2003/6



Társadalmi kirekesztés: Fogalom, alkalmazás és vizsgálat I.*

2004-01-28

Amartya SEN

A "társadalmi kirekesztés" fogalma relatíve új, René Lenoir negyedszázaddal ezelõtti írásában fordult elõ elõször, így õt tekintjük a kifejezés szerzõjének. A fogalomnak azonban fontos elõzményei vannak a szegénységrõl és deprivációról szóló diszkussziókban és írásokban. Manapság a témának már igen nagy irodalma van, ami gyorsan növekszik.


Kirekesztésrõl és a továbbtanulás kívánatos támogatásáról

2004-01-28

DIÓSI Pál

A DIÓDATA Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda Zugló Önkormányzatának megbízásából szociológiai célvizsgálatot végzett a Zuglóban élõ 20–31 éves fiatalok körében. A standard kérdõíves felvételt azzal a 210 fiatallal kívántuk elkészíteni, akik 2001 õszén, zuglói kutatásunk során hozzájárultak, hogy kutatási célból a késõbbiekben is kérjük segítségüket. A legtöbb kérdõívet (143 személlyel) kérdezõbiztosaink 2003. augusztus 29. és szeptember 15. között a megkérdezettek lakásán, személyes megkeresés során vették fel. Akiket nem sikerült elérni (háromszori megkeresés során nem találták õket otthon vagy ennél hamarabb kiderült, hogy megadott címükön elérhetetlenek), azokat kvóta jellegû kiválasztással helyettesítettük. Ekkor az eredeti lakcím közelében élõ, azonos korú vagy legfeljebb két évvel fiatalabb, azonos nemû megkérdezettet kellett találniuk a kérdezõknek.


A skizofrénia társadalmi narratívái

2004-01-28

FERNEZELYI Bori - LÉGMÁN Anna

A társadalomban, melyben élünk, a közösség által meghatározott, elfogadott metanarratívák vezérlik önmeghatározásunkat, identitásunk, élettörténetünk alakítását. A skizofrének társadalmi megítélésének alapja, hogy élettörténetük "elrugaszkodik a valóságtól", nem a "valóságban" élnek. A skizofréniával kezelt emberekkel készített életútinterjúink alapja az a feltételezés volt, hogy a skizofrének olykor bizarrnak tûnõ élettörténeteiket is a "társadalom által felkínált" narratívákra támaszkodva fogalmazzák meg. Tanulmányunk egy nagyobb kutatás része*, mely elmebetegség és egyén kapcsolatát, az elmebetegség megélésének, megértésének, megítélésének és elbeszélhetõségének lehetõségeit vizsgálja a társadalomban; hogyan képes elhelyezni magát egy skizofréniával kezelt egyén a közösség által kialakított mezõben. Jelen írásunk egy olyan ember élettörténetét tartalmazza, aki saját világába húzódott visssza, a társadalomban mégis mintha a társadalmon kívül élne.


A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól

2004-01-28

KEMÉNY István - JANKY Béla

2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság körében. Az alábbi cikk a kutatás alapján a foglalkoztatottsági és jövedelmi viszonyokról számol be.
A vizsgálat folytatása az 1971–ben és 1993–ban végzett országos cigány felméréseknek. Mindkét korábbi felmérésben a cigány népesség 2 százalékát vizsgáltuk reprezentatív alapon. A 2003. évi felmérésben csak 1 százalékos reprezentatív minta kiválasztására volt módunk. Az 1993. évi felmérésben a minta elkészítésénél az 1992. évi iskolastatisztikát használtuk fel. 2003–ban ilyen iskolastatisztika már 10 éve nem állt rendelkezésünkre. Ezért annak megállapítására, hogy melyik községben, illetõleg a városok melyik választási körzetében mennyi cigány él, a 2001. évi népszámlálás cigány nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatait használtuk fel. Ez az eljárás jóval pontatlanabb, mint az iskolastatisztikán alapuló.
A felmérés alapegysége a háztartás, illetõleg az egy lakásban lakók közössége volt. Azokat a háztartásokat soroltuk a cigányok közé, amelyeket a környezet cigánynak tekint. A kérdezõbiztosok megítélése szerint a cigánynak tekintett háztartásokban élõ felnõttek 5,9 százaléka nem volt cigány. Az õ adataik azonban szintén szerepelnek a felmérés eredményei között.


Versengõ célok, versengõ elvek. Lakáspolitika és politikai motivációk 1990-–2003

2004-01-28

LAKNER Zoltán

Politikai motivációk és szakpolitikai döntések: tanulmányombanezek összefüggését kívánom bemutatni a rendszerváltás utáni lakástámogatási, lakáshitelezési politika példáján. Az Orbán–kormány 1999–2001 között olyan lakáspolitikai rendszert alakított ki, amely egységes rendszert alkotott. Elemei nem tekinthetõk kényszerintézkedéseknek, legfeljebb amennyiben minden kormánynak alkalmazkodnia kell bizonyos gazdasági és politikai feltételekhez. Nagyrészt azonban tudatos politikai választás eredménye volt a "lakástámogatás új rendszere", amely megfelelõ "terepként" szolgál arra, hogy a Fidesz vezette kormány társadalompolitikai elképzeléseirõl, s ezek révén politikai ideológiája alkotóelemeirõl behatóbb képet nyerjünk.


Rövid helyzetképa súlyosan-halmozottan sérült emberek magyarországi életlehetõségeirõl

2004-01-28

A Kézenfogva Alapítvány október 21–én tartotta sajtótájékoztatóját arról a reprezentatív felmérésrõl, melyet a családban élõ, súlyosan– halmozottan fogyatékos emberek élethelyzetérõl készíttetett, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány anyagi támogatásával. A kutatás hiánypótló, Magyarországon eddig még feldolgozatlan témájának különösen érdekes és mélyen megérintõ eredményeit tesszük itt most közzé.
A teljes verzió a Kézenfogva Alapítvány honlapján (www.kezenfogva.hu) az aktualitások rovatban olvasható.


Romaversitas

2004-01-28

SZÁSZ Anna

Ha a cigányságról van szó, akkor valószínûleg nem rájuk gondolunk. Még akkor sem, ha nem vagyunk elõítéletesek. Csak éppen nem tudunk róluk, nem ismerjük õket. Ha nem tévedek, nem õket szokták meginterjúvolni, kamera elé állítani. Noha itt vannak köztünk, még nem nagy, de egyre növekvõ számban, azok a roma fõiskolai vagy egyetemi hallgatók, akiknek az alapítvány nyújt széles körû támogatást, hogy többnyire hátrányos helyzetük ellenére jól felkészült, versenyképes szakemberekké, és nem utolsósorban a cigány fiatalság tanulni vágyásának, felfelé törekvésének vonzó képviselõivé váljanak.


Megjelenítve 1 - 7, összesen 10

1

2

Következő >


A Tesco és a Sanofi az idei Good CSR díjazottak

Budapest, 2011. december 8. Átadták a Good...

Átadták a CSR Hungary Díjakat

Átadták az idei CSR Hungary díjakat: 2011....