1999/6
Az idõsek jövedelmi helyzetérõl
2003-08-19
E tanulmány a szerzõk "A harmadik kor: az idõsek jövedelmi helyzete és lakáskörülményei" címû, a TÁRKI Társadalomtudományi Tanulmányok sorozatának 13. számaként 1999. júliusban megjelent írásának rövidített változata.
Reálisan a nyugdíjasok helyzetérõl
2003-08-19
Az objektív tények és azok érzékelése gyakran eltérõ képet adnak: sok társadalmi optikai csalódásról tudunk. Kevés vált ki azonban olyan heves vitákat, mint a nyugdíjasok helyzetének rendszerváltás utáni alakulása. Az egyik oldalon a statisztikák (gyakran leegyszerusített) olvasata olyan következtetésekhez vezet, amelyek szerint a "nyugdíjasokkal majdnem minden rendben van", "nem tartoznak a rendszerváltás nagyobb vesztesei közé" stb. Még az is elõfordul, hogy õket teszik felelõssé a magas járulékokért, amelyek a keresõket károsítják, vagy a gyermekek rossz, gyakran tragikus helyzetéért. A Világbank egyik szakértõje, a nyugdíj–magánosítás úttörõje 1995–ben azt nyilatkozta: "A kelet–európaiaknak mondom, hogy nyugdíjpolitikájuk elszegényíti a gyermekeiket. A nyugdíjasok igényei a dolgozó emberek gyermekeinek szájától veszik el a falatot". A másik oldalon azonban a nyugdíjasokkal végzett interjúk, kisebb felmérések sora azt mutatja, hogy az idõsek jelentõs része elemi megélhetési gondokkal küzd, táplálkozásuk romlik, az emelkedõ gyógyszerárakat alig tudják fizetni, s jövõjüket nagyon borúlátóan ítélik meg.
"Öregedés Európában – kihívások és következmények"
2003-08-19
Az Európai Unió tagállamai számára a legnagyobb kihívás, hogy a politika és a gyakorlat szintjén egyaránt felismerjék a társadalom elöregedésével összefüggõ problémákat. Nem pánikreakcióra van szükség, hanem alapvetõ változtatásokra abban, ahogyan az idõs emberekkel a családokban és a formális intézményekben foglalkoznak. Az elöregedési folyamathoz való alkalmazkodás sikere függ attól, milyen mértékben képesek az európai társadalmak megfelelni ennek a kihívásnak. Sikertelenség esetén pedig fennáll a veszélye annak, hogy új típusú konfliktusok alakulnak ki, például a generációk – a dolgozók és a nyugdíjasok – közötti ellentétek kiélezõdésével. A legfontosabb öt terület, amelyen a politikának reagálnia kell, a következõ
A"szociális Európa" strasbourgi mûhelye
2003-08-19
Az Európai Szociális Charta ratifikálásával Magyarország is bekapcsolódott abba a nemzetközi rendszerbe, amely a szociális jogok garantálására és õrzésére jött létre, még a hatvanas évek elején. A Charta szerencsés csillagzat alatt született meg. 1961–ben, amikor az Európa Tanács akkori (kizárólag nyugat–európai) tagjai aláírták, még sokan emlékeztek arra, hogy a fasizmus uralomra jutásában komoly része volt a tömeges nyomort eredményezõ szociális válságnak. A nyugat–európai "jóléti állam" és a roosevelti "New Deal" sikere, az ötvenes évek nyugati prosperitása is segített elfogadtatni a szociális alapjogok nemzetközi rendszerét. Szimbolikus volt az aláírás helyszíne, Torino is, hiszen a sokáig Nyugat–Európa szegényházának számító Olaszország (legalábbis annak északi része) lázas tempóban fejlõdött és gazdagodott, az akkoriban még erõsen szocialista színezetû olasz alkotmány szellemében. Az 1949–ben alakult Európa Tanács mûködése elsõ évtizedében az emberi jogok védelmére koncentrált, s a Charta megalkotásával vállalta fel a szociális jogokkal való foglalkozást. Ezt követõen terjesztette ki tevékenységét többek között a környezetvédelem, az agrárium és a vidékfejlesztés, a tudománypolitika és nem utolsósorban az általános külpolitika területére is.
Ombudsmani jelentések az idõskorúakat ápoló-gondozó otthonokról
2003-08-19
Az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosa 1998–99–ben két jelentésben foglalkozott az idõskorúakat ápoló–gondozó otthonokban élõ személyek emberi és állampolgári jogainak érvényesülésével. (Az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosának OBH 2454/1998. számú jelentése (1998. november), és II. számú Összefoglaló jelentése (1999. július).) Az átfogó vizsgálatot az intézményi elhelyezés iránti növekbõ igény, a jogi feltételek módosulása és a fenntartói körben történt változások indokolták, de a hivatal az idõsotthoni ellátást kifogásoló egyedi panaszokat is kapott. A vizsgált intézmények kiválasztásakor arra törekedtek, hogy fenntartó, régió és intézménynagyság szerint is kiegyensúlyozott kép alakuljon ki. Az elsõ vizsgálat hét intézményre és az ott élõ 1566 gondozottra terjedt ki, a második vizsgálatot pedig az idõközben érkezett beadványok alapján további hat intézményben folytatták.
Legénytoll a láthatáron I. 400 budapesti fiatal képe nemzedékérõl és önmagáról
2003-08-19
A kutatásról
A DIÓDATA Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda 1998. október 22. és november 22. között empirikus szociológiai kutatást végzett nyolc budapesti középfokú iskolában és két, fiatalok által látogatott szórakozóhelyen, a KAPOCS Ifjúsági Önsegítõ Szolgálat megbízásából.
Megjelenítve 1 - 7, összesen 8