2000/6
Kutatás a roma gyerekeket képzõ általános iskolák körében
2003-08-29
1971–tõl az 1992/93–mas tanévig az általános iskolákban és valamennyi középfokú oktatási intézményben az évrõl évre ismétlõdõ iskolaszintû adatszolgáltatásokban az ott tanító pedagógusok külön értékelték a cigány tanulók iskolai elõmenetelét. Ebbõl az idõszakból viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk a magyarországi általános iskolás korú roma népesség létszámáról és településszintû arányairól, a teljes népességen
A cigány gyerekek és az óvoda esete – I.
2003-08-29
Feltételezhetõ, hogy a cigány gyerekek iskolára való felkészítése/elõkészítése nem történik meg kellõ mértékben az óvodai foglalkozások keretében. Hogy egy település milyen módon közelít a cigány gyerekek, tehát a jövendõ cigány felnõttek élethelyzetének megoldásához, sokat elárul abból, hogyan politizálnak, hogyan gondolkodnak a jövõrõl. Az óvodai helyzet megoldása természetesen önmagában nem elég, de megoldatlansága, vagy csak formális megoldása, az óvodábajárás pusztán bürokratikus támogatása jelzi, hogy az adott helységben milyen lehet néhány év múltán a cigányság helyzete.
Hajléktalanszállók Kõbányán
2003-08-29
Vezetõikkel és lakóikkal egyaránt beszélgettem, de a neveket nem teszem közzé. Legyen az elsõ a gránátos utcai absztinens szálló egyik alapító szociális munkása.
Szociális munka a hospice–szellemû ellátásban
2003-08-29
Mivel Magyarországon maga a szociális munka még kevésbé elfogadott, és ennek hagyományai sem épültek ki annyira, mint a fejlett világ országaiban (ez különösen igaz a hospice–szellemû ellátáshoz szükséges szociális munkára), ezért elsõsorban külföldi és ezen belül is az angol tapasztalatokra fogunk támaszkodni. A tanulmány második felében kitérünk a magyarországi helyzetre is. Az angliai modellt (1) azért tartjuk jelentõsnek, mivel napjainkra nemzetközi tekintetben mintaértékûvé vált.
Idõélmény a segítés gyakorlatában
2003-08-29
miért a lámpák, miért a holdak?
miért a végét nem lelõ idõ?
A szociális munka gyakorlatában ugyan a létezés–elmúlás megrázkódtatásával elõhívott kérdések sem kerülhetõk meg, mégis inkább arra keresünk magyarázatokat, hogy miképp mozdulhatunk el abból az idõbõl kiszakadt állapotból, amelyet egy–egy drámába dermedt életút megjelenít. A segítés gyakorlatába tehát közvetlenül vagy indirekt módon bevonódik az idõ, mint a folyamat mellõzhetetlen dimenziója.
Az idõ filozófiai elemzése és a szociális munka napi gyakorlata közötti kapcsolatot a szociálantropológia közvetítésével találtam meg. Kiindulópontnak E. R. Leachnek azt a tételét tekintettem, amelyben a praxisom során felmerülõ kérdésekkel szembesültem: "...Az idõ legsajátabb vonása minden bizonnyal az, hogy van rá fogalmunk. Az idõt tapasztaljuk, de persze nem az érzékszerveinkkel. (...) Háromféle módon: Elõször is észleljük a dolgok visszatérését. (...) Az idõintervallumok mindig ugyanazzal a dologgal kezdõdnek és fejezõdnek be. (...) Másodszor érzékeljük az öregedést, az entrópiát. A harmadik idõvel kapcsolatos tapasztalatunk az idõ sebességére vonatkozik." (Leach, 1983)
Fõiskolai hallgatók pályaszocializációs vizsgálata – I. Szociális munkás és gyógypedagógus hallgatók emberkép–jellemzõi
2003-08-29
Az emberi viselkedésrõl alkotott felfogás inkább csak részben tudatos, s többnyire a jelenségekre, az emberi természetre, viselkedésre adott magyarázatokból bontható ki. Az emberkép a szocializáció során alakul ki és formálódik, s az egyén értékrendszerében gyökerezik.
Egy alapmûgyanús könyv Andor Mihály–Liskó Ilona: Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra Kiadó, 2000.<
2003-08-29
Aki egy kicsit is érdeklõdött az utóbbi években az oktatás társadalmi összefüggései iránt Magyarországon, az bizonyára felfigyel, ha Andor Mihály vagy Liskó Ilona nevét látja meg egy új mû címlapján, hiszen mindkettejüknek sok fontos megállapítást köszönhetünk már, és megszokhattuk, hogy elemzéseik alaposak, megbízhatóak. Ezúttal egyazon címlapon jelennek meg, indokolt hát megkülönböztetett figyelemmel kézbe venni kötetüket. A megkülönböztetett figyelem a témát is megilleti, hiszen – mint mindig – napjaink legégetõbb, legújabb jelenségeinek mozgatóit, belsõ összefüggéseit igyekeznek feltárni. Ez a kötet hosszú ideje az elsõ elméletileg is jelentõs könyv, amely a hazai empirikus oktatásügyi kutatásokról született.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 8