Szeptember
A gazdasági hatalom szerkezete Magyarországon
2004-02-29
A címben vázolt témát legfeljebb körüljárni tudom. Azok az adatok ugyanis, melyek komplex képet adnának a gazdasági hatalom szerkezetét jellemzõ tulajdonosi és rendelkezési jogok megoszlásáról, ennek alakulásáról a magyar gazdaságban, rendkívül hiányosak. A statisztikai adatok csak igen keveset szólnak a gazdaság tulajdonosi szerkezetérõl és a lakosságnak a birtokolt vagyon szerinti megoszlásáról. A mélyebb tulajdonviszonyokat csak bonyolult cégbírósági kutatások során lehetne feltárni, erre azonban nem volt lehetõségem. Egy–egy tulajdonosi komplexum elemzésére eme módszerrel sor került – elsõsorban Juhász Gábor és Vedres Balázs kutatásaira gondolok – de az egész gazdaság feltérképezésére még senki sem vállalkozott. Pontosabban: 1995–ben magam az APEH elnökségéhez fordultam, hogy bocsásson rendelkezésemre olyan adatokat, melyekbõl képet kaphatok a lakosság vagyon szerinti megoszlásáról és a felhalmozódott vagyonok megoszlásának irányairól. Szóbeli megkeresésem során és levelemben hangsúlyoztam, hogy nem feltétlenül neveket és abszolút számokat kérek, megelégszem a struktúrára jellemzõ arányszámokkal is. Kísérletem teljes kudarccal végzõdött.
Állampolgári jogaink sérelmeirõl
2004-02-29
Az emberi jogok sérelmeinek esetei tulajdonképpen az egyes emberek, emberek csoportjának konfliktusa az állami túlhatalommal, az egyre növekvõ hatalmat jelentõ szaktudással, a piaci fölénnyel, azaz a monopolhelyzettel. Vizsgálódási gyakorlatunkban e konfliktus elemzése nem egyszerûen egy-egy érdeksérelem kiderítése, hanem olyan állampolgári jogi értékek, normák megsértésének feltárása, amelynek reparálása magas szintû jogszabályban rögzített, tehát vállalt kötelezettség. Az országgyûlési biztos tevékenységével ilyen módon segíti a polgár és az államilag szentesített hatalom közötti harmonikusabb társadalmi érintkezést, együttmûködést.
Az üldözésrõl gondoskodó önkormányzatok
2004-02-29
Rendszerváltással kapcsolatos illúziók között kiemelt helyen szerepeltek a települési önkormányzatokhoz fûzõdõ remények. Az önkormányzatok tevékenységérõl érkezõ visszajelzések azonban mintha ellentmondanának ezeknek az illúzióknak. Az elemzést rövid történeti áttekintéssel kezdem.
Az oktatás a globalizált világ része
Beszélgetés Gábor Kálmán ifjúságkutatóval
2004-02-29
Mit gondol, mennyire tudásalapú az ezredfordulón a magyar társadalom? Vagy ez ma még nem több, mint vágyálom? Van ennek az egésznek realitása?
Többen úgy látják, hogy 1997-re Magyarországon befejezõdött a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiépülése. Ennek van kelet-európai sajátossága is: ez pedig a multinacionális cégek megjelenése. Ez a gazdasági változás önmagában is meghatározó volt a fiatalokra nézve. Már a kilencvenes évek elején felvetõdött, hogy ha megindul a gazdasági-társadalmi átalakulás, akkor ez összekapcsolódik az ifjúsági korszakváltással is. Ennek a lényege, ahogyan a szociológusok mondják: az "iskolai ifjúsági korszaknak" a kialakulása.
Nyugat-Európa mint konstrukció - Elitcsoportok és külpolitikai viták a késõ Kádár-korszakban
2004-02-29
Az elmúlt szûk tíz évben a magyar tudományos értelmiség egy része politikai pártokhoz csatlakozott vagy komoly közéleti, közvélemény-befolyásoló súlyra tett szert. Nyugat-Európa ennek az értelmiségnek talán a legfontosabb orientációs pontja lett. A kutatások igen sokat tettek azért, hogy a jelenlegi Nyugat-recepció összetevõit bemutassák (Simon, 1997; Csepeli-Závecz, 1997; Csizmadia, 1998), de annál szerényebb a tudásunk a rendszerváltást megelõzõ évtized elitcsoportjainak Nyugat-Európa-képérõl. Márpedig az elõzmények ismerete nélkül nagy valószínûséggel érthetetlenek a következmények is. Ha nem tudjuk, mit gondoltak Nyugat-Európáról a 80-as évek tudományos közszereplõi, nem értjük meg az azóta bekövetkezõ változásokat sem.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 5