Mozaik
Nyomtatott sajtó olvasottságának változása 2008-tól
2012-05-07
A rendszerváltás utáni években sokszor tettek említést a bal-oldali média túlsúlyáról. Ennek oka lehet, hogy a szocializmus alatt üldözték az eltérő véleményeket, az ellenzéki műhelyek, írások csak szamizdat formájában járhattak kézről kézre. Az állami médiában dolgozó szakemberek ezért tapasztalatukkal sok esetben a megújuló MSZP-t, illetve a hozzá közel álló folyóiratokat (Népszabadság, Népszava) segítették. Komoly versenyhátránnyal indultak tehát a jobboldali sajtóorgánumok, de ezt sietősen igyekeztek leküzdeni. A ’90-es évek elején az ún. „médiaháború”-tól volt hangos a hazai sajtó. Az évek során a jobboldali sajtó erősödött, amiben az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor 2002-es kampányban megemlített pár „ajánlott” lapot a híveinek. Kérdés, hogy az elmúlt években mennyiben változott meg az egyes sajtótermékek fogyasztása?
A könyv a legjobb barát?
2012-04-21
A könyvolvasásra fordított idő látványos visszaesése, s ezzel párhuzamosan a tévé, illetve az internet térnyerése egyaránt megfigyelhető. Többek között ezeket a tendenciákat rögzítik a rendszerváltás után végzett országos olvasásszociológiai felmérések, amelyek az olvasói preferenciák látványos átrendeződésére is rámutatnak. Mikor, mennyit és mit olvasnak az emberek? Hagyományosan ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat az olvasásszociológiai felmérések. Az elmúlt évtizedekben több ilyesféle kutatás zajlott Magyarországon, amelyek lehetőséget adnak az olvasói szokások időbeli változásának szemrevételezésére.
E-könyvek forradalma
2012-04-21
Hazánkban egyre többen használnak e-könyv olvasót. Az eszköz a kezdeti időkben nem aratott nagy sikert, azóta azonban sokaknak mindennapi használati tárgyává vált. Nem zárható ki, hogy az e-könyvek komoly vetélytársai lesznek a nyomtatott formátumúaknak. A cikkben az e-könyvek kialakulását, valamint az eszköz erősségeit és hátrányait vesszük szemügyre.
Olvasási preferenciák és a meggyőzés eszközei
2012-04-21
Azt, hogy mit és miért olvasunk, szociológiai, oktatási és kulturális szempontok mellett érdemes a piac szemszögéből is megvizsgálni. Angyalosy Esztert, a Libri Kiadó főszerkesztőjét a meghatározó trendekről, a kiadói oldal eszközeiről és szempontjairól kérdeztük.
Hogyan tüntess?
2012-03-22
Az 1989. évi III. törvény szól a gyülekezési jogról, a tüntetések szervezési és kivitelezési kötelezettségeiről. Gyülekezni nem csak tüntetés, hanem békés összejövetelek és felvonulások apropóján is lehet, azonban a törvény hatálya nem terjed ki a választási gyűlésekre, a vallási szertartásokra, a kulturális és sporteseményekre, valamint az olyan családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre, mint például a 200 fős lakodalom. Az ilyen rendezvények rendjének fenntartásáról a 15/1990. (V. 14.) BM rendelet szól.
Tüntetések az ezredforduló Magyarországán
2012-03-19
Az utóbbi évekre elmondható, hogy hazánkban nem telik el úgy év, hogy – legfőképp a nemzeti ünnepeken – ne lennének kormányellenes tüntetések. A társadalmi akaratnyilvánítás elsősorban e köztéri gyülekezések révén mutatható be, melyeket az utóbbi években leginkább a civil társadalom bizonyos csoportjai szerveznek meg.
Március 15-ék
2012-03-14
1848. március 15. a magyar szabadságeszme kiemelt szimbóluma, amelyhez az azóta eltelt több mint másfél évszázad valamennyi politikai kurzusa eltérőképpen viszonyult. Összeállításunk a forradalom korszakonként változó ünneplésének historiográfiájába, a dicső hagyomány és a mindenkori hatalom viszonyának történeti alakulásába nyújt bepillantást.
