2001/6
Páriákból politikai entitás? - A nemzeti kisebbségi kérdés a második világháború után
2003-09-01
A kérdéssel kapcsolatban az alábbi témaköröket érintjük:
1. A nemzettel kapcsolatos, történelmileg eltérõ felfogások és nézetek közül azok diadalmaskodtak, amelyek a második világháború után a nemzetet és annak eszméit anakronisztikusnak és károsnak tartották – ezek közvetlenül hatottak a nemzeti kisebbségek helyzetének és perspektíváinak megítélésére.
2. A nemzetközi szervezetek különleges óvatossággal és kis hatékonysággal próbálták a nemzeti kisebbségek bizonytalanul megfogalmazott jogait meghatározni.
3. A nyolcvanas évek végén meginduló nemzetiségi ébredés egybeesett a bipoláris rendszer felbomlásával. 1990–1994 között a soknemzetiségû Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesését követõen viharos erõvel törtek fel a nemzetiségi követelések. A nemzetközi szervezetek döntései és ajánlásai alapul szolgálhatnak a hatékony kisebbségvédelem számára.
4. Az elhúzódó balkáni válság közepette, a boszniai és koszovói háború befejeztével talán jobbak az esélyek a kisebbségi kérdések egészének átgondolására.
Önkéntesség – számokban.
2003-09-01
A társadalmi tõkét leíró definíciók általában kétfélék: az egyik megközelítés az individuumok közötti kooperatív hálózatok fontosságát hangsúlyozza, a másik a javak és szolgáltatások, valamint az ezeket reprezentáló intézmények együttmûködésére helyezi a hangsúlyt. Putnam (1993) hipotézise szerint a személyes informális kapcsolódások nyomán jönnek létre a közösség formális szervezetei, a pártok, szövetségek, egyesületek, vállalkozások. A társadalmi tõke létrejöhet informális és formális együttmûködésekben, köz– vagy a magánszükségletek kielégítése során. Lehet olyan kötés (bonding), társadalmi vagy pszichológiai támogatás, segítségnyújtás, amelyet a társadalom kevésbé szerencsés tagjai élvezhetnek. De betöltheti a híd szerepét is (bridging), pl. különbözõ etnikai csoportok között, vagy ökumenikus vallási csoportok mûködése során.
Társadalmi támogatottság mentén kialakuló konfliktusok az öngyilkosság megelõzésében
2003-09-01
Magyarországon az utóbbi évtizedben a kommunikációkutatások egyik kiemelt témájává vált annak vizsgálata, hogyan miként jelenik meg a társadalom számára az öngyilkosság, illetve hogy milyen rejtett üzenetet közvetítenek a médiában a szuicídiummal kapcsolatos információk, hírek és diskurzusok. E tanulmány a folyamat lehetséges jogi és gazdasági összefüggéseivel egészíti ki a képet, azzal a törekvéssel, hogy egy teljesebb, a probléma megértésének újabb dimenzióját megjelenítõ perspektívát tárhat föl.
Betegjogi képviselet a kórházban
(A SZÓSZÓLÓ Alapítvány kezdeményezésének mérlege)
2003-09-01
"Mûtõkést kérek. Kiderül, hogy a mûszer életlen, de azt mondják, hogy ez lehetetlen, mert csak nemrég köszörülte meg a lakatos. A felcser és a muzsikok felpattannak, és két–három perces várakozás után hoznak még egy mûtõkést. Hozzáfogok a felvágáshoz, kiderül, hogy ez is életlen. ... Se medence, se vattacsomók, se szondák, se rendes olló, még víz sincs elegendõ mennyiségben. ... Szahalinon nagyon drága a gyógyszer, a kórházat klórfüstöléssel fertõtlenítik, szellõztetés nincs, és az a leves, amelyet ottlétemkor fõztek Alexandrovszkban a betegeknek, nagyon sós volt, mert sózott marhahúsból készítették. Állítólag azért, "mert nem kapták meg az edénykészletet, és mert nincs felszerelve a konyha", egészen a legutóbbi idõkig a közös börtönkonyháról étkeztették a betegeket is. ... Az asztal, amely mellett az orvos ül, el van kerítve egy faráccsal, mint egy bankhivatalban, úgyhogy a rendelés ideje alatt a beteg nem megy közel, és az orvos többnyire messzirõl vizsgálja meg."
Csehov
Hátrányos helyzetûek az egyetemen - Kérdések és módszerek az integrációra
2003-09-01
Felvételi elõkészítõ
A Kurt Lewin Alapítvány 1995–tõl két éven keresztül a Szociális Szakmai Szövetséggel, majd a továbbiakban önállóan hozta létre és mûködteti azóta is ingyenes felvételi elõkésztõjét, olyan magyarországi roma, illetve családon kívül nevelkedõ fiatalok számára, akik szociológia, szociálpolitika, illetve szociális munkás szakokra jelentkeznek.
Szociális munkások pályaképének néhány eleme
2003-09-01
A minta sajátosságai
A mintaválasztás nem várt nehézségeket jelentett a kutatás számára. Kit értsünk szociális munkáson, és kire terjedjen ki a vizsgálat? Azok kerüljenek–e bele, akiknek a végzettsége szociális munkás – függetlenül attól, hogy milyen munkakörben dolgoznak –, vagy azok, akik a szociális törvény által megnevezett intézmény– és feladattípusok szociálismunkás–státusait töltik be, a végzettségüktõl függetlenül? A mintaválasztás során a második kört fogadtuk el a szociális munkások populációjaként, feltételezve, hogy a Szociális törvény elõírásai miatt az e körbe tartozók rövid idõn belül rendelkezni fognak szakirányú felsõfokú végzettséggel, attól függetlenül, hogy a megkérdezés idõpontjában mi volt az iskolai végzettségük (e feltételezés azt is magában foglalta, hogy a mintába került szociális munkások között magas lesz a levelezõ tagozatos hallgatók aránya).
Fõiskolai hallgatók pályaszocializációs vizsgálata II. Szociális munkás és gyógypedagógus hallgatókszociális intelligenciájának jellemzõi
2003-09-01
A szociális intelligenciának több, különbözõ definíciója ismeretes, amelyek a legfõbb összetevõket illetõen megegyeznek. Thorndike (1920) szerint az intelligencia több, kölcsönösen összefüggõ értelmi képesség összessége. Az intelligenciát három fõ kategóriára osztotta fel:
Megjelenítve 1 - 7, összesen 8