December
Távolodó közeledés, avagy nyertesek és vesztesek
2004-02-29
Sorra jelennek meg a rendszerváltás elsõ évtizedét elemzõ tanulmányok. Az értékelések visszatérõ kérdése: melyek a rendszerváltás erényei és hiányosságai, kik az átalakulás nyertesei, esetleges vesztesei, illetve a változások kiket hagytak érintetlenül. Egyesek a társadalom egyötödét tekintik nyertesnek, háromötödét átmenetileg vesztesnek, s további egyötödét az események szempontjából semlegesnek minõsítik. Mások ugyanezen változások hatását egyharmad-egyharmad arányokkal jellemzik, s háromharmados társadalomról beszélnek. A minõsítés alapjául szolgáló ismérvekrõl azonban vajmi keveset tudunk.
A civil társadalom nyomvonalai az új európai térben Freud titokzatos tárgya
Beszélgetés Erõs Ferenc szociálpszichológussal a nõk és férfiak "harcáról"
(Az interjút készítette: Pogonyi Lajos)
2004-02-29
A kataklizmákban, tömegháborúkban és véres forradalmakban bõvelkedõ 20. század számos politikai gondolkodója és társadalomkritikusa a jó társadalom megfogalmazásának lehetõségét keresve arra a következtetésre jutott, hogy a jó társadalomnak nem létezhet építészeti terve.
Nõk: harcok, sikerek
Összehasonlító könyvismertetés a feminológia tárgykörébõl
2004-02-29
A tudományfilozófus, Thomas S. Kuhn igazán idõtálló kifejezésével élve: két paradigma csatázik hosszú ideje egymással. Az egyik a konzervatív, a másik a szociálliberális. Témánk szemszögébõl az elsõt alapvetõ értékeinek vonatkozásában a harmóniára és kontinuitásra törekvés és a hagyomány szerepének hangsúlyozása fémjelzi, meg az, hogy kevéssé van tekintettel az esélyek és a kimenetek egyenlõségére. Míg a másodikat, a szociálliberálisat inkább a szabadság, a szolidaritás és az egyenlõség és az, hogy jelentõs súlyt ad az esélyegyenlõség megvalósításának. Mindkettõnek megvannak a maga tudományos és ideológiai vetületei, ahol az ideológiát a szó marxi értelmében vehetjük: azon eszmék, gondolatok összességeként, amelyekben az emberek saját konfliktusaik tudatára jutnak, és azokat végigharcolják. Persze, az említetten túl a maguk politikai vonatkozásai is világosan körülrajzolhatók. Ez utóbbiak alkalmanként – a dolog természete folytán – magára a politikára jellemzõ harcmodort és csatározásokat eredményeznek. Most azonban ennek részletezése helyett célszerûnek tûnik inkább a "csata" legújabb, kézzelfogható eredményeivel számot vetnünk. Elõzetes összefoglalóként minden további nélkül megállapítható, hogy a csatározások – még, ha jócskán át is itatódtak politikummal, vagy talán éppen ezért – új, értékes és idõtálló gyümölcsöket teremtek.
A mûvészet és a globális dialógus
2004-02-29
A globális szó értéksemleges. Jelenthet jót, rosszat, jelenti mindenféle létezõ tendencia meghosszabbítását, nagyobb léptéket jelent. Önmagában megérdemli-e a globális a kedvezõ értékelést? Annyiban igen, hogy kihívást jelent a nemzetállamokkal szemben: emberek a nagy világzsûrihez, a globális közvéleményhez folyamodhattak például az alapvetõ emberi jogok, egyszerûbben szólva önmaguk védelmében. A globalizáció szóban rejlõ jelenséget az teszi kérdésessé, hogy különbözõ hatalmaskodások kiterjesztését is jelenti. A globális melléknév ilyen fõnevek mellett is állhat: diktatúra, hegemónia, cenzúra vagy akár terror. Mondhatunk éppen úgy globális idiotizmust, mint globális dialógust. Jelenti a globalizáció szó az egész emberi faj veszélyeztetettségét is, hiszen például a föld fölmelegedése semmibe veszi a határokat. Mihelyt közös a veszély, eltörpülnek a határok. A globalizáció jelenti a gondolkodás számára a léptékváltás, a lépték-liftezés szükségességét. Ide-oda kell járnia az elmének a legtágabb és a legszûkebb között. A globalizációnak a rugalmas optikára képes gondolkodás felel meg. A globalizáció az egyes országokban segíti a pluralizmust, és ágensei inkább a mozgékony egyének, mint a nehézkes államok. Több színpadot nyújt az egyéneknek, több kísérletezési lehetõséget és váratlan kapcsolatokat létesíthet, elsõsorban nem a kormányok, hanem a személyek eszmecseréjét jelenti. Nagyon sok különös egyéniség juthat egymással érintkezésbe. A technikai hálózat lehetõvé teszi, hogy bárki bárkivel bárhol folyamatos kapcsolatba kerüljön. Az emberiség bármely egyede beszélgetõtársam lehet. Lehet, hogy ennek a bennünket meghaladó tervnek – az emberiség összekapcsolódása tervének – a hordozói vagyunk. Mi más lenne a humanizáció, mint az emberiség létrejötte?
Kína válaszúton?
2004-02-29
Külföldi megfigyelõk körében Kína holnapját illetõen kétféle vélekedéssel találkozni.
Az optimisták jövendölése szerint Kína mind jobban beilleszkedik majd a világfolyamatokba, az elmúlt több mint két évtized reformjai pedig visszafordíthatatlanok, következésképpen az egyébként gazdaságilag gyors ütemben fejlõdõ ország zökkenõmentesen jut el addig a pontig, amikor már nyíltan deklarálja, ami addigra a gyakorlatban meg is valósul, hogy gazdasága a magántulajdonra, társadalmi-politikai élete pedig a pluralizmusra épül. Aggodalomra tehát semmi ok, csupán megértõ türelemre van szükség.
Trendek, tények tõzsdék
2004-02-29
Az október tradicionálisan gyenge hónap a tõzsdéken, most viszont viharosra sikeredett, igaz, nem lett pánik belõle, mert végül úgy-ahogy kiegyenesedtek a dolgok. A technológiai szektor viszont továbbra is "büntiben" van.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 6