A gyermekeit otthon nevelõ és házimunkával foglalkozó nõk ideje már régen leáldozott. Ugyanis napjainkban mi sem természetesebb annál, hogy a gyengébbik nem is szórakozik, különbözõ programokkal piheni ki a rohanó hétköznapok fáradalmait. Egész iparágak épültek a nõi szabadidõs programok minél sikeresebb kitöltésére (példaként véve akár a szépségipar napról-napra gõzerõvel fejlõdõ fényûzõ birodalmát). Azzal, hogy a szabadidõs tevékenységek a nõi nem életének is az egyik legalapvetõbb részévé váltak, számtalan kutatásra, elemzésre adtak okot az évek során.
A BruxInfo Európai Elemzõ Iroda 2007. augusztusában végzett kimutatása betekintést enged az EU tagállamok szabadidõs szokásaiba nemek és országok szerinti lebontásban. Ebben az esetben, mint minden más százalékos elemzésnél, a számok itt is magukért beszélnek. Többek között fény derül a tanulmányt olvasva arra a tényre is, hogy a teljes szabadidõ arányában a magyar nõk tévéznek és videóznak a legtöbbet az összes tagállamban, míg a norvég nõk a legkevesebbet, csaknem a felét a magyarok eredményének. Mindez eléggé elszomorító mindamellett, hogy a férfiak az EU tagállamokban általában többet szórakoznak, mint nõtársaik és hogy Norvégiában EU-s viszonylatban a legmagasabb a szabadidõs tevékenységre egy nap alatt fordított percek száma mindkét nem esetében. Sajnos a magyar nõk a legtöbb területen (mint a barátkozás és társasági élet, az olvasás, a sportolás, a hobbi és játék vagy a szórakozás és kultúra), eléggé a mezõny vége felé kullognak, és csak a már említett tévézés és videózás terén jeleskednek. A diagrammokat nézegetve azonban megállapíthatjuk, hogy a gyengébbik nem szabadidejében többet olvas, sõt, barátkozásra és társasági életre is több idõt fordít a férfiaknál.
A Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi helyzetkép 2003" címû tanulmánya néhány érdekesebb adat mellett csak megerõsíti a BruxInfo magyar vonatkozású eredményeit. Azonban az a megállapítás, hogy európai viszonylatban házimunka terén szintén honfitársnõink végeztek a legelõkelõbb helyen, nem biztos, hogy pozitív eredménynek számít. Hiszen ez leginkább azt az érzetet keltheti, hogy a magyar nõk még mindig nem tudtak felzárkózni emancipáltabb európai társaikhoz. A sok házimunka azonban lehetséges magyarázatként szolgálhat a fentiekben említett kimagasló tévénézési szokásokra. A negatívumok mellett végül azért egy aprócska mosolyt mégiscsak csal az arcunkra a KSH tanulmánya, hiszen ha nem is gigászi mértékben, de a nyolcvanas évek óta 2%-kal, azaz 22%-ra növekedett a honi nõk szabadideje (ami ugyan egy kicsit még mindig elmarad a férfiak 27%-hoz képest).
Tehát Uraim! Ne sajnálják hölgytársaiktól azt a havi néhány óra pluszt, amit szépészeti, vásárlási vagy egyéb fajta kikapcsolódással töltenek, hiszen jelenleg Önök még mindig kedvezõbb helyzetben vannak szabadidejüket tekintve! Viszont ennek az arányszámnak a kiegyenlítõdéséhez nemcsak a nõk alapvetõ hozzáállásának változására, hanem a férfiak segítõkészségére is szükség lesz.

---