Április
Emberséges társadalom és/vagy civil társadalom
2004-02-29
Elöljáróban valamit e dolgozat címérõl: William James a "vagy" kifejezés értelmérõl állítólag azt mondta, hogy azt a tétovázást fejezi ki, amit egy keresztútnál érez az ember, amikor el kell döntenie, melyik úton menjen. Ezért már itt hadd jelezzem, hogy az én esetemben ez nem egészen így van. A céljaim szempontjából egy "és" is éppen elég lenne; a "vagy"-ra az olyan megközelítések szándékos kritikájához van szükség, amelyek - szerintem - megpróbálják behelyettesíteni az egyik fogalmat a másikkal, vagy gyakorlatilag egyenértékûekként használni õket. Nem kétséges, hogy mindkettõ a társadalomról való gondolkodás fontos aspektusát képezi, ám ezek inkább kiegészítik egymást, s nem pedig azonosak.
TÍZ ÉV UTÁN A rendszerváltás megbukott
Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal
2004-02-29
Mostanában két véleményt hallani a rendszerváltásról. Az egyik szerint nem is volt ilyen, vagy ha igen, akkor az elsikkadt, a másik vélekedés pedig úgy szól, hogy a rendszerváltás megbukott. Az utóbbit öntõl hallottam a legtöbbször. Az elõbbi Csurka István véleménye. Hogyan tudja bizonyítani az ön állítását?
Politikai nyilvánosság - hatalmi kommunkiáció
2004-02-29
"...hiszen a véleményekre támaszkodik a meggyõzés, és nem az igazságra."
Platón
"Torgyán Pubi!"
Horn Gyula
Jugoszlávia felbomlása és az utódállamok elismerése
2004-02-29
A 23 milliós Jugoszlávia 1991-92-ben végbement felbomlása és az annak nyomán kibontakozott, elképesztõ brutalitással megvívott háború sötétre festette a rendszerváltozást a Balkánon. Azóta is vita folyik arról, hogy a Nyugat - különösen az Európai Közösség - helyes politikát folytatott-e az elszakadó tagköztársaságok elismerésével, annak késleltetésével vagy éppen megtagadásával. Ez a cikk a vitában felmerült kérdések közül csak eggyel foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy vajon az EK "elismerési" politikájának kialakításában milyen viszonyban volt egymással a nemzetközi jog és mindaz, ami a valóságban történt.
A darizás illemtana
Beszélgetés Marschall Miklóssal és Dr. Bíró Péterrel a szponzorálásól
2004-02-29
Marschall Miklós a hazai kultúrafinanszírozás egyik legismertebb szakértõje. 1991 és 1994 között fõpolgármester-helyettes, jelenleg Berlinben dolgozik, a Transparency International kelet-közép-európai igazgatója, a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány elnöke.
Trendek, tények, tõzsdék
2004-02-29
A január végi félszázalékos kamatcsökkentéssel a Fed úgy gondolta, sikerül ismét bekurbliznia a leálló gazdaságot. (Az irányadó kamat most 5,5%) Nem ez történt, minden mutató tovább romlott: a Nasdaq 2200 körül van (fénykorában 5000 pont felett volt, két évvel korábban volt ilyen mélyen); a fogyasztói árak megugrottak, (0,3-at terveztek, 0,6% lett belõle), 3,6%-os inflációval. A fogyasztói bizalmi index pedig hat hónap alatt 25%-ot esett. (NYT, febr. 27.) Hétrõl hétre egyre több hír jelenik meg cégleépítésekrõl, profitwarningokról, teljesítmény-csökkenésrõl. Greenspan, akit még egy fél éve is nagy mágusként tiszteltek, mára bukott próféta lett: abban az órában, mikor egy képviselõházi meghallgatáson elhangzott az a mondata, hogy "úgy gondolom, most nincs recesszió" -, 60 pontot estek a részvények mindkét skálán, azóta pedig mindennek õ az oka: miért kellett a "túlhevülésrõl" szavalnia (és kamatlábat emelnie), miért kellett ilyen késõn az élénkítõ kamatcsökkentésbe kezdeni? És egyáltalán: miért feküdt le az elnök adócsökkentési politikájának. (Ez utóbbi egyébként jogos kritika: mivel a személyi jövedelemadót nem érinti a csökkentés, csak a vagyonadókat -, a tehetõsebbeké a nyereség, a fizetésbõl élõk nem kapnak semmit. Pláne ha megvalósul az örökösödési adó eltörlése is...) A Streeten nõ a nyomás, hogy a Fed újabb fél százalékkal csökkentse a kamatokat...
Megjelenítve 1 - 7, összesen 6