2006/4



Kényszerek és választások - Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban

2007-04-23

Zolnay János

Nem könnyû megítélni, hogy a decentralizált hazai oktatásirányítási szisztémában mekkora a települési önkormányzatok szerepe abban, hogy a magyarországi közoktatási rendszer mára rendkívül szelektívvé vált, és hogy növekszik az etnikai szegregáció. Ez a tanulmány az etnikai szegregáció mértékét igyekszik feltérképezni, két magyarországi nagyváros, Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban, valamint azt, hogy az önkormányzatok milyen oktatáspolitikai stratégiákkal próbálják ellenõzésük alatt tartani a folyamatokat.


Százezer vagy tízmillió? - A rászorultak körei

2007-04-23

Voszka Éva

A szociális támogatások elosztásának egyik alapvetõ döntése a jogosultság kritériumainak kijelölése, ami egyben meghatározza az érintettek körének nagyságát és ezzel együtt a közösségi ráfordítások mértékét is. Ezek az ismérvek nemcsak elméletileg sokfélék, hanem a magyar gyakorlat is változatos módszereket használ egymással párhuzamosan. _ A tanulmány e megközelítések fontosabb, elvileg lehetséges és ma alkalmazott típusait tekinti át elsõsorban a Központi Statiszikai Hivatal és a Tárki publikus adatai alapján. A szûk területre korlátozott elemzés fõ kérdése az, hogy hány ember (háztartás) támogatási igényével kell számolni az egyes kritériumok alkalmazásakor, vagyis milyen szorzószámok rendelhetõk a makrogazdasági kiadásokat megszabó különféle politikai elhatározásokhoz. Igyekszik ugyan több szempontból is mérlegelni az egyes megközelítések elõnyeit és hátrányait, de nem vállalkozik sem a felmérésekben szereplõ fogalmak ütköztetésére, sem meghatározott eljárások hatékonyságának vagy igazságosságának, társadalmi vagy politikai hatásának megítélésére.


A titokzatos emberi tényezõ határai

2007-04-23

Szabó Gábor

A magyar etikai-antropológiai szakirodalom régóta nélkülözött egy olyan átfogó jellegû, rendkívül széles áttekintést nyújtó, elemzõ mûvet, mint amilyen Barcsi Tamás értekezése az ember méltóságáról. A mû széles körû filozófiatörténeti, pszichológiai, természettudományos, hittudományi és jogi áttekintést nyújt egy olyan értékrõl, melyre gyakorta szokás hivatkozni a közéleti vitákban épp úgy, mint jogi dokumentumokban, teológiai értekezésekben, vagy éppen mûvészi alkotásokban. A szerzõ széles körû áttekintést nyújt az ember lényegérõl és az erre épülõ emberi méltóság-koncepciókról, az antik görögöktõl és Cicerótól kezdve a modern emberi jogi koncepciókig és Fukuyamáig. Okfejtésén végigvonul az emberi méltóság értelmezése mint deskriptív fogalom, valamint az emberi méltósághoz való jog mint normatív kategória egymásra vonatkoztatása. Az európai gondolkodás történetében formálódó, gyakran egymással konkuráló emberi méltóság megközelítések bemutatásán keresztül az olvasó megilletõdötten bizonytalanodik el az interpretációk termékeny sokszínûségét látván. Különösen fontos annak tisztázása, hogy az emberi nem méltóságának („absztrakt méltóság”) koncepciói hogyan viszonyulnak az egyes ember individuális („konkrét”) méltóságához. Könnyen belátható, hogy a kétféle méltóság feltételezi egymást.


A diszkrimináció-tesztelés módszerérõl

2007-04-23

Sík Endre - Simonovits Borbála

Legáltalánosabb értelemben diszkriminációnak nevezzük az olyan folyamatokat, melyek során az emberek egy csoportja indokolhatatlan okok miatt hátrányt szenved. Amennyiben egy adott országban létezik diszkrimináció-ellenes szabályozás, akkor a diszkrimináció legegyszerûbben ezen szabályok semmibevételeként fogható fel. A diszkrimináció elterjedtségének és folyamatának vizsgálata azért válik egyre fontosabbá, mert a diszkrimináció-ellenes szabályozás is mind elterjedtebb a világban. A diszkrimináció mérésével a szakemberek többféle módszerrel is próbálkoztak, s ennek során alakult ki a diszkrimináció-tesztelés technikája is.


Társadalmunk jövedelmi–munkaerõ-piaci helyzete

2007-04-23

Mózer Péter

Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat adatfelvétele 2005. szeptember 1. és október 15. között zajlott, összesen 2058 háztartás körében (az elemzett háztartások száma ennél kevesebb, 2020 háztartás). A következõkben olyan területeket választottam e széles témakínálatból, amely – érzésem szerint – a szociálpolitikát gyakorló szakemberek érdeklõdését biztosan felkeltheti. Ezek a következõk: társadalomszerkezet (2. fejezet), munkaerõ-piaci változások (5. fejezet), valamint a jövedelmi egyenlõtlenségek (1. fejezet) és a szegénység (3., 4. fejezet) alakulása. Természetesen ehhez nemcsak a 2005-ös kutatás eredményeit használtam, hanem igyekeztem más adatforrásokat is figyelembe venni.


Tudományos munka a Debreceni Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Karán

2007-04-23

Huszti Éva

„Fõiskolai karunk tudományos közleményeinek immár harmadik kötetét veheti kézbe a Tisztelt Olvasó. A kötet megjelentetését arra az idõpontra idõzítettük, mikor intézményünk 15 éves jubileumát ünnepli. Bár 15 év nem nagy idõ egy felsõoktatási intézmény életében, kötetünk mégis arról árulkodik, hogy sikerült megteremteni karunkon a tudományos munka alapfeltételeit, s kialakultak olyan területek, melyek kutatása immár évtizedes múltra tekint vissza” – olvashatjuk a harmadik tudományos közlemény elõszavában dr. Lukácskó Zsolt fõigazgató, valamint dr. Fábián Gergely tudományos fõigazgató-helyettes bevezetõ sorait.


Egy év – szociális problémák változásai egy hátrányos helyzetû kistérségben

2007-04-23

Bass László

Az alábbi tanulmányban arra keressük a választ, hogy milyen változások, elmozdulások érzékelhetõek egy hátrányos helyzetû kistérségben élõk szociális helyzetében egy év alatt. Kérdésünket elsõsorban az motiválta, hogy Magyarországon 2004-ben készült el hazánk elsõ cselekvési terve a szegénység és társadalmi kirekesztés ellen (Nemzeti Cselekvési Terv_ a 2004–2006 közötti idõszakra). Az NCST hatásait közvetlenül nagyon nehéz lenne mérni, hiszen az országos szociálpolitikai intézkedések, a helyi kezdeményezések, a gazdasági és demográfiai folyamatok változása és még számos tényezõ együttesen alakítja az emberek életét. Tanulmányunk e soktényezõs mezõ „kimenetére” koncentrál, amikor egy év változásait igyekszik megragadni.


Megjelenítve 1 - 7, összesen 9

1

2

Következő >


A Tesco és a Sanofi az idei Good CSR díjazottak

Budapest, 2011. december 8. Átadták a Good...

Átadták a CSR Hungary Díjakat

Átadták az idei CSR Hungary díjakat: 2011....