszélünk. Hiszen aligha kétséges, hogy a huszadik századot, amelynek lezárására készülünk, a tudástermelés, a tömegkommunikáció és a társadalmi tudat alakítása szempontjából a televízió uralta. Igaz, a tévé csak a század utolsó négy évtizedben vált tömegessé, de hatására a jelentéstermelés és fenntartás folyamatában olyan változások következtek be, amelyek pontos leírásával - miközben új egyetemi tanszékek sokasága szervezõdött és katalóguscímszavak tucatjai születtek - még mindig adós a társadalomtudomány. (Thompson, 1995.)
A Bush-gyõzelem utóélete
2004-02-29
Az utóbbi száz év legnagyobb viharokat és legtöbb gyanakvást keltõ elnökválasztása véget ért. Bush elnök Texas állam kormányzói székébõl a Fehér Házba került, hogy átvegye apja "dinasztikus" örökségét. Egy évszázada õ az elsõ államfõ, aki úgy jutott hatalomra, hogy kevesebb országos szavazatot kapott ellenfelénél. Mindezt tetézte, hogy egy olyan állam (Florida) szavazatai körül kibontakozó belháború döntötte el a gyõzelmét, amelynek kormányzója az új elnök öccse. Harmadszor: most elsõ ízben fordult elõ, hogy végsõ soron az alkotmány szerint kötelezõen független hatalmi ág, az igazságszolgáltatás legfõbb instanciája, az USA Legfelsõbb Bírósága segítette át a Fehér Ház küszöbén.
SzemÖldök
2004-02-29
Szem és -öldök
Mesélhetném: finn történészkollégáim oly vérmesen elkötelezettek a történelem üdvtörténeti felfogása iránt, hogy ennek általam elmondott kritikája hallatán ölre menni is hajlandók. Hogy puszta kézzel védelmeztem meggyõzõdésemet. Csak ez nem volna igaz.
Budapesti felhõkarcolótervek az 1920-as években
2004-02-29
Harsányi Kálmán 1914-ben megjelent Kristálynézõk címû regényének csúcspontját a már megbomlott elméjû fõhõs, Balogh Fábián víziója jelenti: ebben, a magyar kultúra remélt megújhodásának jelképeként, a mûben talminak, hazugnak és gyökértelennek ábrázolt Budapest helyén egy eszményi, tökéletes város emelkedik, melynek a Duna-parttal egybeesõ középpontját egy hatalmas torony jelöli ki: "Hivalkodás nélkül építeni, ez a jelszó.
Az építészet minõség és felelõsség kérdése
Beszélgetés Szalai András mûvészettörténésszel, építésszel
2004-02-29
A következõekben a gazdasági elit által uralt hatalmi szerkezet természetének elméleti meghatározására és az általa strukturált társadalom szerkezetének leírására teszek kísérletet.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 11